Háromszék, 2008. augusztus (20. évfolyam, 5442-5467. szám)
2008-08-02 / 5443. szám
FARCÁDI BOTOND Megállapodás nélkül zárult tegnap az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti egyezkedés arról, hogy a két szervezet közösen induljon az őszi parlamenti választásokon. Szász Jenő MPP-elnök tegnapi levelében négy székelyföldi helyet kért pártja számára, az RMDSZ csütörtökön kettőt ajánlott fel. Markó Béla elnök tegnap bejelentette: a szövetség lezárta a tárgyalásokat az MPP-vel, folytatnák a párbeszédet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Szász szerint az MPP továbbra is nyitott az együttműködésre. Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: az MPP nem fogadhatta el az RMDSZ ajánlatát. Tegnap délelőtt Szász Jenő levelet küldött Markó Bélának, melyben országos szinten hat helyet kér pártja számára, ebből négyet a székelyföldi megyékben. Mint mondta, számításai az önkormányzati választások eredményein alapulnak, azaz országos szinten 81,5—18,5, míg Hargita és Kovászna megyében 63—37 százalék az RMDSZ— MPP-arány. Hangsúlyozta: a Magyar Polgári Párt fenntartja megállapodási szándékát, megtéve a kompromisszum irányába a nagy lépést, mellyel elfogadta az RMDSZ-nek a belső koalícióra vonatkozó javaslatát, és azt kéri, hogy a szövetség is fogadja el „a romániai magyar választóknak az önkormányzati választásokon kifejezett akaratát a matematika szabályai szerint”. A levélben Szász leszögezi: várják az RMDSZ válaszát az MPP kompromisszumos javaslatára. „Amennyiben az RMDSZ részéről igenlő választ kapunk, a tegnapi (csütörtöki — szerk. megj.) tárgyalások szellemében készen állunk egy olyan megállapodást aláírni, amely egyaránt biztosítja az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt önállóságát, mindkét szervezet saját jelöltállítási jogát, önálló bel- és külpolitikai, valamint saját értékrendje szerinti politikai mozgásterét” — zárta a levelet az MPP elnöke. Markó Béla kolozsvári sajtótájékoztatóján kijelentette: a Magyar Polgári Párt visszautasította az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó világos, áttekinthető és egyértelmű ajánlatát, ezért lezártnak tekintik a további tárgyalásokat. A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal viszont folytatnák a párbeszédet a politikai együttműködés lehetőségéről. (folytatása a 2. oldalon) Háro 2008. augusztus 2., SZOMBAT 5443. szám nsze Augusztus 1 a nyergestetői csata évfordulója A 19. század végén emelt emlékmű A Székely Termopülés Sylvester Lajos írása a 7. oldalon MŰHELYMUNKA ÉS ÁLLAGFELMÉRÉS Veszélyes a színházépület VÁRG PÉTER David Esrig színművészeti akadémiájának tanáraival az Andrei Mureşanu Színház szervezésében egy hónapos képzést tart Sepsiszentgyörgyön a két társulat és az M Stúdió színészeinek. Csapatában Európa neves, színházművészetet oktató professzorai mellett a kontinens legrangosabb színházberendezési szakemberei is részt vesznek. Utóbbiak gyorsmérlege: Németországban a színészek és a nézők biztonságáért színházunkat azonnal bezárnák. A képzés művészeti és technikai személy- szorítottak háttérbe vagy értelmeztettek át. Hemnek egyaránt szól, mint David Esrig hangsúlyozta, Romániában a színházművészetet sok éven át a párt és kondukátora dicsőítésének rendelték alá, művészeti irányzatokat ilyenformán a színházművészet sem fejlődhetett az európai ritmusban, többek között ennek a hátránynak a behozását tűzte ki céljául a mostani képzés. Esrig ugyanakkor a romániai színjátszás gyenge pontjának tartja a beszéd túlzott előtérbe helyezését, holott a színészeknek mozgásukat is jobban kellene használniuk az előadás érdekében. Ugyanakkor fejletlen a hang- és fénytechnika, ezeken is javítani kellene. David Esrig, aki kényszerű emigrációjáig az egyik legnevesebb romániai színházcsináló volt, az avantgárd szöveggel és a maszkkal mint művészeti kellékkel való munkát ötötte ki a képzésre, az egy hónapos műhelymunka összegzéseként azonban nyilvános előadást nem szándékszik bemutatni, mint indokolta, azért, mert a képzés célja a tanulás, az elsajátítottak bemutatásának ígérete pedig kihatással lenne a színészekre, a bizonyítás kényszere kedvezőtlenül befolyásolná az oktatási folyamatot. (folytatása a 3. oldalon) [MÁRÓL HOLNAPRA ] Jó szándék helyett színjáték Ha valami kimaradt az elmúlt hetekben immel-ámmal elkezdett, többször megfeneklett, egyik vagy másik fél által lezártnak minősített, majd váratlanul és reményt keltően ismét újrakezdett RMDSZ—MPP-tárgyalásokból, az minden bizonnyal az erdélyi magyarság érdekeire való odafigyelés. Ha úgy tetszik, éppen a választók iránti tisztelet maradt ki a többórás alkudozások, a levélváltás, a sajtónyilatkozatok forgatagában. Mert minden egyéb volt, ami egy többfelvonásos színjátékhoz tartozik. Volt itt például konfliktus a két szervezet között. Aztán kezdődött a bonyodalom, vészesen közelegtek a parlamenti választások, a magyarság parlamenti képviselete pedig nem tűnt biztosnak. De volt pozitív és negatív hős is, a színjáték erényei közé tartozik, hogy a befogadóra bízták annak eldöntését, melyik szereplő tartozik a jók, melyik a rosszak táborába. Váratlan fordulatok, ármánykodások, pálfordulások tették színessé az eseménysorozatot. Levelek íródtak, melyeket a nagyközönség is olvasott, ultimátumok hangzottak el, félreértések történtek, voltak találkozások semleges helyszínen — és rengeteg hivatkozás az erdélyi magyarság érdekeire. Aztán eljutottunk a csúcsponthoz: valamiféle isteni beavatkozás, amolyan deus ex machina révén ,,elvi” egyetértés született, mikor már senki sem várta, és immár csak részletkérdéseket kellett megoldani, ,,matematikai nézetkülönbségek” tisztázása maradt hátra. Végül elérkeztünk a végkifejlethez. És ekkor derült ki, hogy bár eszköztárában a darab inkább a vígjátékra — amolyan caragialei komédiára — emlékeztet, a végkifejlet inkább drámai. A konfliktusról nem derült ki, hogy csupán álkonfliktus. A megegyezés elmaradt. Egy dologban nem okozott meglepetést a zárlat, éspedig hogy valóban színjátékot néztünk. Világossá vált ugyanis, hogy valójában sem az RMDSZ, sem az MPP nem akarta a megegyezést. A szövetség csupán az általa oly sokszor előszeretettel hangoztatott tizenöt százaléknyi szavazót akarta megnyerni ajánlata révén. Az MPP pedig nem akarta az erdélyi magyarság érdekeinek ellensége szerepét eljátszani, ezért bólintott rá,,elvileg" a belső koalícióra. , Az előadás remekül sikerült. A cinizmus csúcsa lenne azonban, ha résztvevői a visszatapsra várnának. Ráadásul a politikában az előadás sikerének igazi mércéje a választási eredmény. Fareádi Botond A Sapientia végzősei helytálltak Bukarestben is Nagy elégtételül szolgált, hogy 2004-ben egyezményt kötöttünk a Bukaresti Egyetem Bölcsész- és Idegennyelv-karainak dékáni hivatalaival, hogy ők fogadják végzőseinket államvizsgára. Még inkább az, hogy az államvizsgát a helyszínen, tehát nálunk ejtik meg. És, mi tagadás, ujjongtunk hallgatóink megismétlődő jó és nagyon jó eredményei fölött. Az sem mellékes, hogy az ismeretlen bizottság az otthoni mércével ítélte meg hallgatóink tudását, és hogy őszinte elismeréssel nyilatkozott mind oktatóink, mind hallgatóink munkájáról, teljesítményéről. Véleményüket a sajtó előtt is vállalták, sőt, arra is van példa, hogy érdek nélkül, őszinte belső kényszerből fakadóan maguk írtak román központi lapokban egyetemünk és benne szakunk szervezettségéről, talán természetes előítéletükből is fakadó elvárásaikat meghaladó szakmai teljesítményünkről. Egyszóval mérce, de még inkább referencia lettünk számukra is. Hozzánk jönni államvizsgáztatni környezeti és professzionális élménye lett,az egyébként részben mindig változó összetételű bizottságnak. (folytatása a 3. oldalon)