Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)
2011-04-27 / 6272. szám
______________________________________________________________________PÉNZ-PIAC-VÁLLALKOZÁS ^3^2017. április 27., szerda MOL-terjeszkedés Romániában Három kutatási blokkra írt alá szerződést a MOL az Országos Ásványkincshatósággal. A magyar olajipari cégnek a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelentetett közleményéből az is kiderül: a MOL még tavaly júliusban bejelentette, hogy partnerével, az Expert Petróleummal (EP) sikeresen pályázott a 10. romániai kutatási pályázaton, amelyen megnyerte a Bihar megyei Almaszegen található EX-1, az Arad megyei Nagyágyán található EX-5, valamint az ugyancsak Arad megyei, kürtösi EX-6 blokkot. A projektek operátora 70 százalékos részesedéssel a MOL, a fennmaradó 30 százalékot az EP birtokolja, a blokkok összterülete 3434 négyzetkilométer. A kutatási időszak kétszer három év, amiből a második szakasz opcionális. A kezdeti munkaprogram 2D és 3D szeizmikus méréseket ír elő, amit fúrási program követ. Az ígéretes olaj- és gázpotenciál mellett bizonyos blokkokban lehetőség nyílik nem hagyományos kutatásra is. A szerződések életbelépéséhez a román állam jóváhagyása szükséges. Áldott Zoltán, a MOL kutatás-termelési ügyvezető igazgatója elmondta: nagy örömükre szolgál, hogy nemzetközi kutatás-termelési portfoliójukat Romániában bővíthetik, ahol már jelentős kiskereskedelmi pozícióval rendelkeznek. Ferencz I. Szabolcs, a MOL Románia ügyvezető igazgatója szerint a romániai kutatási és termelési (upstream) projektek felvétele, illetve a töltőállomás-hálózat és a logisztikai létesítmények fejlesztése tökéletesen kiegészíti egymást. Padlón a budapesti ingatlanárak Szinte teljesen leállt a telekforgalmazás Budapesten tavaly, az árak pedig az öt évvel ezelőtti szintre csökkentek. Az adásvételi tranzakciók száma 80 százalékkal csökkent 2010-ben 2006-hoz képest. A Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. felméréséből kiderül, hogy a családi ház építése iránti érdeklődés nagyobb, mint az új lakás-vásárlási kedv, a visszaesés a telek-tranzakciók számát tekintve mégis sokkal meredekebb, mint a közismerten nehéz napokat élő újlakás-piac esetében. A vásárlók leginkább a 800-1000 négyzetméteres telkeket keresik. Fontos szempont a választásnál a környezet minősége, rendezettsége, a közmű-ellátottság, és hogy van-e aszfaltút. Az oldalt szerkeszti: Csinta Samu és Incze Ibolya TÖRVÉNYTÁR Az örökösödés (6.) Az örökösödés a tulajdonjog megszerzésének egyik módja, amelyen egy elhalálozott személy vagyonának átszállása értendő a törvény, illetve az elhunyt által meghatározott egy vagy több személyre. Végrendeleti örökösödésről akkor beszélünk, ha az örökséget a végrendelkező akarata szerint szerzik meg az örökösök. A törvényes öröklés és a végrendeleti öröklés szimultán is létezhet. Ha a végrendelkező csak a vagyonának egy részéről döntött a végrendelettel, a többi részét a törvényes örökösödés rendelkezései szerint osztják el az arra jogosultaknak. A választás joga A törvényes, illetve végrendeleti öröklésre jogosultaknak nem kötelességük elfogadni az örökséget. Minden személynek szubjektív joga van a választásra. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint három lehetőség létezik: 1. Az örökséget feltétel nélkül el lehet fogadni. 2. Az örökséget leltárkedvezménnyel el lehet fogadni. 3. Az örökségről le lehet mondani. Ha az öröklésre jogosult személy fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, az örökséget csak leltári kedvezménnyel lehet elfogadni. Feltétel nélküli elfogadás Az örökség feltétlen elfogadása lehet kifejezett, hallgatólagos vagy kényszerű. Az elfogadás abban az esetben kifejezett, amikor az öröklésre jogosult személy hitelesített közokiratban vagy saját kezűleg aláírt irattal önmagát örökösnek nyilvánítja. Az örökösi minőség szóbeli kinyilvánítását a törvény nem tekinti érvényes elfogadásnak. Az örökség elfogadása akkor tekinthető hallgatólagosnak, amikor az öröklésre jogosult egyén olyan dolgot tesz, amit csak egy örökös tehet meg, és amelyből egyértelműen kitűnik örökség-elfogadási akarata. Az örökséget kényszerűen kell elfogadnia annak az öröklésre jogosult személynek, aki rosszhiszeműen, a többi társörökös kárára, elsajátítási szándékkal elrejti a hagyatékhoz tartozó javakat. Az ilyen embert kétszeres büntetés terheli, ami a következőkben nyilvánul meg: elveszti az elrejtett vagy eltitkolt javakra nézve az öröklési jogot, a többi javakra nézve pedig az örökséget csak feltétel nélkül fogadhatja el. Az örökség feltétel nélküli elfogadásának az örökösre nézve akkor lehetnek komoly következményei, ha az elhunyt adósságai meghaladják a hagyatéki vagyontömeg aktíváját, ugyanis ebben az esetben az örökösnek a saját vagyonából kell kifizetnie a hátrahagyott adósságot. Ha több örökös van, aki a hagyatékot feltétel nélkül elfogadta, akkor a társörökösöknek csak a részük arányában kell kifizetniük a hátramaradt adósságot. Olcsó és drága papírok a CSINTA SAMU ASIF Oltenia befektetési alap, a Transilvania Bank és a Zentiva vonultatja fel a bukaresti értéktőzsde (BVB) „legdrágább” részvényeit a legkisebb befektetést igénylő csomagok kategóriájában. Bár mindössze 1,57 lejbe - egy péksütemény árába - kerül a SIF Oltenia egy részvénye, mégis legkevesebb 800 lejt kell leperkálnia annak, aki SIF-részvényes kíván lenni. Ezzel szemben egy Transgaz-részvény ára 265 lej, azaz közel háromszor olcsóbb, mint egy SIF-papír. Ki érti ezt? Ha nem is egyszerű, de érthető a magyarázat. A BVB-n listázott részvények adásvétele blokkokban vagy minimálcsomagokban zajlik. A blokkos kategóriák többségében legkevesebb 500 részvény megvásárlása az alsó határ, egy befektetőnek legalább ennyit kell megvásárolnia, ha az illető csomaghoz akar jutni. Ebbe a csoportba tartoznak a különböző befektetési alapok, a SIF-ek. Ezt a minimális küszöböt alkalmazzák többek között a Transilvania Bank, a Petrom, a Kolozsvári Broker vagy a Biofarm esetében is. E részvények esetében a reguláris piac minden tranzakciójának 500-ról vagy annak többszöröséről (1000, 1500 stb.) kell szólnia. A kisebb csomagok adásvétele a börzén az úgynevezett addlot szegmensben zajlik, ahol az árak alacsonyabbak, mint a rendes piacon, viszont ebben a szekcióban a befektetők csak eladhatnak, vásárolni már nincs lehetőségük. Kivételes esetben a börze megállapíthat alacsonyabb árat is egy minimálblokk esetében, tőzsdén hogy hozzáférhetőbbé tegye a befektetők számára. Ez magyarázza a Transgaz példáját, ahol az egyes részvények árának magas színvonala miatt engedélyezték a részvényenként való vásárlást is. A gázas esetben ugyanis az 500-as minimálküszöbhöz való ragaszkodás legkevesebb 130 000 lejes befektetést jelentene, amit csak kevés befektető lenne képes megfizetni. Kivételnek számít a Transelectrica és a BRD is, ezek esetében legkevesebb tízakciós blokkokban zajlik az adásvétel, míg az Alro-nál száz részvényt tartalmaz egy minimálcsomag, így legkevesebb 147 lejért lehet BRD-részvényhez jutni, míg az Alro-nál 402 lejre rúg ez a küszöb. A BVB legdrágább részvénye a besztercei Comell építőipari gépeket és berendezéseket gyártó cég, amelyben legkevesebb 1300 lejért lehet résztulajdonossá válni. A toplista második helyén a campinai Energopetrol áll 800 lejes minimálbefektetési igénnyel. A SIF-ekkel ellentétben ezek a cégek alacsonyabb tőkésítési szinttel és kevesebb likviditással rendelkeznek, a tranzakciók száma is jóval kevesebb. A lista végén a sloboziai Amonil műtrágyagyártó vállalat áll 7,4 lejes minimális befektetési igénnyel 500 részvényes minimálcsomag mellett. Csak összehasonlításképpen: az Amonil-részvények 48-szor kevesebbe kerülnek, mint a börzén szereplő másik műtrágyagyártó, az Azomures papírjai. Elfogadás leltári kedvezménnyel Az örökség leltári kedvezménnyel való elfogadása esetén az örökös csak a hagyaték aktív vagyonának értékéig felel az elhunyt adósságaiért. Ezt a célt szolgálja a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezése is, amely szerint a fiatalkorúak és gondnokság alá helyezett személyek csak leltári kedvezménnyel fogadhatják el az örökséget. Ez a rendelkezés ezen örökösök védelmét biztosítja. Aki leltári kedvezménnyel fogadja el az örökséget, erre vonatkozóan egyértelmű nyilatkozatot kell tennie az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes, általa választott közjegyzőnél. A nyilatkozathoz mellékelni kell a hagyaték javainak pontos és teljes leltárát. Ha ezeket a formaságokat nem tartják be, a törvény úgy tekinti, hogy az örökösök a hagyatékot feltétel nélkül fogadták el. Az örökségről való lemondás Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy elfogadja az örökséget, bárki lemondhat róla. Ezt nyilatkozat formájában kell megtenni az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes, az örökséget elutasító személy által választott közjegyzőnél. A lemondott örököst úgy kell figyelembe venni, mint aki soha nem volt örökös, elveszíti az örökség előnyeit is, de nem lehet arra sem kötelezni, hogy viselje a hagyaték terheit. Nem lehet az örökségről egyvalakinek a javára lemondani, a lemondó részén örököstársai osztozkodnak. Aki lemond az örökségről, utólagosan meggondolhatja magát, vagyis visszavonhatja a lemondást, azzal a feltétellel, ha nem telt le a hat hónapos elévülési idő (ezt az örökhagyó halála napjától számítják), és ha időközben a társörökösök nem fogadták el az örökséget, van meghatározva, melyek azok a javak, rájuk vonatkozó jogok és kötelességek, amelyeket örököltek, hanem az örökség egészének minden molekulájából egy meghatározott részt örököltek. Az osztatlan közösség tehát hányadokban kifejezett közös tulajdon. A Polgári Törvénykönyv leszögezi: senkit sem lehet arra kötelezni, hogy tulajdonközösségben maradjon. Bármelyik társörökös kérheti az osztatlan közösség megszüntetését, a hagyaték felosztását. A hagyaték felosztása az az eljárás, amellyel konkrétan megállapítják minden egyes örökös jogát, megnevezve azokat a javakat, amelyek mindegyiknek kizárólagosan a tulajdonába és birtokába jutnak. A felosztás alapvető elve az örökösök egyenlősége, amelyet az örökösödésre vonatkozó törvény több rendelkezéssel is biztosít. Ha az örökösök egyetértenek a hagyaték összetételére és a felosztás módjára nézve, az elhunyt utolsó állandó lakhelye szerint illetékes, általuk választott közjegyzői iroda közokiratba foglalja a vagyon megosztására vonatkozó akaratukat. Abban az esetben, amikor az örökösök nem tudnak megegyezni a hagyatéki tömeg felosztásában, kérhetik a bírói úton való megoldást. Az osztatlan közösség és a felosztás Osztatlan közösség akkor jön létre, ha a hagyaték két vagy több örökösre száll át. Az osztatlan közösségnek az a sajátossága, hogy a társörökösöknek az örökséggel kapcsolatos jogai nincsenek személyre lebontva meghatározva, hanem mindegyiknek része van a hagyaték egy ideális, egy eszmei hányadához. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy a hagyaték osztatlan közösséget alkot, azon azt értjük, hogy a hagyaték megnyitásánál a társörökösöknek nincs konkré Az örökösi bizonyítvány Az örökösi bizonyítványt az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes közjegyzői iroda bocsátja ki. Ha az eredeti örökösi bizonyítványba nem foglalták bele az elhunyt összes javait, az örökösök utólagosan kérhetik az örökösi bizonyítvány mellékletének kibocsátását. Amint a megnevezése is mutatja, ez a hivatalos okirat elsősorban egy személy törvényes vagy végrendeleti örökösi minőségét és örökös részét igazolja. Ha indokolt, az érintettek bírósági úton kérhetik az örökösi bizonyítvány érvénytelenségének megállapítását. BALOGH KLÁRA jogtanácsos