Háromszék, 2012. május (24. évfolyam, 6579-6603. szám)
2012-05-05 / 6582. szám
A Ponta-kormány a 2010-ben lefaragott közalkalmazotti bérek helyreigazítását és a nyugdíjakból jogtalanul visszatartott adók visszafizetését ígéri tegnap nyilvánosságra hozott programjában. Az 53 oldalas dokumentumban egyetlen helyen esik szó a nemzeti kisebbségekről, mégpedig a kormány külpolitikai prioritásai között - a Románia lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarságra még utalás sincs. Ráadásul az észak-erdélyi autópálya folytatása sem szerepel a kormányprogramban. Részletek a 2. oldalon KOVÁSZNA Wmmmmm MBOKOR GÁBOR Nem tudtak dönteni a kovásznai városatyák a helyi iskolák tervezett névváltoztatásáról. Simon István igazgatónak a szakminisztérium 2011/145-ös rendeletére alapozott átirata szerint a Körösi Csorna Sándor Iskolaközpontot Kovásznai Körösi Csorna Sándor Szaklíceumra keresztelték volna, az alárendeltségébe tartozó tanintézményeknek az Orbán Balázs Elemi Iskola, Csomakőrösi Elemi Iskola, Csomakőrösi Rendes Programú Óvoda nevet kellett volna kapniuk. Az Avram láncú I—VIII. osztályos iskola ajánlott új neve Avram láncú Gimnázium. (folytatása a 3. oldalon) KÉZDIVÁSÁRHELYI DIÁKNAPOK IilOCHOM ISTVÁN A polgármesteri hivatal és a diáktanács szervezésében csütörtök este kezdődött és vasárnap este érnek véget a Kézdivásárhelyi Diáknapok. A rendezvények öt helyszínen, a Vigadó színháztermében, a pincéjében levő Art Cafféban, a Gábor Áron téren felszerelt színpadon, az ágyúöntő szobra mögötti információs sátor előtt és a Bujdosó vendéglőben zajlanak. Csütörtök este színházi előadással rajtolt az esemény, tegnap délelőtt minifoci-bajnokságot szerveztek, délután a Vigadóban diák humoristák mutatkoztak be, majd Maksa Zoltán, a népszerű budapesti humorista szórakoztatta a közönséget, este pedig három helybeli diákcsapat és a Free Groove tánccoport mutatkozott be. A második nap a Silver Proof és a Metropolis koncertjével zárult. (A mai és a vasárnapi program a 12. oldalon) NEGYVENÉVES A VOX HUMANA KAMARAKÓRUS Sepsiszentgyörgyön talán nincs is ember, aki ne hallotta volna a Vox Humana kórust énekelni - olyanok viszont vannak, akik eme emberi összhangon nevelődtek a klasszikus zene kedvelőivé. A már határainkon messze túl is híres együttes tegnap az unitárius templomban ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Az egybegyűlteket a házigazda Kovács István lelkész köszöntötte, mondván: nem a siker a legfontosabb, hanem az a láng, ami sötét időkben is világított és melegített. Bár civil közönség ezúttal viszonylag kevés gyűlt ugyanabban az időpontban Árkoson, egy órával később a színházban is hangversenyek kezdődtek a teremben nem maradt üres ülőhely, és mindenki olyan mosollyal érkezett, mintha saját születésnapjának örvendene. A templom földszintjén kiállítást rendeztek be, egy-egy képpel, oklevéllel, az újabb állomásokról videofelvétellel villantva fel az elmúlt évtizedeket; az időközben elhunyt tagokról virágokkal és gyertyákkal emlékeztek meg. Az érmék, plakátok és új Interjúnk a 4. oldalon ságkivágások mellett egy Európa-térképen ötvennél több zászlócska mutatja, hol jártak Háromszék zenei nagykövetei... A tegnapi jubileumi előadást a budapesti Stella kamarakórus szopránja nyitotta meg, fellépett a helybeli Laudate kórus, a Kriza János unitárius vegyes dalárda, a Pro Musica kamarakórus, a Marosvásárhelyi Filharmónia vegyes kara és végül a Vox Humana is (felvételünk). A jelenleg 35 tagot számláló énekkar történetét vezetője, Szilágyi Zsolt karnagy ismertette lapunkkal. MÁRÓL HOLNAPRA Pártküzdelmi logika szerint alakulnak ezentúl a mi választásaink is, magyar jelölt magyar jelölttel (vagy vele is) fog megmérkőzni, és mindketten valamelyik magyar alakulat színeiben lépnek majd fel. E harc kimeneteléhez fűződő kérdések még válaszra várnak. Kétségtelen előnye lehet a helyzetnek az eszmei tisztázódás, de a porhintés és demagógia szándéka is új tápot nyerhet, miként azt is feltételezik egyesek, hogy a választók mozgósítása nyer a többpártrendszer által, mások azonban a kiábrándultak és a politikától elfordulók arányának növekedésére számítanak. A helyzet valóban szokatlan, és megzavarhatja, elbátortalaníthatja a pusztán etnikai alapon szavazókat, akik eddig sem igen tudtak tájékozódni a politikai jelszavak közt, s azok valóságtartalmán nemigen törték a fejüket. A programok kiértékelése mindig nehezebb, mint az egyszerű, automatikus igazodás a jelöltek nemzetiségéhez. Bizonyára mégsem reméljük jogtalanul és alaptalanul azt, hogy a soron lévő választások az erdélyi magyarság belső politikai opciói felől is adnak némi hiteles felvilágosítást, hogy fokozódik a szavazói tudatosság, és eligazít abban a vitában, mely oly igen megosztja a három pártot és a közvéleményt. Ahhoz, hogy kiderüljön, melyik szemlélet mekkora táborra számíthat, az erőket előbb össze kell mérni, az összekülönbözés kihagyhatatlan mozzanat. Tanácsos lesz mindamellett a harcot a lovagiasság betartásával megvívni. Nem lehet ugyanis kétséges senki előtt, hogy e pártoknak előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz kell ülniük, mert a közös cselekvési terv kidolgozása lesz következő feladatuk. A szerepmegosztásban rejlő lehetőségeket még ezután kell megtapasztalniuk és kiaknázniuk, remélhetőleg meglesz hozzá a kellő bölcsességük. Az elképzelések másságának nem a durvaságban kell megnyilatkoznia. Mert egy ilyen környezetben, melyben kormányt lehet buktatni azzal, ha a kisebbségek egy alapvető oktatási jogát megkísérli bár töredékesen érvényesíteni a hatalom, az akcióegység pontos forgatókönyvek kidolgozását követeli meg. Az együttes fellépés adott kérdésekben létparancs lesz. B. Kovács András