Háromszék, 2014. augusztus (26. évfolyam, 7259-7283. szám)
2014-08-01 / 7259. szám
Kiigazítás változatlan tb-járulékkal Elfogadta tegnap a kormány az idei első költségvetéskiigazítást, amely azonban nem tartalmazza a társadalombiztosítási járulék tervezett csökkentését. Az államháztartási törvény módosításáról Victor Ponta kormányfő úgy nyilatkozott: mérlege pozitív, hiszen „senkitől nem kellett elvenni pénzt”. Az idei első fél évben a tavalyhoz képest az állami költségvetés bevételei 1,5 milliárd lejjel magasabbak, ezért szeptemberben várhatóan második kiigazítást is végrehajtanak, amely során remélhetőleg több pénzzel lehet majd kiegészíteni a minisztériumok költségvetését. A Költségvetési Tanács azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az első fél évben a bevételek elmaradtak a tervezettől, és az államháztartási hiánycélt azért sikerült a vállalt keretek között tartani, mert a kormány csökkentette a beruházásokat. A tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány nem foglalta bele a módosításba a tb-járulék ötszázalékos csökkentését, amit októberre ígért. Védelmi együttműködés Amerikával Hivatalos látogatásra érkezett tegnap az információért felelős amerikai védelmi miniszterhelyettes, Michael G. Vickers, aki Mircea Duşa védelmi miniszterrel tárgyalt. Duşa biztosította amerikai partnerét, hogy a román fél határozottan kitart az Egyesült Államokkal való kapcsolatok fejlesztése mellett, és értékelte az Egyesült Államoknak a személyzet felkészítésére és a tehetségek fejlesztésére irányuló támogatását, illetve a műszaki és a logisztikai segítséget, amelyet az Afganisztánban tartózkodó román csapatoknak nyújtottak. A két miniszter a következő afganisztáni NATO-misszióról is beszélt, kiemelve az együttműködés fontosságát ezen a hadszíntéren 2014 után is. A találkozón hangsúlyozták az információcsere terén fennálló kiváló kapcsolatokat, és a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett foglaltak állást. Árvízriasztás Temes megyében is Közel száz lakást ürítettek ki tegnap a tűzoltók a Temes megyei Gátalján, miután a Berzava egyik mellékfolyója kiöntött, és a víz behatolt az otthonokba. A kilakoltatottakat a helybeli iskolában helyezték el, négy családot a szomszédok fogadtak be. A folyó medréhez közel fekvő háztartásokból az állatokat biztonságosabb helyekre szállították. Temes, Krassó- Szörény, Argeş, Vâlcea, Olt és Teleorman megye lakossága több településen küzd az árvízzel, illetve a már levonult ár után maradt hordalékkal. Tegnap Máramaros és Beszterce- Naszód hegyvidékein is hatalmas esők zúdultak le, ezért ott is készenlétben állnak. ■ Korodi Attila környezetvédelmi miniszter vizsgálatot indított Gorj megyében, mert felmerült a gyanú, hogy az illegális fakitermelés miatt pusztító erejűvé a víz. A megyei környezetvédelmi hatóságok tüzetesen ellenőrizni fogják a kibocsátott fakitermelési engedélyeket az árvíz sújtotta települések melletti erdőkben. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Farcádi Botond A HÍRSALÁTÁ : CSERBENHAGYTÁK A MEGYE LEMONDOTT MAGYAR VEZETŐIT - nyilatkozta Szilágyi Tibor volt rektorhelyettes a Kossuth rádiónak. A professzor emlékeztetett: az önálló magyar főtanszékek létrehozására három éve lehetőséget ad az oktatási törvény, de a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem román vezetősége még mindig nem tűzte napirendre. A magyar vezetők idén márciusban testületileg lemondtak, de azóta nem történt semmi, úgy érzik, lankad a közvélemény figyelme, és cserbenhagyta őket a politikum, a kormányon levő RMDSZ. Szilágyi szerint a magyar oktatói közösség kitart, és továbbra is egységes, de kérdéses, milyen esélye van arra, hogy bármit is elérjen. Viszonyuk a kormányon levő RMDSZ-szel „nagyon laza”, és ő nem látja, hogy „magát az alapkérdést” a magyar érdekképviselet kellő erővel tudná képviselni. Szilágyi attól tart, hogy ez a hosszas és eredménytelen küzdelem a magyar tagozat türelmét és energiáját felőrli. JÓ AZ ÁRVÍZ KAMPÁNYBAN. A víz a románoknál szerencsét hoz, és azt hiszem, a miniszterelnöknek és az SZDP-nek is szerencsét fog hozni - nyilatkozta szerdán Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter, akit a DIGI24 tévécsatorna arról kérdezett, mit szól ahhoz, hogy Victor Ponta kormányfő árvíz idején kezdi államelnök-jelölti kampányát. Kijelentése nagy felháborodást keltett, csak az SZDP próbálja agyonhallgatni. EGYMÁST ESZIK A KIS PÁRTOK. Az EMNP-s tanácstag tartózkodása miatt nem tudta elfogadni Tusnádfördő önkormányzata azt a határozatot, amelyben a fürdőváros kimondja, hogy a Székelyföld egységes régióba kíván tartozni - tudatja az MPP, amelynek közleménye szerint az ülésen jelen levő polgári és RMDSZ-es tanácstagok egyhangúan támogatták a tervezetet. Az MPP szerint „a magát autonomistának meghatározó néppárt csak szavakban az, hisz ismételten megmutatta igazi arcát, a magyar érdek ellen fordult. A Magyar Polgári Párt a maga részéről úgy értékeli a történteket, hogy a néppárt végérvényesen kiírta magát az autonomista táborból.” Az EMNP Hargita megyei elnöke azonnal reagált, szintén közleményben szögezte le, hogy a Néppárt „megalakulásától fogva az autonómia elkötelezett híve, a párt vezetői és szimpatizánsai számos alkalommal bizonyították kiállásukat az önrendelkezés ügye mellett”. Sorbán Attila hibásnak, „nem a Néppárt céljait és értékeit képviselő döntésnek” tartja tusnádfürdői tanácstagjának tartózkodását az autonómiahatározat iránt, és noha megemlíti, hogy az ülést szabálytalanul hívták össze, és tartották meg, javasolni fogja pártjának, hogy vonják meg a bizalmat egyetlen tusnádfürdői tanácstagjuktól. A határozattervezetet Albert Tibor MPP-s polgármester jövő hónapban ismét előterjeszti. (Erdély.ma) DAGAD AZ SZNT LUXEMBOURGI PERE Etnikai enklávétól tart Románia Románia etnikai enklávé kialakulásának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben - számolt be az ügyben felperesként fellépő Izsák Balázs a Krónikának. Az SZNT elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió luxembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az Európai Bizottság (EB) ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok - közöttük Románia - nyújtottak be. Izsák Balázs szerint a román beadvány nem azzal foglalkozik, hogy uniós hatáskörbe tartozik-e az SZNT európai polgári kezdeményezése, hanem azt taglalja: az SZNT érveinek elfogadása esetén az „enklavizálódás veszélye” fenyegetné a székelységet. „Az enklávé az országon belüli területet jelent, amely nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával” - jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kérdés nem tartozik a hatáskörébe. A perbe Magyarország a kezdeményezők, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be, a luxembourgi bíróság a héten iktatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatkozását. Izsák Balázs közlése szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye tartozik. 2014. augusztus 1., péntek A bérrácsot elfelejtették Hadiadó Ukrajnában Az Alfa Kartell országos szakszervezeti tömb azt kéri a kormánytól, hogy 2015-re biztosítsa a fizetések évente történő emeléséhez szükséges forrásokat, mégpedig a közalkalmazottak bérezési együtthatójának megfelelően. A tömörülés Rovana Plumb munkaügyi miniszterhez fordult, hogy alkalmazza a 2010-ben egyévi vita után elfogadott kerettörvényt, amely 110 bérezési osztályt tartalmaz, és 15-szörösre csökkenti a legkisebb és a legnagyobb állami bér közötti, jelenleg 45-szörös különbséget. A közalkalmazottak fizetését lentről felfelé haladva, hat év alatt kellene felzárkóztatni, de négy év már eltelt, és ellenkező irányú folyamatok indultak be. Mivel a kormány nem aktualizálta az 100 együtthatónak megfelelő referenciaértéket, ami a jogszabály hatályba lépésekor a minimálbér, azaz 600 lej volt, az 1-től 17-ig terjedő bérezési osztályok tulajdonképpen eltűntek, ami oda vezetett, hogy egy tapasztalat nélküli szakképzetlen munkás ugyanannyit keres, mint egy szakképzett gépkocsivezető, tűzoltó vagy éppen kezdő orvos. Romániában aránytalanul sokan dolgoznak minimálbérért, ez még a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság képviselőit is meglephette. Ha így megy tovább, többségbe kerülnek a minimálbérből élők, és lesz néhány nagy fizetéssel rendelkező kivételezett - vallják a szakszervezetiek. Megértik, hogy nincsenek költségvetési források arra, hogy az együtthatókat naprakészen, a bérezési piramis egészére alkalmazzák, de az volt a sürgős, hogy nőjenek a legkisebb fizetések, a legnagyobbakat pedig befagyasszák, hogy szűnjön meg a rendszer méltánytalansága. A szakszervezetek sérelmezik, hogy a kormány nem ezt teszi, hanem semmibe veszi törvényi kötelezettségeit, és olyan mechanizmusokat próbál keresni, amelyek a továbbiakban is csak bizonyos közalkalmazotti kategóriákat részesítenek előnyben. Jacenyuk múlt csütörtökön nyújtotta be lemondását, amit azzal indokolt, hogy feloszlott a parlamentben a kormánykoalíció, és a parlament még csak napirendre sem tűzte a kormánynak a politikai és gazdasági válság megoldását célzó javaslatait. A képviselők végül a tegnapi zárt ülésen támogatták Jacenyuk kezdeményezéseit a költségvetés bevételeinek növelésére, és ezzel rendeződött a kormányfő és a parlament között kialakult konfliktus. A törvényhozás tagjai megszavazták a hadsereg finanszírozásának biztosítását célzó költségvetési törvény és az adókódex módosítására benyújtott kormányzati előterjesztéseket. Ennek részeként 1,5 százalékos kiegészítő, úgynevezett hadiadót vetett ki a parlament az év végéig a fizetésekre és minden egyéb juttatásra. A bevételt a hadsereg az ország keleti részében folyó „terrorellenes művelet” finanszírozására, valamint a szakadároktól „megtisztított” települések újjáépítésére fordíthatja. Tegnap egyébként újságírók tiltakoztak a kárpátaljai Ungváron az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) tétlensége miatt. A meglehetősen agresszíven fellépő újságírók azzal vádolták az SZBU megyei főosztályának vezetőit, hogy nem tesznek semmit a részleges mozgósítás kapcsán Kárpátalján folyó hisztériakeltés, rémhírterjesztés ellen, és nem lépnek fel a helyzetet destabilizáló erőkkel szemben. Ugyancsak tegnap délután közzétették az Oroszországgal szemben életbe léptetett gazdasági szankciókról szóló rendeletet az Európai Unió hivatalos lapjában, így a büntetőintézkedések ma hatályba lépnek. Az intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős, azaz polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson az EU tagállamaiból. Nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását tegnapi rendkívüli ülésén az ukrán parlament, és ezzel elhárult a politikai válság veszélye a háború sújtotta országban. Budapest fokozottan figyel A budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium fokozott figyelemmel kíséri azokat a híradásokat, amelyek nyugtalanságot és félelmet váltanak ki a kárpátaljai többnemzetiségű lakosságban a mozgósításokkal kapcsolatban - közölte a tárca. A minisztérium Magyarország ukrajnai külképviseletein keresztül állandó kapcsolatban áll az ország központi és helyi adminisztrációjával, valamint a kárpátaljai egyházak és társadalmi szervezetek képviselőivel, akik folyamatosan tájékoztatnak az eseményekről. A tárca bízik abban, hogy a kijevi és kárpátaljai állami szervek, valamint a kárpátaljai egyházak és társadalmi szervezetek képviselői között zajló párbeszéd révén „a lehető legkedvezőbb megoldás születik a mozgósítás következtében kialakult aggodalmak és félelmek eloszlatására”. Az ukrán parlament július 22-én hagyta jóvá az újabb részleges katonai mozgósításról szóló elnöki rendeletet. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a részleges mozgósítás harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni.