Háromszék, 2015. július (27. évfolyam, 7532-7558. szám)
2015-07-01 / 7532. szám
áromszék 2015. JÚLIUS 1., SZERDA EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA, 2021 Ötleteket várnak „Kolozsvárról származom, annak a Pont Csoportnak dolgozom, mely sikeresen pályázott a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa címre” - kezdte beszédét Farkas András azon a zsúfolt ház előtt zajló kétnyelvű nyilvános konzultáción, melyet a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa, 2021 kezdeményezői hétfőn délután szerveztek az Erdélyi Művészeti Központ székhelyén. NAGY B. SÁNDOR : Farkas András kifejtette, hogy a címet, melyre Szentgyörgy is pályázik, az Európai Unió rotációban adományozza európai városoknak, így 2021-ben egy romániai és egy görögországi várost illet meg. A város nevében régiók is pályázhatnak, például Maribor 2012-ben öt másik várossal közösen nyerte el a címet, vagy Essen idáig egyedülálló projekt során ötvenhárom várossal együttműködésben pályázott sikerrel a címre 2010-ben. Az elmondottak szerint Sepsiszentgyörgy is azért pályázik Székelyföld nevében, Csíkszeredával, Székelyudvarhellyel, Gyergyószentmiklóssal és Kézdivásárhellyel közösen, mert több egyeztetést követően a szervezők úgy gondolják, hogy az egész térségre kiterjedő projekttel nagyobb az esély a cím elnyerésére. Az egyik legfontosabb feladat tehát olyan pályázati célokat találni, melyeket minden említett város magáénak érezhet. Amint a jelszavuk is jelzi, a pályázók komolyan gondolják, hogy eséllyel indulnak a rangos megmérettetésen, nem csak a pályázás tapasztalata vagy a médiajelenlét a célja a nagyméretű projektnek. A pályázat első körében még nincs verseny, itt a zsűri csak azt vizsgálja, hogy a pályázatok megfelelnek-e az előírásoknak; a második körben már összehasonlító módon elemzik a pályázatokat, de a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy általában kis városokat részesítenek előnyben, tehát Kolozsvár, Temesvár vagy akár Bukarest mellett is van esélye Szentgyörgynek a cím elnyerésére. A tizenkét személyből álló zsűri tagjait az Európai Bizottság (három fő), az Európai Tanács (három fő), az Európai Parlament (három fő), az Régiók Európai Bizottsága (egy fő) és a Román Művelődési Minisztérium (két fő) jelölik ki. van esélye Szentgyörgynek a cím elnyerésére Veres-Nagy Time a koncepcióról mondott néhány gondolatot a résztvevőknek, többek között azt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím nem cél, inkább eszköz kell legyen különböző stratégiai célok elérésében, a pályázóknak úgy kell megközelíteniük ezt a projektet, mint jó lehetőséget a közösség hosszú távú megvalósításait akadályozó tényezők elhárítására. Egy sor konzultáció után a kezdeményezők úgy gondolták, hogy a pályázat központi gondolatának az identitás szűk, mégis általános témakörét választják, mely nagyon sok megközelítési lehetőséget kínál, egyéni és közösségi identitásként is értelmezhető, és nem utolsósorban hozzájárulhat egy sor országos jellegű probléma modell értékű megoldásához. „Úgy gondolkozzatok, hogy nincs korlát, sem anyagi, sem infrastrukturális szempontból, sem a tér szempontjából; a cél az, hogy minél több ötlet szülessen július folyamán” - mondta Farkas András, hisz a cím elnyerése komoly ajánlólevél, mely hatalmas európai erőforrásokat mozgósíthat. A pályázás körülményeinek felvázolása után a közönség részéről is elhangzottak kérdések és ötletek, szó esett a pályázó régió kisebbség-többség viszonyrendszeréről, a természeti adottságok bevonásáról, az írásos örökség digitalizálásáról, az etnikai identitás kérdéséről, nagyméretű nemzetközi zenés-színházi projektekről, a szórvány bevonásáról, World Café jellegű akciókról, limitrof területek kialakításáról, vakoknak szóló kiállításról, természetes anyagokból készülő óriási városcímerekről, de még kacsalábon forgó palotáról is. Bővebb információkat a www. i2021.ro honlapon és a projekt közösségi oldalain találhatnak az érdeklődők. Bizakodó szervezők, érdeklődő közönség ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI Sokan fellebbeztek, kevesen javítottak Közel száz dolgozatot óvtak meg a nyolcadikot végzett háromszéki diákok az országosan egységes felmérő előzetes eredményének kihirdetése után, ezek közül minden ötödik esetében javult a jegy, de a megyei átjutási arány egyetlen tantárgynál sem változott. FEKETE RÉKA » A tegnap kihirdetett végleges eredmények szerint maradt az előzetesen kiszámított 83,69 százalékos teljesítmény a három tantárgy összesítése alapján, az 1545 vizsgázóból 1293-an érték el az ötös médiát, és maradt románból a 75,16 százalék, magyarból a 95,93 és matematikából a 78,32 százalékos átjutási arány. Ketten kaptak minden tantárgyból 10-est, mindketten román iskolában, a legjobb húsz diák között hat magyar tanuló szerepel, hárman a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumból, ketten a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból és egy diák a nagybaconi Konsza Samu Általános Iskolából. Az elért eredmények 75 százalékban számítanak a felvételi általánosban, 25% az V-VIII. osztályos média, ami a legtöbb diák esetében magasabb az országos felmérőn elért jegyeknél. kármentő Fővárost, szórványbélieknek is . Tégy kacsalábon forgó palotája lesz-e Sepsiszentgyörgynek !—# 2021-re, amikor Csíkszeredával, Székelyudvarhellyel, Győr- JL Jegyószentmiklóssal és Kézdivásárhellyel közösen reményeink szerint Európa Kulturális Fővárosa lesz, ez egyelőre még sejtelmes talány. Földhözragadtabb polgárok talán annak is örülnének, ha addigra véget érne városunk integrált fejlesztésének hulláma, s immáron szép, lakható és megújult életterünk lenne. Naponta látva az eltemetett, majd újra feltúrt gödreinket, bizony ez sem kevés. De most lépjünk át mindennapi lövészárkainkon, hiszen ezúttal többről, nemesebbről van szó: a kulturális fővárosi címért indított hadjáratban a kezdeményezők július folyamán ötleteket - megvalósíthatókat és megvalósíthatatlanokat egyaránt - várnak a közösség tagjaitól, gondolkodásra, együttlélegzésre bátorítva városunk lakóit. Sok múlhat e mozgósítás sikerén, hiszen a javaslatok, elképzelések szépen példázhatják azt, hogy a csüggedés, az elbizonytalanodás ellenére van még közösségi erő, akarat az újra, a merészre. És mivel már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a kultúra zászlóshajónak számít Székelyföld életében, érdemes komolyan venni azt, amit a kolozsvári Farkas András mondott a sepsiszentgyörgyi programismertetőn: „úgy gondolkozzatok, hogy nincs korlát, sem anyagi, sem infrastrukturális szempontból, sem a tér szempontjából; a cél az, hogy minél több ötlet szülessen július folyamán”. Hogy e tervezés során ki mennyire rugaszkodik el a Földtől, alkati kérdés, ám az is bizonyos, hogy merésznek, sőt kivitelezhetetlennek tűnő elképzelés nélkül soha sehol nem lett volna változás, újítás, minden maradt volna a régi dagonyában. Ezért hát igen, érdemes nekiveselkedni, s a térség értelmes jövőjéért színeset és merészet álmodni. És az identitás kérdését középpontjába helyező kulturális programlehetőségeknek van egy számunkra örökké fontos összetevője is: újólag bebizonyíthatjuk, hogy e majdani rendezvénysorozat révén is figyelünk szórványban élő nemzettársainkra, kiknek nap mint nap tenniük kell azért, hogy megőrizhessék nemzeti önazonosságukat. Legyen hát a szórványban élők bevonásával Európa Kulturális Fővárosa Székelyföld öt, szívünknek kedves kisvárosa, forogjanak kacsalábon, tartalommal telten a kultúra hajlékai. MÓZES LÁSZLÓ KÖZÉLET Ilfov megyei dolgozatokat javítanak Háromszéken 1 A reál szakosoknak első tételként Ady Endre Új vizeken járok című versét kellett elemezniük. A második tételben egy szövegrészletet kellett megvizsgálniuk. A harmadik tételben kétoldalas értekezést vártak a diákoktól Hőstípusok a 19. század epikájában címmel. A humán szokosok első tételként Kölcsey Ferenc Huszt című versét értelmezték, a második tételben egy szöveg állandósult szókapcsolataira, kommunikációs funkciójára voltak kíváncsiak az összeállítók. A harmadik tétel szintén kétoldalas értekezés volt A cselekmény, konfliktus, hős átértelmeződése a 20. századi drámában címmel. András József petrozsényi egyetemi tanár, az egyetlen Kovászna megyei javítóközpont elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: a minisztérium hétfőn késő délután tájékoztatta a megyéket, hogy honnan hova szállítják a dolgozatokat, de ez elsősorban a megyei tanfelügyelőségnek okozott többletmunkát, ott gyűjtötték össze a vizsgaközpontokból érkezett csomagokat, majd a kijelölt megyébe szállították, ott fogadták az ide érkezett dolgozatokat, s este későn vitték a javítóközpontba. A folyamatot mindenütt miniszteri biztos felügyeli. A javítóközpont elnöke közölte, Ilfov megyéből szinte ugyanannyi dolgozat érkezik, mint ahányan Háromszéken vizsgáznak, már első nap rendelkezésre állt kellő számú javító tanár, tegnap a magyar szakosoknak viszont nem volt teendőjük. Mától a matematika és a történelem dolgozatokat javítják.