Háromszék, 2017. február (29. évfolyam, 8012-8035. szám)
2017-02-01 / 8012. szám
KÖZELET 2017. FEBRUÁR 1., SZERDA Háromszék 3 Székelyföld is kér a „pálinkából” Hargita Megye Tanácsa hivatalosan csatlakozott Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnökének kezdeményezéséhez, mellyel a három székelyföldi megye-említetteken kívül Maros is -vezetői együtt kérik a pálinka megnevezés kiterjesztését Magyarország kormányától. SZEKERES ATTILA » Megoldást keresnek a székely-magyar pálinkavitára című, lapunk hétfői számában megjelent beszámolónkban jeleztük, hogy Tamás Sándor kezdeményezésére Magyarország vezető tisztségviselőihez fordulnak a megyeelnökök, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy Székelyföldön, Erdélyben nem lehet hivatalosan használni a pálinka megnevezést, nem szabad a gyümölcspárlatra azt rácímkézni, és még perrel is fenyegetik az itteni termelőket. Hargita Megye Tanácsa hétfő este tartott - nem e célból összehívott rendkívüli ülésén ezzel a kérdéssel is foglalkozott, és elvi határozatot hozott a kezdeményezéshez való csatlakozásról. Kovászna Megye Tanácsa tegnapi, A pálinka a székelyeké is! című közleményében ismertette a felterjesztendő levél tartalmát: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfogadott pálinkatörvény (2008. évi LXXIII. tv.) értelmében a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának kajszibarack párlatai és Magyarország gyümölcspárlatai viselhetik. Annak ellenére, hogy Székelyföldön a mindennapokban használjuk a pálinka kifejezést, és fogyasztjuk a terméket, mégis a magyarországi pálinkatörvény tiltja a kifejezés használatát. Mi, Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei tisztelettel kérjük ezen törvény módosítását az észszerűség mentén, azazhogy Magyarország jelenlegi határain túl is használható legyen a pálinka megnevezés. Székelyföldön minőségi párlatot gyártanak házilag vagy kisüzemekben, éppen ezért kezdeményezzük a pálinka felvételét a Székelyföldi Értéktárba.” Folytatódik a szórványprogram Hetedik éve tart az Összetartozunk: Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program, mely a szórványban élő magyarság felkarolását célozza. Időközben a program bővült, mára már felöleli a Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyében élő magyar szórványközösségeket. A hétvégén Kovászna Megye Tanácsának szervezésében az Árkosi Felnőttoktatási Központban egyeztettek a programfelelősök. SZEKERES ATTILA »Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban több száz programot szerveztek a partnerség jegyében. A legújabb nagy horderejű megvalósítás az első Fogarasi Magyar Napok tavalyi megszervezése. 1910-ben Fogaras hatezer lakosából négyezer magyar volt, s csak kétezer román, mára viszont jóformán teljesen felszívódott az alig száz éve még erős közösség, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar. A kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, mára viszont már nem létezik magyar anyanyelvi oktatás. A múlt évi sikerre építkezve, idén májusban újra megszervezik a programot - közölte a megyeháza sajtóirodája. Kun-Gazda Kinga, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusa elmondta, az együttműködés részeként ebben az évben még hatékonyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alapján a Hunyad Megyei Értéktár Bizottság tevékenységét, amelynek célja a Hunyad megyei kiemelkedő értékek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Kiss Csilla Emese, Kovászna Megye Tanácsának munkatársa, a szórványprogram koordinátora tapasztalata szerint a szórványközösségekben nagy az igény a néptáncoktatásra, ennek érdekében szakmai támogatást nyújtanak oktatók képzésére. Grüman Róbert alelnök biztosította a feleket arról, hogy Kovászna Megye Tanácsa nagy fontosságot szentel a közösségépítő, identitáserősítő partnerségnek, és támogatásukkal több kulturális rendezvényre kerül sor az év végéig a szórványközösségekben. Az együttműködés eredményeképpen szeptemberben Háromszéken bemutatják a szórványközösségek kulturális értékeit. Torja nem visszakozik ! » JOCHOM ISTVÁN » Sebastian Cucu prefektus perbe hívási beadványát ez év január 9-én iktatták a közigazgatási bíróságon, de a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Bokor Béla független tanácstag, az autonómiapárti határozattervezet előterjesztője elmondta: a prefektus nem kérte a torjaiaktól a határozat visszavonását, hanem egyenesen a közigazgatási bírósághoz fordult. A torjai önkormányzat tagjai arról határoztak, hogy elküldik a bíróságra a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogászai által összeállított válasziratot. A Torján decemberben elfogadott határozatban kinyilvánították, hogy egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, Székelyföld néven, amely számára törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is. Az SZNT határozattervezetét 2014 óta a 153 székelyföldi tanács közül 62 fogadta el, de az érintett kormányhivatal mindegyiket felszólította annak visszavonására, vagy a közigazgatási bíróság érvénytelenítette. Tarján másodszor tűzték napirendre a határozatot, először 2014 októberében, de a következő hónapban vissza is vonták azt. A 62 település közül 43 Hargita megyei, húsz pedig Kovászna és Maros megyei. Hargita megyében a prefektus keresete nyomán a bíróságok jogerősen mind a 43 önkormányzat autonómiapárti határozatát érvénytelenítették. ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI Közösségtámogatás a közösség erejéből Sikeres évet zárt a Háromszéki Közösségi Alapítvány, amely helyi szinten közel 240 ezer lejt gyűjtött 2016-ban, ennek 95 százalékát fordította vissza közösségi célokra. Legeredményesebb a közösségi kártya program volt. Az alapítvány 2017-re tíz programot tervez, többek között gyűjtenek a tehetséges diákok ösztöndíjára, köztéri befektetésekre, közösségi akciókra, a környezetvédelmi alapba, és továbbra is népszerűsítik a helyi termékeket. FEKETE RÉKA » Az Ötletből építs közösséget! programban tavaly öt közösség nyert támogatást diákelőadásra, zöldút felújítására, játszótér kialakítására, a Civil Liciten a harminc résztvevő felajánlásával 11 400 lej gyűlt össze három közösségi kezdeményezés támogatására: idősek bevonása gyermekfoglalkoztató programokba, olvasásnépszerűsítés és az Apor lányok feredőjének karbantartása. A HKA civil és ifjúsági programokat támogatott, az alapítványhoz benyújtott egyéni és szervezeti segélykérések alapján 55 300 lejjel járult hozzá a kérelmezők terveinek megvalósításához. A Székelyföldi Tehetségalapon keresztül ösztöndíjakat adott rászoruló tehetséges diákoknak, a Nem térkép e táj program révén iskolai kirándulásokhoz nyújtott anyagi segítséget, az Egy fa a jövő nemzedékének programban őshonos csemetéket adományozott családoknak, a közösségi kártya használatának bevételeiből játszóterek, köztéri befektetések valósultak meg. A kártyahasználat tavaly 180 658 lejt eredményezett a közösségi alapba, ebből a kiemelkedő partner, a Bertis cég hozzájárulása 177 908 lej. Tavaly a legnagyobb összegű támogatást, 21 ezer lejt a Háromszék Táncegyüttes kapta Közösségi Nagydíj formájában, amelyre az alapítvány év végi bálján gyűjtöttek, a Puskás Tivadar Távközlési Múzeum (fotó) létrehozásához 16 ezer lejjel járultak hozzá. A Háromszéki Közösségi Alapítványt 2010-ben tíz helyi vállalkozó és civil szervezeti vezető hozta létre azzal a céllal, hogy segítse és erősítse a helyi közösséget. A szervezet a bizalomra épít, és helyi erőforrásokból gazdálkodik. ■ RÖVIDEN ■ Olcsóbb az útlevél Mától olcsóbb az útlevelek kiváltása, a 102 illeték eltörlésének köszönhetően 22 lejjel kevesebbe kerül az eljárás, és az egyszerű, ideiglenes útlevélért sem kell már kifizetni a 100 lejes sürgősségi illetéket. Az öt évig érvényes elektronikus útlevél 258 lejbe kerül, a három évig érvényes útlevél 234 lej, az egy évig érvényes ideiglenes dokumentumért 96 lejt kell fizetni. A Kovászna megyei útlevélosztályon tavaly nagyobb volt a forgalom, mint egy évvel korábban, 1100 kéréssel többet iktattak, mint 2015-ben, 2624 rendes és 3107 ideiglenes útlevelet állítottak ki. (kas) Távvezérlésű közvilágítás Csökkenteni kívánja a város villanyszámláit Sepsiszentgyörgy önkormányzata: a tanács januári, soros ülésén megszavazták egy olyan távvezérlésű rendszer beszerzését, amellyel az éjjeli órákban az utcai lámpák erősségét - és ezzel a működtetési költségeit - csökkenteni lehet. A berendezés értéke 1,9 millió lej, a beruházás hét-nyolc év alatt térül meg. Évről évre több utcai villanyoszlop kerül a város tulajdonába, néhány év múlva arányuk eléri a 90 százalékot. (demeter) Taxit rabolt az utas Hétfőről keddre virradó éjjel bántalmaztak egy női taxisofőrt, és elrabolták autóját Gidófalván. Hajnali 3 óra tájékán egy Sepsiszentgyörgyhöz tartozó faluba hívtak taxit. A megyeszékhelyi 143-as számú taxi a helyszínen felvette az utast, akit hazaszállított Gidófalvára. Amint megérkeztek, az ittas fiatalember bántalmazta a vezetőt, kirakta az autóból, elvette két mobiltelefonját, és elhajtott a Dacia Logannal. Nem jutott messzire: egy villanyoszlopnak ütközött a cigánysoron. A rabló megsérült, de kiszállt, és elmenekült. A leírás alapján a rendőrök azonosították a tettest egy 21 éves fiatalember személyében. Kórházba szállították sérülései ellátására és vérvételre, alkoholszintjének megállapítására. Az is kiderült, nem rendelkezik gépkocsivezetői jogosítvánnyal. A fiatalember nevére bűnügyi vizsgálati iratcsomót nyitottak rablás, ittas és jogtalan vezetés, baleset helyszínének elhagyása miatt. (Br.) Fogdában a gázoló Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték azt az oltszemi férfit, aki részegen, személygépkocsijával halálra gázolt egy 23 éves helybeli nőt vasárnap délután. Mint tegnapi lapszámunkban jeleztük, a gépkocsivezető nem tudott bevenni az országúton egy kanyart, és elgázolta az útpadkán közlekedő gyalogost, majd kitört egy villanyoszlopot, végül nekicsapódott egy kerítésnek. A gázoló nevére gondatlanságból elkövetett emberölésért és ittas vezetésért nyitottak bűnügyi vizsgálati iratcsomót. A férfit fogdába szállították. (sz.)