Háromszék, 2019. május (31. évfolyam, 8681-8706. szám)
2019-05-15 / 8692. szám
8 .Háromszék 2019. MÁJUS 15., SZERDA MAGAZIN Irodalmi díjakat adtak át Kolozsváron Életműdíjként adták át Láng Gusztáv irodalomkritikusnak az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) Méhes György-nagydíját, Kali Ágnes fiatal költő pedig Méhes György-debütdíjat vehetett át a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott hétfő esti átadón - írja internetes oldalán a Krónika. FOTÓ: HELIKON.RO Mint elhangzott, Láng Gusztáv „emberöltőnyi irodalmi munkássága elismeréseként” kapta a díjat, meggyőződéssel és kitűnően művelte az irodalomkritikát. Az irodalomtörténész és -kritikus munkásságát Balázs Imre József irodalomtörténész ismertette, aki pár Láng Gusztáv-i mondatból kiindulva méltatta a díjazottat. Láng modern magyar irodalomtörténetet oktatott a Babeş- Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, a huszadik század első felének magyar irodalmat, erdélyi magyar irodalmat. Az 1936-ban Budapesten született irodalmár 1984 óta él Magyarországon. „A Kivándorló irodalom című tanulmányban jelent meg az a mondata, hogy »csonka Magyarországon csonka magyarok élnek«. Ennél frappánsabb módon talán nem foglalta még össze más azt, hogy mi történik, ha a magyar nemzettudat, a kulturális nemzet fogalma csupán Magyarország jelenlegi határain belülre terjed ki. Ebben a kései Kádár-korban született írásban Láng Gusztáv egy sokszínű, többféle tapasztalati hátteret integrálni képes nemzetfogalom mellett érvel. A nemzeti kultúra nemzeti jellege nem egyszínűséget jelent, mondja 1987-ben, rendkívül optimistán, és rendkívül megszívlelendően Láng Gusztáv” - fogalmazott a méltató. Balázs Imre József a díjazottnak azt a mondatát is kiemelte, hogy: „a kritika, valljuk be férfiasan, a fiatalság előjoga. Úgy harmincötödik éve táján a műítész, akárcsak a labdarúgó, kívül szorul a partvonalon.” Mint a méltatásban elhangzott, Láng azt mondja, figyeljünk a fiatalokra. „Azt, ami egy irodalomban, egy kultúrában, egy társadalomban nem működik jól, ami kritikára szorul, azt a mindenkori legfiatalabbak fogják észrevenni és jogos kritikával illetni” - mondta. Kitért arra, hogy a díjazottnak olyan irodalmi nemzedéktársai voltak, mint Páskándi Géza, Kányádi Sándor, Szabó Gyula. „Tudja, a kritikus annyiban író, hogy amit leír, azt nem kell mindig szó szerint venni. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert azáltal fejez ki valamit, hogy másként mondja” - idézte Láng Gusztávnak egy másik emlékezetes megállapítását Balázs. Mint fogalmazott, több dolog van ebben a mondatban: egyrészt az, hogy nemcsak arra kell figyelni, mit mond a kritikus, hanem arra is, ahogyan mondja. Ebben az értelemben tehát a kritikus is író. Saját kritikusságával szemben is igényesebbnek kell lennie, ha ezt elfogadja. „Ha valaki Láng Gusztávot hallgatja, előbb-utóbb érzékelni fogja azt a humort, ami a legjobb tanárok, legemberközelibb gondolkodók sajátja” - hangzott el a laudációban. Balázs Imre József kiemelte Láng Gusztávnak a Dsida-életműről született munkáit, a modern és kortárs magyar irodalomról szóló gyűjteményes tanulmányköteteit. Láng Gusztáv a díj átvételét követően azt mondta, az irodalomtörténetet és -kritikát nem választja el egymástól. „Én azt szeretem, hogy az életmű keletkezése után születő olvasat legyen vállalt, nyilvánvaló, világos, az eclogaíró Radnóti az én Radnótim, mindenki maradjon a maga olvasatával. Különben egy irodalomtörténeti trófeát tartok sajátomnak: azt, hogy Dsida ott van ma már a kanonizált szerzők közt a magyar líra történetében” - mondta Láng Gusztáv. A Méhes György-debütdíjat Ópia című verseskötetéért kapta Kali Ágnes sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsváron élő költő. Az 1996-ban született szerző első kötete tavaly látott napvilágot. „A kötet a kora hajnalok és késő éjszakák csöndjének szövege, forgatókönyve a hiánynak, megtiszteli az emberi testet, az abban rejlő hihetetlen erőket. Ezek a versek mindannyiunkéi, a bennünk kiabáló gyermeké. A brutális őszinteség és a radikális szembenézés könyve” - hangzott el a verseskötetről Sánta Miriám laudációjában. Láng Gusztáv (középen) megköszöni az elismerést CANNES-I FILMFESZTIVÁL Életműdíja miatt támadják Alain Delont Az amerikai filmipar tavalyi távolmaradása után a hollywoodi stúdiók és sztárok idén ismét jelentős számban érkeznek a francia Riviérára, ahol tegnap este kezdődött a 72. cannes-i fesztivál. A francia sajtóban XXL-esnek beharangozott seregszemle hivatalos versenyprogramjában látható lesz az amerikai Quentin Tarantino és Terrence Malick, a spanyol Pedro Almodovar, a kanadai Xavier Dolan, a brit Ken Loach és a francia Arnaud Desplechin legújabb filmje, ellátogat a fesztiválra többek között Leonardo DiCaprio, Brad Pitt, Léa Seydoux, Isabelle Huppert, Alain Delon, Bill Murray, Sylvester Stallone, valamint Diego Maradona, Elton John, Iggy Pop és Tom Waits is. A fesztivál művészeti igazgatója azonban védekezésre kényszerült Alain Delon vitatott életműdíja miatt. Az Aranypálmáért versengő 21 film alkotói között idén számos világsztár rendező van, köztük a leginkább várt Quentin Tarantino, aki 25 évvel a Ponyvaregény Aranypálmája után legújabb filmjében gyerekkora Hollywoodjának állít emléket. Az 1969-ben játszódó Volt egyszer egy Hollywood egy tévésztár és dublőrének története, a főszerepeket Leonardo DiCaprio és Brad Pitt alakítják. A versenyben öt olyan film szerepel, amelynek rendezője egy vagy két alkalommal már elnyerte a fődíjat. Erre korábban csak 1949-ben, illetve 1982-ben volt példa. A 21-es mezőnybe 13 olyan film kapott meghívást, amelynek rendezője visszatérő vendége a fesztiválnak. Jim Jarmusch amerikai rendező The Dead Don’t Die (A halottak nem halnak meg) című zombifilmje nyitotta meg tegnap este a fesztivált Bill Murray-vel, Adam Driverrel és Iggy Poppal a főbb szerepekben. A 2017-ben zsűrielnök Pedro Almodovar Fájdalom és dicsőség című versenyfilmjének főszerepét, egy melartkolikus filmrendezőt Antonio Banderas alakítja. Az újoncok között Kelet-Európából a népszerű román rendezőnek, Corneliu Porumboiunak a Kanári-szigeteken játszódó Gomora című vígjátéka versenyezhet az Aranypálmáért. Thierry Frémaux művészeti igazgató szerint az idei válogatásban elsősorban olyan politikus, illetve romantikus alkotások versenyeznek, amelyek újraértelmezik a zsánerfilmek műfajait. A fesztivál május 25-ig tart, a hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező. Védekezésre kényszerült hétfői sajtótájékoztatóján Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti igazgatója, miután egy interneten megjelent petícióban azt kérték a szervezőktől, hogy ne tüntessék ki „a rasszista, homofób és nőgyűlölő” Alain Delont tiszteletbeli Aranypálmával a seregszemlén. A fesztiváligazgató szerint külön kell választani a francia világsztár munkásságát a véleményétől. Az amerikai Women and Hollywood nevű szervezet angol nyelven megjelent petícióját hétfő estig több mint 16 ezren írták alá. „Nem a Nobel-díjjal jutalmazzuk Delont, hanem tiszteletbeli Aranypálmával életművéért. A fesztivál elítél bizonyos megszólalásokat, de nem a véleménynyilvánítás szabadságát. Szét kell választani a dolgokat” - mondta Thierry Frémaux Cannes-ban, a 72. fesztivál ünnepélyes megnyitása előtt egy nappal tartott sajtótájékoztatóján, ahol elítélte a „politikai rendőrséget”. „Delon szabadon kifejtheti a véleményét, még ha én nem osztom is azt (...) Nehéz mai szemüvegen át megítélni olyan dolgokat, amelyek évekkel ezelőtt történtek vagy amelyeket akkor mondtak” - tette hozzá. A tervek szerint a 83 éves francia filmszínészt - aki korábban elismerte, hogy megütött nőket, illetve természetellenesnek tartja a homoszexualitást - vasárnap tüntetik ki ünnepélyes keretek között. A 72. seregszemle hivatalos plakátján is eredetileg a fiatal Alain Delon szerepelt volna, de Agnes Varda márciusban bekövetkezett halála után végül a filmrendezőnő került rá. A petíció megfogalmazói úgy vélik, hogy „nincs helye egy ilyen jelentős eseményen rasszistáknak, szexistáknak és homofóboknak”. Az aláírók felidézték, egy 2013-as tévéinterjúban Alain Delon úgy vélte, hogy a homoszexuális pároknak nem szabadna engedélyezni gyerekek örökbefogadását, a „nőket pedig macsó módon kell kezelni, beleértve a pofonokat is”. A petíció arra is emlékeztetett, hogy a filmsztár fia, Anthony Delon május 4-én az Instagramon azt állította az apjáról, hogy gyerekkorában erőszakos volt vele, és kutyákkal zárta össze egy ketrecben, hogy keményebbé váljon. UNITER DÍJÁTADÓ GÁLA Elismerés Tompa Gábornak Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója nyerte a Román Színházi Szövetség (UNITER) legjobb rendezésért járó díját William Shakespeare A velencei kalmár című drámájának színpadra állításáért. A romániai színházi szakma legrangosabb elismeréseit hétfő este adták át a kolozsvári román Nemzeti Színházban. Tompa Gábor távollétében Visky András, a magyar színház művészeti vezetője vette át a díjat. A Maszol.ro portál szerint Visky a díjazott rendezést modernnek, nagyvonalúnak, ugyanakkor nagyon merésznek és költőinek nevezte. Megköszönte egyben az UNITER Kolozsvári Állami Magyar Színháznak szentelt figyelmét és megállapította: „a kulturális érték átlép minden határt”. A Velencei kalmárt tavaly szeptemberben mutatta be a kolozsvári magyar színház. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Tompa Gábor az előadás kényes kérdésfelvetéséről beszélt. Megjegyezte: a Shakespeare idejében már létező velencei gettóban játszódó történet korábbi előadásai vitákat váltottak ki a zsidókérdésről, antiszemitizmusról. Kijelentette: a kolozsvári előadás a pénzhatalmi világelitben játszódik, nagyon gazdag bankárokról szól, akik azonban maguk is emberek, akiknek érzelmeik, indulataik, titkaik vannak. Az előadás olyan világot jelenít meg, amelyben a pénz és a profit válik az egyedüli istenné. Tompa Gábort többször díjazta már a romániai színházi szakma: az év legjobb rendezőjének járó elismerést 1984- ben, 1987-ben, 1993-ban, 1997-ben, 2008-ban, az év legjobb előadásáért járó díjat 1989-ben, 1992-ben és 2008- ban kapta meg, 2002-ben pedig kiváló művész elismerést vett át. MTI-hírek alapján szerkesztette: Mózes László