Háromszék, 2021. február (33. évfolyam, 9170-9189. szám)
2021-02-26 / 9189. szám
www.3szek.ro független napilap ára:2,00 lej SEPSISZENTGYÖRGY ÚJ BEVÁSÁRLÓKÖZPONTJA Nyitás három hét múlva Három hét múlva, március 18-án nyitja meg kapuit Sepsiszentgyörgyön az Oltmező utcában a Kaufland szomszédságában a Sepsi Value Centre nevet viselő bevásárlóközpont. A 16 ezer négyzetméter kereskedelmi felületet biztosító maliban több nemzetközi, valamint országos méretű viszonteladó kínálja majd termékeit, illetve pár helyi vállalkozás is jelen lesz. Értesüléseink szerint a befektetői csoport által létrehozott bevásárlóközponttal egy időben nyitja meg szintén a kereskedelmi központ területén található barkácsüzletét a Dedeman áruházlánc is. Korábbi nyilatkozatok, valamint lapunk értesülései alapján a központ szomszédságában tervezett körforgalom a nyitás napján már használható lesz.» _ ____________________________________________________________________________________________________________________ _______________________________________________Al BCPTICY/CMTC CCIV/CTCIC Működik a kovásznái oltásközpont Ma reggel megkezdi működését Kovásznán a városi művelődési házban berendezett COVID-oltásközpont. Itt az AstraZeneca oltóanyagot kapják meg a jelentkezők. Napi hatvan személy beoltására vannak berendezkedve, az online előjegyzési platformon már csütörtökön minden hely foglalt volt a hétvégére is, csak hétfőre lehetett szabad időpontot kapni. A központ év végéig rendelkezik működési jóváhagyással - mondta el Thiesz János, aki a polgármesteri hivatal részéről irányítja a központ működését. BOKOR GÁBOR : Az oltóköz-mérsékleten. Naponta jelentik, ponthoz már szerdán meg hogy hány adag fogyott el, elérkezett az első száz dózisnek függvényében kapják az oltóanyag. Hűtőben tárolják, utánpótlást a közegészségügyi +2 és +8 Celsius-fok közötti hőhivataltól.» 2 A SZERZŐ FELVÉTELE Maradhat a magyar felirat Nem kell eltávolítani a jó utat kívánó magyar feliratot a Kovászna és Brassó megye határát jelző, a Brassó megyei önkormányzat által kihelyezett tábláról - döntötte el a bukaresti táblabíróság. Az ítélet végleges, de a részletes indoklás még nem jelent meg, tudatja az RMDSZ Brassó megyei szervezete, amelynek bejegyzéséről a Maszol ad hírt. A pert a magyar szimbólumok ellen valóságos hadjáratot folytató Dan Tanasă által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kezdeményezte 2019 elején, és alapfokon meg is nyerte, ám Brassó Megye Tanácsa fellebbezett, és a fővárosi ítélőtábla kimondta, hogy maradhat a magyar felirat. A Brassó megyei önkormányzatot Ambrus Izabella, az RMDSZ volt parlamenti képviselője ügyvédként képviselte a perben; mivel korábban megyeitanács-elnök is volt, az RMDSZ őt jelöli a Brassó megyei alprefektusi tisztségre is. Az érdekvédelmi szövetség köszönetet mondott a kolozsvári Advocacy Group for Freedom of Identity Egyesületnek, amely a brassóiak oldalán avatkozott be a perbe. KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA Ingatlanokat kérnek az államtól Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülésén a legtöbb napirendi pont ingatlanok helyzetét érintette, a megyeháza többek között saját székhelyének megyei tulajdonba utalását és a sepsibesenyői ifjúsági tábor megyei közvagyonba vételét kéri. SZEKERES ATTILA » Elhangzott az online következő tanácsülésen, majd az élőben megszervezett, Tamás Sándor tanácselnök által tartott megyeinfón is, hogy az önkormányzat tisztségviselői a decentralizáció hívei, másrészt bebizonyították már, hogy jobb gazdái a közvagyonnak, mint a távoli Bukarest. Most, hogy az új kormány programjában tételesen is szerepel az intézményi decentralizáció, az ifjúsági és sportminisztérium is meghirdette egyes ingatlanjainak a megyei, illetve helyi önkormányzatoknak való átadását, a háromszéki megyeháza ismét megfogalmazta igényét.» 3 H máról holnapra ■■■ Bányászperspektívák kormánypénzt utalt ki a Zsil-völgyi bányászoknak a tavaly elmaradt pótlékaik és ételjegyeik kifizetésére, egy héttel azután, hogy többtucatnyian kezdtek sztrájkolni a föld mélyében. Csatlakoztak hozzájuk több százan a felszínen is, a tiltakozás hat napig tartott, és csak arra a határozott ígéretre szűnt meg, hogy minden adósságot törlesztenek. Ez szerdán megtörtént, most ismét csend van. De meddig? A szénbányászat egy olyan iparág, amelynek csak múltja van (az is nagyon viharos). Túlságosan szennyező és már egyáltalán nem gazdaságos: a Hunyadi Energetikai Központ (ahova a még működő bányák tartoznak) már 2019-től fizetésképtelen, adóssága 60 millió euróra rúg, bár az államtól tavaly 57 millió eurót kapott - mint kiderült, törvénytelenül, tehát ezt is vissza kellene adnia. Nincs miből, de most újabb 2,2 millió euróval siet a cég segítségére a kormány, amelynek láthatóan semmiféle elképzelése nincs arról, hogy hosszú távon miként rendezze a kérdést. Pedig az óra ketyeg: az Európai Unió zöld egyezményének értelmében 2030-ig minden régi szénbányát be kell zárni. Addig ki kellene építeni egy új és korszerű, fenntartható és fejlődni képes gazdasági környezetet, és át kellene képezni a bányászokat, hogy el tudják foglalni az új munkahelyeket. Ez akkora feladat, hogy még egyik kormány sem fogott neki, könnyebb volt kiutalni a pénzt az agónia meghosszabbítására. Nyilván az is közrejátszott, hogy túl sokszor használták politikai célokra a bányászokat az utóbbi évtizedekben, és sajnos most sem foglalkoznak velük komolyan: az energiaügyi miniszter oda sem ment a sztrájkolókhoz, és a pártok is távol tartották magukat, teret engedve a szélsőséges Diana Şoşoacă ripacskodásának. Kiben bízzanak a bányászok? A kormányfőben, aki a jövőről csak anynyit tudott mondani, hogy nem lesz több bányászjárás? Hát bányász már alig van: 1977-ben még 90 ezer alkalmazottja volt a bányaiparnak, ma 4000. Mondhatjuk, hogy nem kár, hanem haszon, ha megszűnik egy környezetromboló tevékenység, csakhogy ott is emberek élnek, akiknek semmilyen alternatívát nem ajánlottak, és ha továbbra sem teszik, üres romok kísértetvölgyévé válik a hely. Van, aki a turizmusban lát kitörési lehetőséget, hiszen a vidék szép - ám ez önmagában nem elég, szállások kellenek, gyalogos és biciklis utak, sípályák, strandok, látnivalók, szórakozóhelyek, mert leromlott épületekkel, elvadult, szemetes természettel nem lehet vendégeket vonzani. Főleg ha neki sem fognak a takarításnak-építésnek. De más is kell, mert épp a Zsil-völgy példája mutatja, hová vezet, ha egyetlen lóra, egyetlen iparágra alapozzák egy egész térség megélhetését. És most a vendéglátóipar is bajban van. Mindez azért érdekes számunkra, mert a bányavállalat támogatásában a mi adónk is benne van, és jó lenne tudni, hogy a pénzt nem az ablakon dobálják ki, hanem okosan fejlesztenek belőle. De nem ezt látjuk. Persze nem lehet az új kormánytól számon kérni harmincévi mulasztást, de ha nem tudatosul az ország vezetőiben, hogy a reformokat nem csak ígérni kell, akkor továbbra is mindannyian csak ráfizetünk. Kamatos kamatokkal, noha már a mostanit is nagyon sokalljuk. DEMETER B. ILDIKÓ :