Háromszék, 2021. október (33. évfolyam, 9339-9359. szám)
2021-10-07 / 9343. szám
CSALÁD 2021. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK Háromszék 7 Megosztani vagy megtartani? (1.) A mai szülők hozzászoktak ahhoz, hogy rendszeresen közzétesznek, megosztanak információkat, fényképeket, apró „szösszeneteket” gyermekeikről a közösségi médiában. Véleményük szerint ez a szokás nem ártalmasabb, mint bármely más online viselkedés, ugyanis lehetővé teszi az egymástól távolabb élő családtagok összekapcsolódását, megkönnyíti az emlékek felidézését. A szakemberek azonban figyelmeztetnek: a szülők ezzel a gyakorlattal gyermekeik magánélethez való jogát sértik meg, és komoly veszélynek teszik ki őket. Új szokások, új kifejezések járnak. Pár éve még megütközve láttam a „share” (megosztás) és a „parenting” (gyereknevelés) szavak egybeolvadásával létrejött „sharenting” kifejezést, ma már a világhálón egyre-másra jönnek szembe az erről szóló beszámolók, figyelmeztetések. A jelenség a közösségi média túlzott használatát jelenti, amikor a szülők minden pillanatot megosztanak gyermekükről már az első percektől kezdve szöveg, képek vagy videók formájában. Nem, nem azok az esetek ezek, amikor a szülők néha feltöltenek egy tündéri alvós képet az oldalukra, hanem azokról van szó, akik profilján még az is közzé van téve, hogy a gyermek épp beteg, orvosnál van, eszik, iszik, sétál, levegőt vesz. Nincs semmi gond azzal, ha az ember szereti megosztani az örömeit a világgal, a világháló amúgy is a leggyorsabb posta a jó hírek továbbításához. De ez meddig egészséges? Az elmúlt évek tapasztalatai és az internetjog egyre inkább kialakuló normái szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy a gyerek tudta nélkül ne osszunk meg róla semmit. Ez persze egy baba vagy kisgyermek esetében nem is olyan egyszerű, ilyenkor a szülő élettapasztalata és a gyermek védelme számít, nagyobb gyermekektől azonban mindenképpen kérjünk engedélyt! Ha meg már mindenáron posztolni szeretnénk, tegyük ezt legalább biztonságos online felületeken, zárt csoportokban. Nagyon fontos, hogy megosztás előtt ellenőrizzük az adott közösségi oldal biztonsági beállításait. Talán sokan nem tudják, hogy a Facebookon, ha a családtagokat bejelöljük, akkor egy-egy fénykép láthatóságát a családtagjainkra korlátozhatjuk. Ha egy zárt csoportot létrehozunk a családunk számára, akkor ott megoszthatók a személyesebb fotók is. Nyilvános megosztás esetén az egész világ látja és meg is szerezheti a gyermekeinkről készült képeket vagy videókat. Amit az embereknek nem mutogatunk az utcán, azt a világhálón se tegyük! A másik fontos szabály, hogy nincs helye a világhálón meztelen, fürdetős babaképeknek. Ezek hamarosan olyan oldalakon landolhatnak, amelyeken nem szívesen látnánk viszont a fotóinkat. Pedofil hálózatok felszámolása során kiderült: az összegyűjtött fényképadatbázisok több mint fele a közösségi oldalakról származott! Az első bilizés vagy csokoládéevés pillanatai sem tartoznak a világháló népére. A beteg, hisztis vagy könnyektől maszatos arcú gyerekeket kiszolgáltatott helyzetükben ábrázoló felvételek sem a nagyobb közösség elé valók. A szülők talán begyűjtenek pár lájkot egy-egy poszt után, de bele sem gondolnak abba, hogy a ma még viccesnek tűnő felvételek miatt a későbbiekben a kortársaik zaklatásának teszik ki gyermekeiket. Az internet ugyanis nem felejt! A „sharenting” kapcsán nem mindenki követi a történéseket, kevesen olvasnak szakmai anyagokat, elemzéseket, de egyre többen követik a hírességek, celebek példáját. Az elmúlt időszakban több influenszer és híresség döntött úgy, hogy nem tölt fel több képet, videót a gyermekéről, vagy legalábbis ezt visszafogottabban teszi. Jó volna, ha ez nem csak egy újabb, pár hétig tartó divathullám lenne, hanem tudatos döntés minden szülő részéről. A gyermekeik érdekében. KERTÉSZ TIBOR, a Gyulafehérvári Főegyházmegye családpasztorációs központjának munkatársa (folytatjuk) VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS A magyar vizslának otthon a helye A tavaly létrejött Magyar Vizslák Világszövetsége főtenyészvizsgát tartott Budapesten az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódva. A kutyás életforma sok embert vonz, ezt mutatja a világkiállítás és a kísérőrendezvények látogatottsága egyaránt - hangsúlyozta a világkiállítás kormánybiztosa, a világszövetség elnöke a Fejér megyei Soponyán az október 2-i főtenyészvizsgán, a Magyar Vizslák Világszövetségének első hivatalos rendezvényén. Kiemelte: a rendezvényt övező érdeklődés arról tanúskodik: sokat kell beszélni a jövőben a kutyás életformáról, és meg kell mutatni az embereknek, mit jelent kutyát tartani. Kérdésre elmondta: kutyával élni más életminőség, egyben felelősség is. A velük való együttélést szeretnék bemutatni, minél inkább meg kívánják értetni, hogyan tudnak a kutyák a család részévé válni, és miként tudnak hasznára lenni a vadászoknak. A szervezetről elmondta: 2020-ban hozták létre, szerinte az utolsó pillanatban, mielőtt valamely nagy számban, kiváló minőségben kutyát nevelő és tenyésztő ország, mint Németország, az Egyesült Államok vagy Oroszország elvette volna ezt a lehetőséget, hiszen a magyar vizslák világszerte rendkívül népszerűek, de a két magyar kutyafajtának, a rövid- és a drótszőrű vizslának „itthon van a helye”. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy vélte, a magyarságnak mindig is fontos volt a kutya, nem véletlen, hogy Magyarország a terelő- és pásztorkutyák mellett többféle vadászkutyafajtával rendelkezik, mint a magyar agár, az erdélyi kopó vagy a magyar vizsla. Mint mondta, pontosan nem tudni, mióta önálló fajta a vizsla, de a 18. században már jelentős segítője volt a magyar vadászoknak, sikerét pedig annak is köszönheti, hogy kiválóan teljesít az elejtett vad begyűjtésében. (MTI) FOTÓ: AZENKUTYAM.HU Boglárka SEPSISZENTGYORDY ALBERT LEVENTE FELVÉTELE KÖRNYEZETÜNK Visszaváltható csomagolóanyagok 2022. október 1-től lép életbe az újra nem használható, elsődleges csomagolóanyagok betétdíjas rendszere, melynek költségeit a szennyező fizet európai irányelve alapján azok a gyártók fogják állni, amelyek piacra dobják a csomagolásokat és vállalják a felelősséget ezek újrahasznosításáért. FOTÓ: HUMUSZ.HU A betétdíjas rendszer bevezetéséről a kormány hétfői ülésén fogadott el rendeletet - tájékoztatott közleményben az RMDSZ. „Az ország legnagyobb kereskedelmi vállalatai és a civil szféra is pozitívan áll hozzá, támogatja a rendszer bevezetését, amely óriási előrelépés lesz annak irányában, hogy Románia tisztább, környezetbarátabb, élhetőbb legyen” - idézi a közlemény Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert, aki úgy látja, az üzleteknek kulcsfontosságú szerepük lesz a betétdíjas rendszer megfelelő működtetésében, de gyártók és viszonteladók közötti szoros együttműködésre is szükség van ahhoz, hogy a rendszer hatékonnyá váljék. Tánczos Barna szerint azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A visszaváltás kitűnő eszköze lehet a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján a visszaváltható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz - érvelt a miniszter. 2022. október 1-től tehát a gyártóknak és a viszonteladóknak kötelességük lesz begyűjteni és újrahasznosítani a műanyag palackokat, az üvegeket és az alumínium italosdobozokat. A betétdíjas rendszer a belföldön gyártott és az importált termékek csomagolóanyagaira egyaránt kiterjed. A gyártóknak kötelességük az újra nem használható, elsődleges csomagolást megfelelő jelzéssel és vonalkóddal ellátni. A betétdíj 2022. október 1-től egységesen 50 bani, amit a fogyasztó fizet a termék árán felül, amikor olyan árut vásárol, amelyet elsődleges csomagolóanyagba tettek. Ezt az összeget a vásárlók visszakapják, amikor a gyűjtőpontoknál leadják a visszaváltható csomagolásokat. A gyűjtőpontoknál a kereskedőknek kötelességük lesz visszaváltani a csomagolóanyagot, anélkül, hogy a fogyasztók blokkal bizonyítanák a vásárlás tényét, ugyanakkor nincs földrajzi megkötöttség sem, tehát Románia területén bárhol visszaválthatók a csomagolóanyagok, függetlenül attól, hogy az országban hol szerezték be a termékeket. A betétdíjat a vevő nem kapja meg, ha a csomagoláson nincs rajta, nem látható vagy nem olvasható a betétdíjas rendszerbe tartozás jele; ha a csomagolás deformált, sérült, piszkos vagy nincs teljesen kiürítve. Ugyanakkor kizáró ok az is, ha a csomagolás beváltása nem történik meg az adott típus visszavonásának bejelentésétől számított 24 hónapon belül. A kormányrendelet értelmében a betétdíjas rendszer működtetője 2023. október 1-től kérheti a környezetvédelemben illetékes központi hatóságoktól a garancia értékének módosítását - olvasható az RMDSZ közleményében. (Agerpres) Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya