Háromszék, 2021. október (33. évfolyam, 9339-9359. szám)

2021-10-07 / 9343. szám

CSALÁD 2021. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK Háromszék 7 Megosztani vagy megtartani? (1.) A mai szülők hozzászoktak ahhoz, hogy rendszeresen közzétesznek, megosztanak információkat, fényképeket, apró „szösszeneteket” gyermekeikről a közösségi médiában. Véleményük szerint ez a szokás nem ártalmasabb, mint bármely más online viselkedés, ugyanis lehetővé teszi az egymástól távolabb élő családtagok összekapcsolódását, megkönnyíti az emlékek felidézését. A szakemberek azon­ban figyelmeztetnek: a szülők ezzel a gyakorlattal gyermekeik magánélethez való jogát sértik meg, és komoly veszélynek teszik ki őket. Új szokások, új kifejezések járnak. Pár éve még megütközve láttam a „share” (megosztás) és a „parenting” (gyerekne­velés) szavak egybeolvadásával létrejött „sharenting” kifejezést, ma már a világ­hálón egyre-másra jönnek szembe az er­ről szóló beszámolók, figyelmeztetések. A jelenség a közösségi média túlzott használatát jelenti, amikor a szülők min­den pillanatot megosztanak gyermekük­ről már az első percektől kezdve szöveg, képek vagy videók formájában. Nem, nem azok az esetek ezek, amikor a szü­lők néha feltöltenek egy tündéri alvós ké­pet az oldalukra, hanem azokról van szó, akik profilján még az is közzé van téve, hogy a gyermek épp beteg, orvosnál van, eszik, iszik, sétál, levegőt vesz. Nincs semmi gond azzal, ha az em­ber szereti megosztani az örömeit a vi­lággal, a világháló amúgy is a leggyor­sabb posta a jó hírek továbbításához. De ez meddig egészséges? Az elmúlt évek tapasztalatai és az internetjog egyre inkább kialakuló normái szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy a gyerek tudta nélkül ne osszunk meg róla semmit. Ez persze egy baba vagy kisgyermek esetében nem is olyan egyszerű, ilyenkor a szülő életta­pasztalata és a gyermek védelme szá­mít, nagyobb gyermekektől azonban mindenképpen kérjünk engedélyt! Ha meg már mindenáron posztolni szeret­nénk, tegyük ezt legalább biztonságos online felületeken, zárt csoportokban. Nagyon fontos, hogy megosztás előtt ellenőrizzük az adott közösségi oldal biztonsági beállításait. Talán sokan nem tudják, hogy a Facebookon, ha a családta­gokat bejelöljük, akkor egy-egy fénykép láthatóságát a családtagjainkra korlátoz­hatjuk. Ha egy zárt csoportot létrehozunk a családunk számára, akkor ott megoszt­hatók a személyesebb fotók is. Nyilvános megosztás esetén az egész világ látja és meg is szerezheti a gyerme­keinkről készült képeket vagy videókat. Amit az embereknek nem mutogatunk az utcán, azt a világhálón se tegyük! A másik fontos szabály, hogy nincs helye a világhálón meztelen, fürdetős babaképeknek. Ezek hamarosan olyan oldalakon landolhatnak, amelyeken nem szívesen látnánk viszont a fotóin­kat. Pedofil hálózatok felszámolása so­rán kiderült: az összegyűjtött fénykép­adatbázisok több mint fele a közösségi oldalakról származott! Az első bilizés vagy csokoládéevés pil­lanatai sem tartoznak a világháló népére. A beteg, hisztis vagy könnyektől maszatos arcú gyerekeket kiszolgáltatott helyzetük­ben ábrázoló felvételek sem a nagyobb kö­zösség elé valók. A szülők talán begyűjtenek pár lájkot egy-egy poszt után, de bele sem gondolnak abba, hogy a ma még viccesnek tűnő felvételek miatt a későbbiekben a kor­társaik zaklatásának teszik ki gyermekei­ket. Az internet ugyanis nem felejt! A „sharenting” kapcsán nem minden­ki követi a történéseket, kevesen olvasnak szakmai anyagokat, elemzéseket, de egyre többen követik a hírességek, celebek pél­dáját. Az elmúlt időszakban több influen­­szer és híresség döntött úgy, hogy nem tölt fel több képet, videót a gyermekéről, vagy legalábbis ezt visszafogottabban teszi. Jó volna, ha ez nem csak egy újabb, pár hétig tartó divathullám lenne, ha­nem tudatos döntés minden szülő ré­széről. A gyermekeik érdekében. KERTÉSZ TIBOR, a Gyulafehérvári Főegyházmegye család­­pasztorációs központjának munkatársa (folytatjuk) VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS A magyar vizslának otthon a helye A tavaly létrejött Magyar Vizslák Világszövetsége főtenyészvizsgát tar­tott Budapesten az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás­hoz kapcsolódva. A kutyás életforma sok embert vonz, ezt mutatja a világkiállítás és a kísérőrendez­vények látogatottsága egyaránt - hangsú­lyozta a világkiállítás kormánybiztosa, a világszövetség elnöke a Fejér megyei So­­ponyán az október 2-i főtenyészvizsgán, a Magyar Vizslák Világszövetségének első hivatalos rendezvényén. Kiemelte: a ren­dezvényt övező érdeklődés arról tanúsko­dik: sokat kell beszélni a jövőben a kutyás életformáról, és meg kell mutatni az embe­reknek, mit jelent kutyát tartani. Kérdésre elmondta: kutyával élni más életminőség, egyben felelősség is. A velük való együtt­élést szeretnék bemutatni, minél inkább meg kívánják értetni, hogyan tudnak a ku­tyák a család részévé válni, és miként tud­nak hasznára lenni a vadászoknak. A szervezetről elmondta: 2020-ban hozták létre, szerinte az utolsó pillanat­ban, mielőtt valamely nagy számban, ki­váló minőségben kutyát nevelő és tenyész­tő ország, mint Németország, az Egyesült Államok vagy Oroszország elvette volna ezt a lehetőséget, hiszen a magyar vizslák világszerte rendkívül népszerűek, de a két magyar kutyafajtának, a rövid- és a drót­szőrű vizslának „itthon van a helye”. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy vélte, a ma­gyarságnak mindig is fontos volt a ku­tya, nem véletlen, hogy Magyarország a terelő- és pásztorkutyák mellett többféle vadászkutyafajtával rendelkezik, mint a magyar agár, az erdélyi kopó vagy a ma­gyar vizsla. Mint mondta, pontosan nem tudni, mióta önálló fajta a vizsla, de a 18. században már jelentős segítője volt a magyar vadászoknak, sikerét pedig an­nak is köszönheti, hogy kiválóan teljesít az elejtett vad begyűjtésében. (MTI) FOTÓ: AZENKUTYAM.HU Boglárka SEPSISZENTGYORDY ALBERT LEVENTE FELVÉTELE KÖRNYEZETÜNK Visszaváltható csomagolóanyagok 2022. október 1-től lép életbe az újra nem használható, elsődleges csomagolóanya­gok betétdíjas rendszere, melynek költségeit a szennyező fizet európai irányelve alapján azok a gyártók fogják állni, amelyek piacra dobják a csomagolásokat és vállalják a felelősséget ezek újrahasznosításáért. FOTÓ: HUMUSZ.HU A betétdíjas rendszer bevezetéséről a kormány hétfői ülésén fogadott el ren­deletet - tájékoztatott közleményben az RMDSZ. „Az ország legnagyobb keres­kedelmi vállalatai és a civil szféra is po­zitívan áll hozzá, támogatja a rendszer bevezetését, amely óriási előrelépés lesz annak irányában, hogy Románia tisztább, környezetbarátabb, élhetőbb legyen” - idézi a közlemény Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert, aki úgy látja, az üzleteknek kulcsfontosságú szerepük lesz a betétdíjas rendszer megfelelő működtetésében, de gyártók és viszont­eladók közötti szoros együttműködésre is szükség van ahhoz, hogy a rendszer hatékonnyá váljék. Tánczos Barna szerint azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 szá­zalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A visszaváltás kitűnő eszkö­ze lehet a műanyagszennyezés vissza­szorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba kerülő mű­anyaghulladék mennyiségét. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján a visszaváltható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-ki­­bocsátás kötődik, mint a műanyag pa­lackokhoz - érvelt a miniszter. 2022. október 1-től tehát a gyártók­nak és a viszonteladóknak kötelessé­gük lesz begyűjteni és újrahasznosítani a műanyag palackokat, az üvegeket és az alumínium italosdobozokat. A betét­díjas rendszer a belföldön gyártott és az importált termékek csomagolóanya­gaira egyaránt kiterjed. A gyártóknak kötelességük az újra nem használható, elsődleges csomagolást megfelelő jel­zéssel és vonalkóddal ellátni. A betétdíj 2022. október 1-től egysé­gesen 50 bani, amit a fogyasztó fizet a termék árán felül, amikor olyan árut vásárol, amelyet elsődleges csoma­golóanyagba tettek. Ezt az összeget a vásárlók visszakapják, amikor a gyűj­tőpontoknál leadják a visszaváltható csomagolásokat. A gyűjtőpontoknál a kereskedők­nek kötelességük lesz visszaváltani a csomagolóanyagot, anélkül, hogy a fogyasztók blokkal bizonyítanák a vá­sárlás tényét, ugyanakkor nincs föld­rajzi megkötöttség sem, tehát Romá­nia területén bárhol visszaválthatók a csomagolóanyagok, függetlenül attól, hogy az országban hol szerezték be a termékeket. A betétdíjat a vevő nem kapja meg, ha a csomagoláson nincs rajta, nem lát­ható vagy nem olvasható a betétdíjas rendszerbe tartozás jele; ha a csoma­golás deformált, sérült, piszkos vagy nincs teljesen kiürítve. Ugyanakkor kizáró ok az is, ha a csomagolás bevál­tása nem történik meg az adott típus visszavonásának bejelentésétől számí­tott 24 hónapon belül. A kormányren­delet értelmében a betétdíjas rendszer működtetője 2023. október 1-től kérheti a környezetvédelemben illetékes köz­ponti hatóságoktól a garancia értéké­nek módosítását - olvasható az RMDSZ közleményében. (Agerpres) Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya

Next