Hasznos Mulatságok, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-01-14 / 5. szám

írá anyának, hogy egy karénekes nevendéki hely meg­­üresű­lt ottan, s olly fiúra volna szükség, ki a’ vadász­kürtöt (Waldhorn) frni tanulta, és fia volna ollyan ta­nítvány­ közt, csak küldte azt Klagenfurtba. Frint Ja­kab jól fiivá a’ vadászkürtöt, ’s Endler tanító javasló a’ dolgot szüleinek , és mivel a’ gyermeknek különös ked­ve vala a’ tudományokhoz, Kamnitzban pedig a’ tanu­lásra semmi alkalma, mind addig kérte szüleit, m­ig az eleinte ellenkező anyya is meg nem egyezett elkülde­­tésében. Egy Karinthiába utazó ismerősük vivé­ el ma­gával a­ gyermeket, ’s szerencsésen bévéteté őt Klagen­furtban. Jelesen tanult Frinz a’ Klagenfurti gy­mnas­i­u­m­­b­a­n , minden oskolai osztályokban első he­lyet érdemlett tanulótársai közt. Innen a’ philosophiai tu­dományiak’tanulása végett Laibael­ba ment, hol két esztendőt tölte (1786—88), ’s hallgató a’ philosophiá­­ban Wildét, a’ mathesisben Grub­ért, és a’ physi­­cában Sch­all ért. A’ philosophiai tudományokat elvé­gezvén, 1788 ban Bécsbe ment. Legbelsőbb hajlandósá­ga a’ theologiához vonsza őt; de az akkori körülmények nem tetszettek neki, inkább szerette volna magát vala­­melly megyei seminariumban a’ püspök’ kormánya alatt képezni jövendő rendeltetésére. De még akkor fenálltak a’ generale seminariumok. Várakozni akart tehát, míg, a’ mint későbbi időkben gyakran mondá, az idők megfog­nak változni, és a’törvény tudomány­okra adá magát. El­végző a’ törvényes politikai tanulmányokat, gyakr­an meg­látogató tanácsadóját ’s gyóntató atyyát exjesuita Wag­nert, a’ főegyházi szónokot, ’s híven megmaradt val­­lásbeli meggyőződéséhez. Azonban a’ generale seminariu­­mok elterültettek és megyei nevendék házakká változ­tattak. Most már semmi nem tartóztató őt, magát a’pap­ságra szentelni,­­s mint a’ bécsi fő egyházi megye’ ne­­vendéke, 1792 ben az ottani seminariumba belépe. A’ theo­­logiát három esztendeig tanulta Jahn, Dán nemes­er, Mayer, Tobenz, Reiberger, és Wiser alatt. Ezen tanítók közül különösen Tobenz maradt nála di­cséretes emlékezetben , kinek igaz katholika érzeménye kitetszett előadásaiból is. Az érseki nevendékházban közelebbről csatoló ma­gát Darn­authoz (ki utóbb cs. k. udvari káplán, az universitásban az egyházi történetek’ professora ’s di­

Next