Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-05-16 / 39. szám
HASSÉKOS MULATSÁGOK. 39. Pesten, Május 16kán 1838. Kis füzér az életből, C’ est partout comme chez nous. Az „életből“ írni akármit, nagyon érdekes, — igen édes eledel az ép léleknek. Az élet pedig idelent nem egyéb, mint az érző, képzelő, és gondolkodó ember a’ többit, a’ mi ezen alul van, mind csekély. Az ember valója azonban nem az érzet, képzelet, vagy gondolat, mellyek csak tünemények,— hanem az a’ mi benne érez, képzel, és gondolkodik, a’mi benne szünet nélkül hat !!! —még az alvás idején is; a’mi benne megszólal, és nem látod; a’ mi tagjait mozgásba hozza, és meg nem tapinthatod ; a’ mit össze lehet fölérned, csak , érezned és képzelned! Ha ezt nem teheted, akkor inkább vagy hóll, mint élő. I. Nincs mind otthon. Ha valaki előttem őseiről, könyvtáráról, juhairól, szép leányokról, madarakról ’stb. terécsel, és dicsekszik mind azokkal, a’ mik nem ő (!),akkor én fölhúzom bűvös gyűrűmet, és sejtetlen azt gondolom: „nincs mind otthon!!!“ Mert az ember az, a’ mi érez, képzel, és gondolkodik. Ha ezekből valami hibázik, akkor méltán lehet mondani: „nincs mind otthon!!!“ Ha én valakinek élő szóval festem valamelly jeles ember történetét, ő pedig ásítozik mellette, és az álom kezdi zsibbasztani gyenge tehetségét, én abbahagyom a’ mesét, és fölhúzva tündéres gyűrűmet, azt gondolom erről is: fáradt ember, „itt sincs mind oda haza!“ Valamint, ha az örök ige hatalmával kezdek szólni valaki előtt ,’s ő tüszög, fészkelődik, és szökni készül tőlem, én ilyenkor ismét felrántom a’ csudás gyűrűt, és mély titokban ezt gondolom: „itt sincsenek mind otthon!“ De ha Eltű Felesztendő.