Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)
1839-04-20 / 32. szám
élő fa gyökerestől ki fordulna, ennek helyén egy nagyon gazdag ezüst érczeret fedezett föl. Illy szerencséjét Podok és Don Miguel Gallo uraknak kibeszélvén , a’ kincset együtt élvezték ugyan, de nem sokáig, mert az emberek nyomukba akadtak, őket onnan el kergették , és csak hamar még ötven érczereket fedeztek föl, mellyek tíz m. f. szélességre ’s tizenöt m. f. hoszszúságig terjednek. Ezen éreznek nem csak mennyisége, hanem ezüstben gazdag tartalma is bámulatos. Egy utas angol vásárlóit ezen érczből egy stufát,stufának nevezik a’ bányászok a termés ércczel rakott, vagy tudományos darabokat) két száz piaszteren, mellynek becse azutáni vizsgálat nyomán ezer piaszterre tetetett és az érintett ötven érczerek, — ide nem számítva sok apróbb ereket, mind illyen gazdagok. Itt gyakorolhatnák am a butsumi és trestiai tolvaj bányászok , szép mesterségöket! E’ fölött — mint ha olly nevezetes fölfedezés nem volna képes ezen hegytájéknak elég hitt nevet szerezni — a’ szomszéd Kantonban, Jánkonszban egy gazdag arany feklap találtatott, és azon addig lakatlan hegy-vadonyokra még azon évben három ezer ember telepedék le. Illy varázs-erővel bir az arany és ezüst! Továbbá , azt írja egy hiteles utas, mikép ugyan azon tartományban, és az irt évben Sero do Posio mellett reá találtak a’ Nap temploma kincseire is, mellyeket a’ hajdani Inkák Perunak soha eléggé meg nem siratható ostroma alkalmával elástanak vala, a’ mellynek becse 180,000,000 dollárra (egy piaszter 2 f. 30 kr. ezüst pénzben) tétetik. Temérdek kincs egy országnak, mellynek népessége Erdélyénél nem nagyobb ; annyi kincse nem volt magának Plutusnak is. Mint ha látnám , hogy némelly olvasó, ennek látásával gondolja, ’s talán föl is kiált: de boldog ország ez ! pedig koránt sem úgy van. Éppen itt egyik zendülés a’ másiknak adja kezét, nincs csendesség nincs bátorság se személyre se vagyonra nézve* Közelebbről is volt itten egy zendülés: aristák által fölszerlett, ’s különben is uralkodásra vágyó katonai főnökök a’ köztársaságot el nyomták, ’s mindazon lépések, mellyek a’ spanyol járom lerázása után mostanig a’ polgárosodás, és jól létre nézve tétettek, füstre menének; az oskolák nagyobb része el töröltetett , s már a’ fanatizmusé a’ világ... Igy van, az aranyról ha nem mondhatjuk is azt, hogy csak himera, de azt állithatjuk, hogy mint vég nem boldogít sem egyest, sem társaságot, sőt ha a’ társaságban nincs értelmi kifejlődés, nincs szabadság, hon és emberiség szeség szeretete, hijába valók millió arany hegyek, ezek a' földet csak nyomással, hitszegéssel, árulással és gyilkokkal borítják be, és nagy becsű költőnk nagyon jól irta a’ bányászról: A’ mit ásasz, átkozott mind E’ sok gazdag érez. — Önkény szörnyű eszközévé Lesz a' gyáva kő, Porba roskad villongásin Minden szent ’s dicső, — Borzasztó eröval duland Átkos újakon, ’S elnyomottan sir miatta Annyi árva hon. Szűz virágot gyilkoló kés, ’S isten átka lesz, Rajta mennyet, rajta poklot A’ bűn kénye vesz. — —------- Ifj. Farkas Sd/idur. Csife, szab, czukortisztitó intézet, Pesten. Lch 1r Károly ur, mióta Pesten állandóan megtelepedett, köztudomás szerint ugyanitt a ’ műipart sok tekintetben előmozditani segité.Ő szerencsés volt a’ fönséges kormánytól engedelmet nyerhetni olly intézet felállítására, mellyben a’ honi nyers ezukor tisztitatik. Liehti ur minden igyekezetét oda forditá, hogy ezen intézetet kellő diszlésbe hozza, ’s bizonyosan sikerült is volna azt más cs. k. szab. illynemü intézetekkel egyenlő becsfokra emelni, ha 1831 ben a’ pusztítva dúló ’s mindent megemésztő epemirigy e’ vállalaton olly súlyos csapást nem ejt, mellynek elviselésére Lichtl urnak a’ pénzbeli erő hiányzott. E’ körülmény különféle bajt idézett elő. 1837dik évben Lichtl ur ellenségei ’s irigyei már azt gondolák, hogy övék a’ diadal, midőn a’ szabaditék fáradhatlan tulajdonosa magának újabb segélyforrásokat nyitott. O t. i. egyetértésbe lépett három pesti nagykereskedővel, névszerint: Jalies A. Ferencz, Liedemann J. S. Fridrik, ’s Löwinger Fer. Ignácz urakkal , kik a’ vállalat vezérletét illy czim alatt: „Cs. k. szab. pesti czukortisztitó-intézet igazgatósága.“ egy 1837. decemb. lökén kibocsátott körlevél értelmében elvállalák, miután a’ szerződés, Lichtl ur mint szabaditék tulajdonosa, ’s az igazgatóság közt a’ nemes város tanács előtt nyilván megköttetek , ’s az arról szóló oklevél a’ város levéltárába letetetett. — Az igazgató urak , kiknek szilárdságjok közönségesen el van ismerve, Bécsben „Steiner és társai“ban csakhamar találtak olly pénzváltó-házra, melly nekik a’ szükséges segedelmezést megajánlá. Ezen igazgatóság ügyes szorgalommal ’s körüllátással kezdé a’ vállalatot vezetni , ’s a’ legkedvezőbb eredmény ígérkezett, midőn január 17ben 1938, véletlenül tűz támadván, a’ gyár a’ lángoknak jutott martalékul. Igaz, hogy