Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-10-07 / 29. szám
Pest 1840. Szerda Octob. Zen HASZNOS 291k szám. •Második félév. 184©diki Törvény -Cstle le elyele* XVI. Törvénycasikkely. A’ kereskedőkről. (Folytatása.) 3-dik Fejezet. kölcsönös jogviszonyokról a’ kereskedők fendllásánál. 24. §. A’ mi a’ kereskedőnek viszonyait segédszemélyzetéhez (Hulfspersonale) illeti, ezek iránt a’ mennyiben az illető személyek közt írott szerződések nem léteznének, vagy léteznének ugyan, de a’ viszonos tartozásokat világosan magokba nem foglalnák, következő szabályok megtartandók. 25. §. A’ kereskedőnek van joga segéd személyzetétől követelni: a) Hír becsületes és szorgalmas magaviseletét . b) Pontos engedelmességet minden a’ törvénynyel össze nem ütköző parancsok iránt, mellyek a’ kereskedést illetik. 20. §. Azon személytől különösen, kire a’ könyvvezetés bízatott, a’ kereskedő követelheti, hogy minden kereskedési ügyek iránt szigorún felvigyázzon , ’s ezeket pontosan jegyezze könyveibe; továbbá, hogy szolgálati viszonyának megszűnte után is, a’ kereskedő felszólítására, bíróság előtt a’maga által bejegyzett tételek (Posten) helyessége iránt a’ pótlóesküt letegye. 27. §. A’ kereskedő tanítvány (Lehrjunge) ellenben jog szerint a’ kereskedőtől követelhet: a) Tanítást az illető kereskedésnek minden ágaiban és ügyeiben, különösen a’ könyvvitelben ; b) Közönséges tartást, lakást, öltözetet, ’s orvosi ápolást; c) Igazságos bizonyságlevelet, midőn a’ szolgálatot elhagyja. 28. A’ többi kereskedői segéd jogszerűen kívánhat a’ kereskedőtől: a) Közönséges tartást és lakást; b) A’ helybeli körülményekhez arányzott havonkinti pontos fizetést; c) Szolgálati igaz bizonyítványt. 29. §. A’ kereskedői tanítvány vagy közönséges segéd szolgálatát csak két hónapi felmondás után hagyhatja el, ugyanezen felmondási határidőt a’ kereskedő köteles megtartani, ha tanítványát, vagy közönséges segédét elereszti. Fontosabb kötelességű segédeknél, mint pénzkezelőknél (Cassier) és könyvvezetőknél ezen felmondási idő négy hónapra terjesztetik. 30. §. A’ szolgálat azonban rögtön is megszűnhet: a) Midőn a’ kereskedő a’ segéd iránti kötelességét tartani nem akarja, akkor a’ segéd tüstént kiléphet szolgálatából,’s nemcsak a’ múltra, de az egész felmondási időre is kielégítést követelhet; b) Midőn a’ kereskedő a’ segédnek bérét a’ felmondás egész idejére előre kifizeti; d) Ha a’ segéd hittelenséget, vagy egyéb nagy kötelesség-sértést elkövet, vagy a’ szükséges ismeretekkel épen nem bír, a’ kereskedő tüstint eleresztheti. 31. A’ csődület (Concursus) megszünteti ugyan a’ jogviszonyt a’ kereskedő és segédi közt, segéde azonban a’ csődületet megnyitásának napjától számítandó felmondási időre kielégítést a’ csődületi tömegből követelhet, a’ tömeg gondnokának (curator massae) pedig a’ szükséges felvilágosításokat adni, sőt ha kivántatnék, azon időre szolgálatát is folytatni tartozik. 32. §. Midőn a’ kereskedő és segéde közt panasz támadott, a’ panaszlott a’ sz. kir. városokban és felső biróságú hatósággal felruházott rendes tanácsú mezővárosokban a’ tanácshoz, egyébütt pedig a’járásbeli szolgabiróhoz személyesen idézendő , ’s a’ per, akár ez a’ viszonos tartozások meg nem tartását, akár a bérfizetésnek megtagadását illeti, mindig szóval sommásan elintézendő ’s az ítélet legfelebb harmad napon végrehajtandó. A’meg nem nyugvó fél szabadságában áll ügyét birtokon kivűl rendes per útján kereshetni. 33. §. Olly helyeken pedig, hol a’ kereskedői kar nagyobb, a’helybeli hatóság három köztekintetű tagot nevezhet ki a' kereskedők közül az illy viszálykodások elintézésére. Ezen tagok egyedül ezen ügyeket haladék nélkül, előleges vizsgálat után elintézendik, és ha szükséges, az illető helybeli hatósághoz ítéletek rögtöni végrehajtásáért folyamodni fognak, a’ helybeli hatóság pedig ezen folyamodásnak tüstint eleget teend. 34. §. Ezen három tag elintézésében meg nem nyugvó félnek a’ rendes per útja birtokon kívül marad fel. 35. §• A’ kereskedőnek teljes szabadságában áll, mindennemű adási vevési, ’s egyéb kereskedési ügyeket űzni, árukat eladási bizományba (Commision) venni, és áruszállításokat tenni, a’ mennyire ezt a’ törvényes rendszabások nem gátolják. 36. §. Midőn a’ kereskedő árurendelést (Bestellung) tesz, ’s egyszersmind az alkalmat is megnevezi, melly által a’ megrendelt árukat magához küldetni kívánja, — akkor azon időponttól, midőn a’ megrendelt áruk a’megnevezett alkalomnak az eladótól általadottak, a’ megrendelt ezeknek teljes birtokába jó , ’s az áruknak minden azon idő pont utáni károsodásait viselni köteles. Ha pedig a’ megrendelő az átvivő alkalom iránt külön rendelést nem tett, — az általküldés az eladó kereskedő veszélyére történik. 37. §. Ha a’ megrendelés értelme kétséges, akkor az elküldő kereskedő ezt az ő helybeli szokása szerint magyarázhatja. 38. §. A’ bizományos (Commissionar) tartozik az általa eladott áruknak eladási áráért úgy felelni, mintha ő maga volna a’ vevő (star del credere), ha csak ez iránt a’ megbízóval egyéb kikötés nem történt. Minden esetre azonban minden eladásnál eladási számadását a’ megbizózóval (Committent) közleni, és ha az árukat bizonyos jegyek szerint átvette, az eladott áruk jegyeit neki bejelenteni köteles. 39. §. Ha az áruk árjegyzékek mellett (Freistarifffe) adattak át, a’ jegyzéki ár, határozott árnak (Limite-Preis) tekintendő , mellyen alól a’ bizományos a’ bizományi árat (Commissions-Vaare) el nem adhatja, ha ezt is megtenné, a’ hiányzó pénz mennyiségért felel. 40. §. Mihelyt a’ megbízó (Committent) vagy a’bizományos (Commissiour) a’ bizományt (Commissions- Waare) felmdották, a’ bizományos ezen árukból semmit többé el nem adhat. 41. §. A’ bizományosnak a’ bizományi árukra törvényes zálogjoga vagyon a’ megbízó elleni követeléseinek