Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2000-02-14 / 3. szám
Határőrhallgatók Balassagyarmaton Pad, térkép, tábla, szabályzatok, füzetek, hosszú, fárasztó előadások és persze még sok minden, ami körülveszi a határőr hallgatókat a Rendőrtiszti Főiskolán. Nem csoda, hogy amikor a hallgatók „kiszabadulnak” a tanteremből, s kirendeltségekhez, századokhoz, igazgatóságokhoz látogatnak, új fények csillognak a szemekben, megláthatják az igazi határőrszolgálatot. Így volt ez a minap is; az egyik elsőéves „nappalis osztály” Balassagyarmatra utazott, s az igazgatóság határőrizetével, a helyi határőrizeti kirendeltség és a Balassi Bálint határvadászszázad munkájával ismerkedett. Csík Csaba őrnagy, az igazgatóság határőrizeti osztályának munkatársa fogadta az országos parancsnokság autóbuszával érkező határőr főiskolásokat, s azon nyomban az emeleti nagy terembe kalauzolta őket. A hallgatók egy része megalapozott ismeretekkel kóstolhatott bele a szlovák viszonylatú határőrizet sajátosságaiba. Jó néhányan ugyanis „éles” szolgálatból, kirendeltségről, határvadász-alegységről, közösségi szállásról kerültek az iskolapadba, úgyhogy ők Csík őrnagy alapos tájékoztatóját saját tapasztalataikkal hasonlíthatták össze. A kilencvenes években, egészen 1998-ig, ezer körül volt a jogellenes cselekmények száma a balassagyarmati igazgatóság illetékességi területén. 1998- ban hirtelen csaknem duplájára nőtt a határesemények száma. Olyan mozgalmas lett a dejtári és a bernecebaráti irány, hogy mindkét érintett határőrizeti kirendeltség országos főirányba került. A határőrizeti szakember ezzel azt érzékeltette, hogy az illegális migráció nagy nyomást gyakorol az igazgatóság határszakaszára. Csík őrnagy bemutatta a határőrizeti rendszer hármas lépcsőjét, a váltásos szolgálati munkaidőrend határőrizeti szerepét és jellemzőit, hangsúlyozván, milyen gondokkal jár a szolgálati csoportok alkalmazása a kis létszámú határőrizeti kirendeltségeken. A hallgatókat a részletek is érdekelték: hogyan jutnak le a határsértők az államhatárra, hogyan mozgatják őket az embercsempészek, milyen gépjárművek és más eszközök vannak a HÖK-ökön, az Ipoly, amely hosszan határfolyó, hogyan tartja távol a migránsokat. Hogyan dolgoznak a bűnügyi felderítő szolgálatok. A részletekről persze órákat lehetne beszélni, megfűszerezve az előadást eseményekkel, történetekkel. Csík Csaba őrnagy kielégítette a kíváncsi hallgatók érdeklődését. „Nálunk a kirendeltségek aktív szolgálatát a mobil határvadászok, az információk folyamatos gyűjtésére és határőrizeti felhasználására hivatott bűnügyi felderítő szolgálatok egészítik ki. A határőrizeti kirendeltségek feltöltöttsége 60-65 százalékos. A HÖK-ök éjszaka kombináltan alkalmazzák a rejtett és a nyílt járőrözést, a nappali járőrök igen nagy hangsúlyt fektetnek információk gyűjtésére, a határőrizeti célú lakossági kapcsolatok erősítésére. A járőrvezetők minden szolgálat után írásos jelentést készítenek az általuk szerzett információkról. ” A vendégek érdeklődéssel hallgatták: a fővároshoz legközelebbi határszakasz gyors megközelíthetősége miatt hogyan vált népszerűvé migránscsoportok, csempészek körében. A balassagyarmati igazgatóság feltérképezte a határsértők lejuttatásának módszereit, a részfeladatokra „szakosodott” csempészek, segítők munkáját, és megtette az ellenlépéseket. Sokat jelent, hogy kialakulnak és egyre erősödnek a kapcsolatok a szomszédos szlovák határőrizeti szervekkel. Napi kapcsolatok vannak, céljuk a konkrét szolgálati rendszer, a járőrözés összehangolása. Csík őrnagy azt is elmondta, hogy a 4-5 méter széles Ipoly hosszan határvíz, amely ma már nem jelent szinte semmilyen akadályt az illegális határátlépők előtt. Nyáron sok helyen térdig ér a víz, s ha árad a folyó, előkerülnek a tiltott határátlépés errefelé ismert kellékei, a gumicsónakok. Mivel kocsival nem lehet átmenni az Ipolyon, nemigen fordul elő „zöldhatáros” gépkocsicsempészet. Az elsőéves hallgatók a főiskolán már megismerkedtek a járőrszolgálat alapjaival, így hát most otthonosan kérdezgettek a részletekről, a kirendeltségűCsík Csaba őrnagy a nagy térképet nyitja gyeletes mozgalmas napi munkájáról, szolgálatokról, járőrlapokról... És hogy még teljesebb legyen a kép, a hallgatók átsétáltak a határőrizeti kirendeltségre, ahol Györösi István őrnagy, megbízott kirendeltségvezető fogadta, kalauzolta őket. Az asztalra nagy munkatérkép került, hirtelen megelevenedett a hosszú Regényi Attila százados, századparancsnok HATÁRŐR 2000/3