Havi Magyar Fórum, 2016 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2016-11-01 / 11. szám

26 2016 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKÉVE­K Nagy Béláné Éva Emlékezés Fejér György Jánosra (1940-2016) Fejér György János több évtizede lakott a VI. kerü­letben, szerette megszokott környezetét, ismerték, de nem mindenki tudta, hogy kitűnő képességű költő. 1990-től - 55 évesen - jelentek meg írásai, ver­sei, heti és havi lapokban. 2000-től a Havi Magyar Fórumban­­ 12 részben közölték az Idegenvezetés a Terror Háza Múzeumban cimű művét. Első írás, ami könyv alakjában megjelent a Terror Háza Múzeumról. Nemzetőr - amit 1956-ban Tollas Tibor alapított Münchenben. A költő szerkesztője volt az Igazunk '56 című ha­vilapnak. Kezdetben segítőtársa Rőczey János, Zászlós Le­vente és a korán elhunyt költő, Fodor András. Fejér György János 1940. június 4-én, Trianon 20. évfordulóján született. Több alkalommal nyilatkozott, írta és mondta, hogy „Nagyszüleim székely, sváb, tót és magyar erényekkel éltek." A költő szerint Édesanyja átörökítette az öregany­jától az olvasás, öregapjától az írás szeretetét. Az édesapa bencés diák volt, hadbíró százados. A ke­gyetlen évek alatt 33 évesen meghalt. A család Ba­jorországba menekült, ott született meg a második gyerek, a költő húga. Az Édesanya a 6 éves kisfiúval és a babával hazajött és egyedül nevelte fel a két gyereket sok-sok nehézség árán. A nagyobb gyermek, Fejér György János már 10 éves korától mindent elolvasott, ami a kezébe ke­rült. A mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban tanult. Itt találkozott Rőczey János magyar-iroda­lom szakos tanár úrral, aki bevezette diákjait a ma­gyar lírai költészet gyönyörűséges világába. Sok év múlva Fejér György Jánosról így nyilatkozott volt tanára: „Olvassák verseit és figyelmezzenek szavára! Magyar hazáért csatázik, a magyar nemzetért küzd." A költő verseiben az élő beszéd egyszerűségével szól mély emberi érzésekről, kapcsolatokról. Az em­beri élet göröngyös útjairól, küzdelmeiről. Saját élet­útja sem volt könnyű, nem volt olyan, mint ahogy azt a mátyásföldi gimnáziumban megálmodta. Az Emlék című versében fogalmazta meg gyönyö­rű gondolatokkal: „...Milyen szép az ember amikor nekivág, s milyen egyszerűen eszi meg a világ." Zászlós Levente, kedves írótársa írta e két sorról: „megejtően szép summázata a gondolatvilágnak." Fejér György János üzenete jóval több ennél. A többlet a művészi anyagkezelés, az átlényegítés ritka adomá­nya, az érzelmeket rezonáltató, és az értelmet meg­mozgató magabiztos költői erő, ez jellemzi egész munkásságát. Ismerősei 56-os költőnek tartják, több száz 56-os verset írt és jelentetett meg. Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnoka írta könyvében: „minden versében a forradalom füzét, a harcoló pesti srácok eszméit hirdeti." Örvendetes, hogy a fiatalok körében is ismertek Fejér György János írásai. 1995-ben a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium végzős hallgatói a költő Neked ki itt élsz és magyar vagy itt c. verséből idéztek tablójukon: „Nem ágyú kell ma, és nem kard ki kard. Múltad, hogy megtartsd, s jövőt kicsikard. Tanulni kell, hogy magyarként lehess A nagyvilágra mindig érdemes..." Több száz verse, újságcikke, novellája jelent meg. Kötetei: A csönd gyöngyei. Válogatott versek, 1995. Fordított alapállás. Elbeszélések, 1996. MAG. Versek, 1996. Ballagás. Dékán Károly Andrással közös versek, 1996. Idegenvezetés a Terror Háza Múzeumban, 2002. Kerekesszék, Budakeszi-füzet, 2013. Házat, hazát, hitet. Válogatott versek, a MAS KOR könyvek sorozatában jelent meg. Sok szép gondolatot vitt el magával! Kívánom, hogy a több száz 1956-os témájú verseit keressék, olvassák. Egyik legszebb versével búcsúzunk a barátok és a magam nevében. Havi Magyar Fórum, 2016. november

Next