Havi Magyar Fórum, 2016 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2016-07-01 / 7. szám

4 TANULMÁNY Dr. Diószegi György Antal Nándorfehérvári diadalunk hazánk és Európa védelmében 560 esztendő távolából Nándorfehérvár magyar hőse, Hunyadi János és vi­téz serege dicsőséges győzelmét ünnepelte 560 esz­tendővel ezelőtt, 1456-ban egész Magyarország és a korabeli Európa! Erre emlékeztet napjainkban is mindenkit a keresztény világban a déli harangszó! A szultán világhódító serege 1456. július 4-től vette ostrom alá Nándorfehérvárt. A magyar vitézek Szi­lágyi Mihály vezetésével védték a magyar várat a több mint tízszeres túlerőben lévő ostromlók elle­nében. Hunyadi János csapatai és a magyar nasz­ádosok július 14-én sikerrel szálltak szembe a dunai török hajózárral: a jelentős számbeli és haditechnikai fölényben lévő (vasláncokkal összekötött) török ha­jókat a magyaroknak sikerült felgyújtani. Hunyadi magyar serege ekként csatlakozott a Szilágyi Mihály vezette várvédőkhöz. Július 21-én hatalmas támadást indított a kor legkiválóbb ágyúival és tüzérségével rendelkező szultáni haderő, ám ezt sikerrel verték vissza a magyar vitézek. Július 22-én a várvédők megsegítésére összegyűlt (nagyrészt pásztorokból és parasztokból álló) magyar keresztesek harcba bo­csátkoztak az ostromló török erőkkel: az ebben rejlő lehetőséget azonnal meglátó Hunyadi János a pán­célos lovasvitézeit rohamra vezette. Hunyadi kitört a várból, haderejével a támadásra nem számító el­lenség ágyúállásait lerohanta, és ekként a frissiben elfoglalt török ágyúk tűzerejét is felhasználva le­győzte az ostromló török sereget. A szultáni testőrség sem tudta visszafoglalni az ágyúállásokat. A csatában egy magyar íjász nyila combon találta a szultánt, aki eszméletét vesztette. A török sereg megfutott Nán­dorfehérvár alól. Hunyadi János diadala teljes volt: a korabeli Európa csodálattal adózott a magyar vi­tézség előtt! Európa XV századi keresztény világának legdi­csőségesebb hőse volt a magyar Hunyadi János: 560 esztendővel ezelőtt csodával határos módon sikerült a szultán által vezetett haderővel szemben megvé­denie Nándorfehérvárt. Ez a magyar dicsőség annak fényében külön is ki­emelendő, hogy három esztendővel korábban, 1453- ban a világhódító török sereg elfoglalta a 11 évszázadon át folyamatosan épített és ezáltal reme­kül megerősített falakkal bíró Konstantinápolyt, a Kelet-Római Birodalom fővárosát, ami a középkori görög államiság végét jelentette. A hódító ezt követően Magyarországot vette célba: Nándorfehérvár hős magyar védői 1456-ban a hazát éppen úgy megvédték, mint egész Európát! Hunyadi János évtizedeken át küzdött rendíthe­tetlen elszántsággal és hadművészeti tudással a haza védelmében. Sőt, az egész keresztény világ fenn­maradásáért, és ebbe természetesen beleértendő a XV. századi Görögország is. I. A „Peloponnészosz félsziget védelmére" épített „görögországi fal" (1418) A középkori magyar-görög kapcsolatok jegyében érdemes megemlíteni, hogy a török hódítás korában létezett egy „görögországi fal" a „Peloponnészosz félsziget védelmére", melyről egy 1418-ban kelt oklevél is meg­emlékezik. „1418. augusztus 27. Genf. V. Márton pápa búcsút engedélyez a törökök ellen a görögországi fal vé­delmében két évig harcolók vagy a fal építéséhez hozzáj­árulók, valamint a Szentföldre zarándokolok számára. ... A Peloponnészosz félsziget védelmére Korinthosznál épült hatmérföldes fal."­­ (A Peloponnészosz Görögország legdélibb félszigete, a szárazfölddel a korinthoszi földszoros köti össze.) A fenti levél okán indokolt e korszak görög-magyar adalékaira is utalni! „VII. Ince pápa Manuel Paleologus görög császárhoz" 1405. március 25-án írott levelében azt fogalmazta meg, hogy „válasszon ki egy-négy vagy több katolikus főpapot, prelátust, hittudományi mestert vagy másokat, akik önként vállalkoznak, hogy Jeruzsálem, Szicília, Nápoly, Magyarország, Dalmácia, Szlavónia, Szerbia, Valachia, Lodoméria, Bulgária, Rácország, Bosznia királyságaiban és a római birodalom részeiben a támadással fenyegető tatárok és más hitetlenek ellen ... hirdessék, buzdítva mindenkit az adakozásra". „Mindazoknak, akik vele vagy haderejével személyesen az ellenség ellen vo­nulnak vagy maguk helyett mást küldenek, teljes bűnbo­csánatot biztosít". 2 E szövegből fontos külön is kiemelnem, hogy a pápa is „római birodalom" névvel illeti a korabeli görög császárságot! Kapitánffy István fontos megállapításai az alábbiak: a „baszileiosz" volt a bizánci uralkodók hivatalos címe. 629-től „imperator" (császár), majd 812-től „imperator ton Rhomaion" (a rómaiak császára) volt a megneve­zésük. A bizánci kancellária „sohasem ismerte el egyetlen idegen uralkodó jogigényét sem a római császári címre, s következetesen elutasították, hogy idegen udvarok a bizánci uralkodót görög vagy konstantinápolyi császárnak címez­zék".­­ Ez az ókori hagyományból fakadó középkori hatalmi és politikai szempontú álláspont volt, ami jól mutatja a korabeli Konstantinápoly történelmi gyökerű öntudatát, küldetéstudatát! Havi Magyar Fórum, 2016. július

Next