Havi Magyar Fórum, 2017 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2017-10-01 / 10. szám
TANULMÁNY madt e szavaira - rögzíti a Képviselőházi Napló. Ez után Sebestény képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt negyed század alatt az ország anyagilag és szellemileg az elnyomás ellenére is azért némileg fejlődött. „Miért szakadt meg ezen örvendetes haladás, mindnyájan tudjuk, valamint azt is, hogy a legújabb időkben az osztrák kormány elvetvén az álcát, nyát sisakkal, a rémuralom pajzsa alatt folytatta beolvasztási politikáját. Azt is tudjuk, mit tett Magyarország ily körülmények között, hasonlóan cselekedett ti. az élő fákhoz, melyek a zordon téli időkben, minden nedveiket a gyökérben összpontosítják. Magyarország is visszavonulva bár, de meg nem hajolva a nyers hatalom előtt, minden erejét összpontosító oly téren, amelyen működnie némileg szabad volt, ti. anyagi fejlődésének terén - és nem lehet tagadni, hogy az imént lefolyt években Magyarország, nevezetesen gazdasági téren, nem kis haladást ten." A nemzeti, alkotmányos kormánynak pedig kötelessége „önérdekénél fogva is" mindent megtenni, ami a „jólétet előmozdítja". Majd így figyelmeztetett: „azt állítom, hogy Magyarország anyagi jólétének kedvező fejlődése azon mentő eszköz, mely Magyarországot a törvényjavaslatban foglalt súlyos terhek alatti összeroskadástól egyedül képes megmenteni." Ez pedig „e jelen állapotok consolidatiojától függ, a jelen állapotok szilárdsága pedig nagymértékben, eme fontos kérdésnek, melynek szirtjein Magyarország már egyszer hajótörést szenvedett, méltányosság alapján történendő kedvező megoldásától föltételezhető". Kossuth Lajos intelmei Tudjuk, hogy a magyar közvélemény javarésze Kossuth Lajos hazaküldött leveleiből ugyan „48-at hallott, de 49-et értett", a csorbítatlan nemzeti függetlenség vágya ott élt a szívekben. Kossuth Lajos a váci választókhoz intézett 1867. augusztus 20-i levelében külön nyomatékkal megjegyezte: „...az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével és önállásával incompatibilisnek (összeférhetetlennek - S. S.) hiszem". Kifejtette, az 1848- as magyar törvények mintájára az osztrák birodalom valamennyi nemzetének alkotmányos önkormányzatot kell biztosítani. Felszólította a törvényhatóságokat, hogy a tiltakozzanak a kiegyezés ellen. Megismételte keserű jóslatát: „Ne ajánlkozzék Magyarország máglyának, melyen a történelem kérlelhetetlen logikája az osztrák sast elégeti". Kossuth váci levelét a szélsőbal lapja a Magyar Újság közölte, a kormány augusztus 26-i döntése értelmében pedig a cikket közlő lapszámot augusztus 29-én elkobozták. A levéllel foglalkozó minisztertanácsi ülésén megállapításra került, hogy „Kossuth levele valóságos izgatást foglal magában". A kormány utasította a belügyminisztert, hogy körlevélben figyelmeztesse a vármegyék főispánjait, hogy „az üresedésbe jött képviselői állások betöltése alkalmából. .. minden törvényes eszközzel oda működjenek, hogy a választások a kormánypárt részére éljenek el." (A közvélemény tájékoztatására a Miniszterelnökségen 1867. július 24-én hozták létre a sajtóosztályt!) A Böszörményi László szerkesztő elleni sajtóper indításáról az 1867. szeptember 30-i kormányülésen született döntés. A képviselőház kormánypárti többsége hamarosan felfüggesztette a radikális képviselő mentelmi jogát, így elhárult az akadálya felelősségre vonásának. Csiky Sándor ezt jegyezte be 1867. október 22-i keltezéssel naplójába:"... szavazás történt a Böszörményi elleni vádra, de én és elvtársaim nem szavaztunk. Ezt követően az esküdtbíróság egy évi fogházbüntetésre ítélte a betegeskedő képviselőt. A börtönben lévő Böszörményinek állapota rohamosan romlott, s miután a felajánlott kegyelmet elutasította, 1869. március 24-én a fogházban elhunyt. (A kormány kénytelen volt a jogos ellenzéki szenvedélyes vádakra a kormányülés napirendjére tűzni - 1869. március 7-én - „a sajtófegyencek elhelyezése" pont keretében a hazai börtönviszonyokat, illetve ezen az ülésen „Böszörményi László megkegyelmezése" címmel előterjesztést hallgatott meg.) Csiky Sándor levele Csiky Sándor pedig nem volt rest, és példátlanul keményhangú levélben fordult gr. Andrássy Gyula miniszterelnökhöz, aki a honvédelmi tárcát is vezette, nyitva hagyva a megválaszolandó kérdést, az alkotmányosság terén megtörtént-e a lényeges fordulat? 49. évk. 14/6.1867. 1887/11. okt. Csiky Sándor kérvénye gróf Andrássy Gyula miniszterelnökhöz (1867. június 10.) Nagyméltóságú Csiky-Szentkirályi és Krasznahorkai Gróf Andrássy Gyula úrhoz, Magyarország Kormány Elnökéhez stb. stb. Ő Kegyelmességéhez intézett alázatos kérvénye Csiky Sándornak, Eger városa országos képviselőjének, aki a benn íratott okokra nézve, a kincstári ügyészek ellene és elhunyt neje ellen - bizonyos 389 pft 71 % kft. tevő adó, s lezárulási költség megvétele végett - Eger városa járásbírósága előtt 1859. évben indított, és ismét a Heves megyei telekkönyvi törvényszék előtt, szintén 1859. évben érintett tartozásnak meg nem térítése miatt, telekkönyvi átkebelezést követelő és fellebbezés útján, ma is a Főméltóságú Hétszemélyes Tábla előtt folyamatba levő, jogtalan és alaptalan kereseteknek azonnali megszüntetéséért, és ismét azon értékes iratainak és magyar bankjegyeinek, melyek tőle 1856. évben történt elfogatása alkalmából elkoboztattanak és a pesti haditörvényszék által mai napig, többrendbeli kérelme folytán, mind amellett sem adattanak vissza, hogy ő Felsége még 1856. évben kegyelem útján, mindennemű kincstári zár alá vetni haditörvényszékileg megrendelt (elrendelt - S. S.) ingó és ingatlan javainak birtokába bocsátását megparancsoló haladék nélküli visszaadásának megrendeléséért esedezik. Havi Magyar Fórum, 2017. október 1.