Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1814. 2. félév (27-52. szám)

1814-11-19 / 41. szám

Tsászári Királyi Udvarnok illy ér­telmű német Beszédet tartott Ő Felségéhez: ,,Legkegyelmesebb Uralkodónk! „Megbetsülhetetlen kegyelem­nek érzi ezen fő városnak Tanátsa és Polgársága, hogy Felséged a’ Szövetséges Fejedelmekkel ezen várost maga fó megjelenésére mél­tónak tartotta. A’ mély tisztelet, ’s háladatosság érzése egészen el­önti sziveinket, hogy Felségednek felszentelt személyét elenyészhetet­­len borostyán - koszorúkkal koro­názva látjuk, és magunkat a Bé­kesség nagy munkája által boldo­­gíttatni érezzük. Ez a Felséged­­ böltssesége és vitézsége által kiví­vott Békesség Felséged minden hív Alattvalóinak , sőt egész Európá­nak, rövid idő alatt megszerezte a­zon szabadulást, melly minden Nemzeteknek óhajtott boldogságát újjá szülte, ’s mellyen a legkésőb­bi világ a históriák által megta­níttatván bámulni fog, és Felsé­gedben vég nélkül való áldásokkal Európának győzedelmes Megsza­badítóját magasztalni. Rebeg a nyelvem, nintsenek szavaim, mel­­lyekkel elégségesen kijelentsem a’ nagy elragadó érzést, s a’ hálada­­tossággal elteltt szíveinknek bőséges indulatját , mellyet ezen fő város­nak Tanátsa ’s Polgársága Felsé­gednek lábaihoz letenni buzgólko­­dik. Méltóztassék Felséged kegyel­mesen meg engedni, hogy rövid szóval Felségednek ditsőséges Or­ SVÉCZIA , és NORVÉGIA, szaglása eránt a’ mi heves óhajtá­sunkat ki fejezvén, mély alázatos­­ságu hódúlásunkat be mutathas­suk , ’s azon kérést hozzá kaptsol­­hassuk, hogy Felséged maga Fel­séges Kegyelmével erántunk haj­landó maradni méltóztassék.“ Norvégiának sorsa már meg van állapítva ’s határozva. Az Orszá Gyűlése a’ Voxoknak 74-ből áll többsége által, a Voxok ellen a’ két éjszaki Koronának, u. m. a’ Svédiainak és Norvégiáinak, Ősz- Ive kaptsoltatását Oct. 20-án elvé­gezte. Még egy nehány ülések fog­nak tartatni a’ végre, hogy az elő­terjesztetett Constitutiónak némelly pontjai, főképpen azok, mellyek a Katonaságot és hazafisítást (Na­turalisation) illetik, rendbe szedet­­tessenek , és azután XIII. Károly Svédiai és Norvégiai Király­nak pompáson, ’s nyilván ki kiál­­tassék. Norvégia szabad, függet­len, és osztatlan marad ; egy Vice- Király, vagy Közkormányozó (Ge­­neral-Gouverneur) fog lakni Kristiá­­nia városában; a’maz, tsak a’Své* ciai Korona örökös lehet, vagy an­nak leg­idősb fija. Három Norve* giaiak (Normänner) mint Képvise­lők (Repräsentanten) fognak Stok­­holmban a' Nemzet dolgaira ügyel­ni. Semmi pénz, vagy Katonaság­béli zavarnak nem lesz helye; ide­gen Seregek soha az Országba nem ЫСЮ

Next