Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)
1833-09-14 / 22. szám
- ( ITM ) - paraszt durva erejét soha a’ mienkel nem egyesíti. Ha a’ pap önként hozzánk kapcsolja magát és ezen egyesületet az oltár előtt hirdeti, akkor bizonyos a’ győzedelem. Emlékezzünk a’ Spanyolokról a’ függetlenségért viselt háborúban. A’ feszület vitessék elől a’ zászlókon, a’ pap menjen mellette, kezében az evangéliumot tartva; a’ kutak mérgesítessenek meg, és az ellenségnek mindenfelé lesek vettessenek ; vonattassanak feleletre azon községek , mellyek házaikat nem gyújtják fel és nem szaladnak el; spanyol karók állítassanak az ellenség lovassága akadályozására, szedettessenek-el a’ hidak, rakattassanak-bé az útezák, lövöldöztessék a’ házakból, forró olaj és víz zúdítassék-re az ablakokból , tüzes üszög és hamu szórattassék-re. Egy szóval minden meg van engedve, csakhogy az idegen ellenség és segíttségi meggyőzettessenek, légyenek bár azok apák, testvérek, fiak vagy barátok. A’ vérség hangjának némúlni kell, midőn a’ haza megszabadításáról van szó. Az asszonyok előtt, kiknek nincs erre megkivántató lelkierejük, halgatni kell ezen eszközökről; de minthogy azok, ha reá vétethetnek, még nagyobb erőre képesek, mint a’férfiak, azon kell iparkodni, hogy lassan kint oktattassanak. Ha azok közzűl sokakat megnyerünk, ez nagy erőt ad. Mindezen megengedett, szükséges, igazságos és szent kegyetlenség mellett soha nem kell megsérteni az idegenek az az barátink tulajdonát. Vigyázni kell arra, hogy minden ötven részesek közt légyen négy gazdag; ezekkel sem a fentebbi, semmis ollyan dolgok ne közöltessenek, mellyek beléjek félelmet önthetnének; csak annyit kell nékiek beszélni, mi által esküvésre és későbbpénzadásra inditatnak. Ha nagyon gazdagok és sok pénzt adhatnak, úgy mentek légyenek a’ kiállítástól is. Ataliában szükséges Machiavellinek „Titus Livius feletti beszélgetéseit“ olvasni.“ PORTUGÁLIA. A’ lissaboni Cronica Constitucional-nak rendkívüli függelékre Anglodikán következő végzetet közöl : „Minthogy ő leghívebb Felségének Ildik Dona Mariának alkotványos kormánya a’ portugáli monarchia székes helyében, mint szintén Estremadura tartományában és Algarbia országában , Alemtejo tartománya nagy részében, a' hős lelkű városban Oportóban és az azori szigetek két tartománya-ban szerencsésen helyre állítatott; és ámbár az országnak többi része a’ rendkívüli katona nyomattatás s a’ kiállott hallatlan szenvedések miatt lebilincsezve, még nem bátorkodik kívánságát kinyilatkoztatni, de hihetőleg rövid idő múlva követni fogja a nékre mutatott jeles példát és elismerni a’ törvény és okosság kormányát , melly egyedül képes letörölni a szenvedés könnyeit, és minden jósok s egy igazságos és törvényes szabadság fentartására kezességet nyújtani; és minthogy óhajtom egy részről ezen kezességet a’ nemzet képviselőinek öszvehivása által haladék nélkül megállapítani, másrészről az elmúlt hatokon segíteni, fontos status kérdések megfejtését előmozdítani, és 132dik év Febr. 2diki hirdetményem határozását, mellynek ígéreteit minden pontban legjobb lelkiismerettel teljesítendem, erejébe tenni: a’ királyné nevében helyesnek tartom a’ portugáli nemzet közönséges corteseit rendkívüli ülésre egybehívni, kik tehát szükséges hatalommal megbizatva Öszve gyülendenek, hogy a’ szokott tárgyak fejtegetésén kívül, a' régenség és ő leghívebb Felsége házassága felett végezzenek. A’ választások i. e. October isején kezdődnek, még pedig azon utasítások szerint, mellyek rövid idő múlva közzé fognak tétetni. A’ kamarák megnyittatnak, mihelyt annyi követ megjelenend, mennyit a’ portugáli monarchia constitutios chartája a’ tanácskozásokra megkíván. A különféle osztályok statustitoknokai fognak e’ jelen végzet végrehajtásáról gondoskodni. — Költ a’Necessidades palotában 1833dik év Aug. lődikén (aláirt.) Don Pedro braganzai herczeg. C. J. Xavier.“ Továbbá ezeket közli a’ lissaboni Cronica: „Ő és. Felsége a’ braganzai herczeg 12dikén reggel a’ Terreiro do Paso - ra ment, hol állott Terceira herczeg a’ fővárost elhagyandó hadisereggel. Ő Felsége szemlélője vala a’ hajóra ülésnek. Innen Ő Felsége a’ pattantyússág igazgatójával és több ingenieur tisztekkel a’ város körüli erősítések megvizsgálására ment. Dél felé a’ lissaboni cardinal-patriarchának adott audiencziát. Aug. 15. egy órakor fogadá el Ődsge, a braganzai herczeg az ajudai palotában Lord Russelt, (mit már múltkor is emlitünk)mint ő nagy britanniáiánek meghatalmazott ministerét, azon különös küldetéssel megbizottat, hogy ő leghívebb Felségének II. D. Máriának kormányát ismerje el, és viselje képét