Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1834. 2. félév (1-52. szám)
1834-11-26 / 43. szám
Kolozsvár- Gróf Nemes Ádám úr ő exja a' Nov. Ildikón tartott országos illésből mielőtt mint ideigleni elölülő eltávozott volna, az RR.megbízásából ideigleni tollvivő báró Kemény Dénes következő beszédét tartotta: „Nagyméltósága volt igen tisztelt és szeretett ideigleni elnök úri A’ tktes KK. RRnek rám bízása következéséül (minél örömestebb, mint öni meggyőződésemmel tökéletesen megegyezőt, semmi kötelességet nem válaltam magamra) bátor vagyok a’ tktes KK. és RR. azon érzelmeit, mellyeket általam kifejezendőknek meghatározták, kifejezni: — Valamint örömmel fogadták a’ RK. és RR. excellent!’adnak szabad választások következéséiül hivatala kezdetét, 's örömmel kisérték folytában törvényes segéd kezekkel, szintúgy fájdalommal válnak meg exclád szelíd elősí előségétől; mert megvannak győződve, hogy a’ RK. és RRnek minden dolgaik folytatásábanigyekezeteket előmozdítani excellentiádnak mindenkor buzgó óhajtása volt, ’s mind az, a’ mi a’ RR. munkálódásit hátráltatta , a’ mi a’ hazának búsulását okozta, excellentiádnak is fájt; búcsúnkat azért ezen kijelentéssel vesszük excellentiádtól: bizodalom helyheztette ezen ideigleni elnökségbe, bizodalom kíséri el innen excádat, azon bizodalom, mellyel haza csak a’ közjót mindenkor egész tehetségéből és a’ legtisztább szándékkal előmozdítani kívánó hazafit jutalmazhatmeg.“ — Mint közelebbről írtuk, minekutánaa nagyméltóságu Nopcsa Elek úr ő exja elölülői székét elfoglalta, az eddig volt ideigleni tollvivők hivatalokból elbúcsúztak, mikor is következő búcsú beszédeket tartottak, lszer b. Kemény Dénes: „Valamint kifejezni kívántam vala ezen ideigleni tollvitelre tett választatásomkor, a’ Iktes KK. és RR. bizodalma iránti hála érzésemet, szintúgy nem engedi ezen bizodalomnak nagyra becsűlése szótlan lépnem ki bár rövid ideig tartott, de a’ megbecsűltetés jutalmára nézve engem teljesen kielégítő tisztemből. Hivatalból szerfelett különbűző érzésekkel lehet kilépni. Van ollyan, ki a’ hivatalt hatalmas dics-vágya eszközének nézi csak, ’s hogy magát benne megörökösíthesse felsőség előtt szolgálatra kész mély alázatosságu, közönség előtt semmit sem jelentő, sima édes szókkal élő; azonban magát ritkán kimondó úgynevezett vágás közlő, kínos, csúfos, tarka, férfihoz nem illő szerepet folytat; már az illyennek nem kevéssé lehet kellemetlen a’ hivataltól megválás. Lehet ollyan is, ki a’ hivatalt monopóliumnak vagy árendásjószágnak nézi; mellyben, míg pontosan vagy jévén fizeti oda, honnan nyerte, az egyezés vagy kényszerénti árendát, addig, és azon árjon, szájadnak sőt igazságosnak véli, a’ hatalom gyakorlás, vagyon szerzés és kény mezején magának azért, a’ mitő ád és ki áll, mentől illőbb kárpótlást szerezni, az illyennek is nem kis keserűség lehet a’ hivatalból ki lépés. — Lehet ollyan is, ki csak unalom űzés, búfelejtés, vagy módi kedvéért nézett betűre éltében, azonban egy darabig folyatatott életmódja változtatásául, vagy némellykor magának, vagy némelly pártfogójának pillanati változó kedv szűlte furcsa ötlete következéséül olly hivatalba lép, mellynek azelőtt nevét is alig ösmerte; ’s annak hatalom gyakorolhatási, és jövedelem szerezhetési módjaiba rendre rendre belé tanulva, olly lelki erőt fejt ki, hogy végre nem veszi számba, ha keze alatt mindenek kosul balul folynak is; ha senki sincs is vele megelégedve; sőt ha talám az egész ország az ő becses személyiéért felzavartatnék is, „si fractus illabatur orbis impavidum ferient ruinae“ csak bírhassa azon legfőbb jót ,,a’ tisztességet“—illyennek, ki illy dühösen kíván tiszt lenni, hiszem, nagyon szomorú hivatalból kilépni. Van azonban ollyan is, ki tudja, hogy hivatalon kívül, még sok minden lehet az ember jó, hogy valamint annak, ki kötelességének emberül megfelel, módot nyújt a’ jutalomnak legnagyobbikát ,,a’ haza háláját“ érdemelni meg; szintúgy azt, ki reá alkalmatlan, ’s ki az előtt talám elmondhatta „bene qui latuit vixit“ a’ közönség előtt éppen nem kedvező színben tüntetifel,ki tudja, hogy vannak a’ hivatalnak használhatási sok szép módjai között, sok éppen nem kívánatos, ’s a’ derék előtt különösebben is unalmas ,terhei, hogy egy hivatalbeli sem képes, bármi független lelkű légyben is, a’ hivatal-körnek (mellynek pókhálójában belé van maga által is talám észre nem véve bonyolítva) különöző érdekeit egészen eltaszítni magától; hogy az ő helyhezetére, bár milly kristály tisztaságú légyen maga viselete, a’ közönség mindég gyanút és hibát kereső szemmel tekint; van ki azt, hogy találkozik más is, kiben a’ közönség bízhatik, nem irigy sem féltékeny indulattal, hanem úgy nézi, mint a’ köz terétőli könnyebbedhetés czímjét, ’s kedv telve bocsátkozik házi nyugalma, ’s teljessebb szabadságit kényelmének éldetésébe,találván közjó elő