Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-05-30 / 44. szám
PESTEN Szombaton Pünkösdhó’ 30 dik napján. 1835. 44. Szám. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. MAGYAR- ÉS ERDÉLYORSZÁG. Pozsony Május 26. Miután a’ közelebb múlt napokban a’ K. R. kerületi illésekben, a’ 308 dik országos illésben eldöntetlen fenmaradt kérdéseket, mellyek a’ Jegelőknek a' Ild. czikkely 3d. §-ában elfogadott k. királyi válasz értelmében elkülönülését illetik, megvitatták volna, ugyanazokat tegnap a’ 309d. országos ülésben tanácskozás alá vévén, a’ k. királyi válasz értelmében el is döntötték. Többek között nevezetessen elhatároztatott, hogy rendes esetekben a’ legelők elkülönözésekor az egész országban egy úrbéri telek után leg kisebb számmal 4, legnagyolaja a 1 pedig 22 hold, és e1 két határ között, a’ hely fekvéséhez, föld minéműségéhez, ’s egyébb környezetekhez képest több vagy kevesebb legelő szakasztassék ki; rendkívüli esetekben pedig, ha fölösleges mennyiségben volna legelő, akkor 22 holdnál több is adathassék az illető módon minden további legnagyobb szám meghatározása nélkül; ha pedig a’legelő igen kevés, azon esetre csak olly helyeken lehessen a’ földesurat a’ legelő használásából kirekeszteni (fenmaradván egyébiránt földesúri jussal), a’ hol vagy maga lemondott arról az urbárium béhozatalakor, vagy utóbb regulázás által abból kizáratott, vagy szerződés által benne megegyezett; nemkülönben olly helyeken is, hol a’ földesúr az úrbéri tartozásokon kivil semmi belső sem pedig külső telek birtokában nincsen , és a’ legeltetési just eddig sem használta , ha „egyszersmind“ a’ legelő olly kevés, hogy az még az úrbéri munkák teljesítésére és a’ telki szántóföldek mivelésére szükséges barmok tartására sem elegendő. Ugyanekkor a’ közelebb említett három felírásjavaslatot vették tanácskozás alá, mellyek közül az első, mellyben az előleges sérelmekre kegyes királyi válasz kívántatik, kevés szóbeli változtatásokkal helybehagyatott; a’ másodikon, mellyben ( Felillaci Felesztendűsége a’ félbeszakadt erdélyi országgyűlésnek újolagi összehívására kérettetik, minthogy csak azon tekintetből ítéltetett helybehagyandónak, hogy Erdélynek Magyarországgal az előleges tárgyak között kívánt szorosabb összekapcsolása iránt az Erdélyiek előbb tulajdon országgyűlésükön kihallgattathassanak ’s annálfogva a’ felírási javallat e czélhoz ítéltetett alkalmaztatandónak , hogy t. i. ama’ kívánat foganatba vétessék , nagyobb változtatások tétettek. Végre a’ harmadik felírásjavallatot, melly a’ Magyarországot illető aláírásokban Volik Ferdinand czímmel élést kíván , egyát aljában félretétetni kívánták a’ Főrendek , több mind régi, mint Zsigmond, Rudolf, Maximilian, mind Károly újabb, mind Ferenc, legújabb császárok és királyok példáihoz ragaszkodván, kik, míg csupán királyi hatalommal bírtak, ehez alkalmaztatott nevezettel éltek, íróidon pedig egyszer’smind császári méltóságra is léptek, akkor olly számot vettek nevök elébe, melly a’ császári, mint európai köz szokás szerént fensőbb méltósággal megegyezett. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége Sz. István m. kir. rend-kanczellárjához Gróf Reviczky Ádám Ő Excjához Május Ildikán intézett legfelsőbb kabineti iratánál fogva Pécsi püspök Báró Szepessy Ignác f ő Excját, mint a’ Pécsi lyceum nagylelkű alapítóját, virtusai ’s érdemeinek legfensőbb megismeréséül a’ nevezett rend közép keresztjével díszesíteni kegyelmesen méltóztatott.. . cs. ’s apost. kir. Felsége Április 24diki legfelsőbb határozata által Főtiszt.. Teschmayer József Nagyczenki , Mogyorósy Mátyás Szentjánosi, Hackstock Mátyás Kőhalmi, Borbély György Csornai, és Moor Ferencz Lebényi plébános lírákat a’ Győri káptalanhoz tisztit), kanonokokká nevezni kegyelmesen méltóztatott. Ó cs. k. Felsége Május ?diki legfelsőbb határozatában nyugalmazott kapitány Agich András urat díjfizetés elengedése mellett magyar nemes-