Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1866-07-22 / 29. szám
Második évi folyam, 29. szám. Julius 22. 1866 o. Barth Henrik. Időszaki sajtónknak egyik árnyoldala az, hogy a külföld tudományos mozgalmaira ritkán terjeszti ki figyelmét, s néha oly eseményekről is megfeledkezik, melyek az egész művelt világnak megilletődését keltették föl, így — hogy ne is említsek egyebet — midőn a múlt év nov. 25- dikén korunknak egyik legjelesebb utazója, a berlini földrajzi társulatnak nagyhírű elnöke, Barth Henrik Jr. meghatározott, lapjaink egyetlen szóval sem emlékeztek meg azon férfiúról, aki életföladatát — bolygónk felületének megismertetését — a legfényesebb sikerrel oldva meg, kiapadhatlan tudványának élete világában áldozata len. „Barthnak kora halála — így nyilatkozik felőle a kitűnő góthai földjeíró , Petermann A. — nemcsak az egész tudományos világban, hanem Afrika egyszerű természetfiainak szívében is fájdalmas részvétet fog ébreszteni, mert „Abd-el Kerim“ — ez volt náluk utazónknak neve — gyakran emlegetett kedves név lett előttük, melyet mindnyájan tisztelettel, tulajdonosának személyes ismerősei pedig gyermekded ragaszkodással említettek. Még eddig alig keltett föl valaha utazás nagyobb érdeket , mint Barthé a „feketék földrészének“ titok teljes belsejében. Ő egész életét a földiratnak szentelé, s mint elnöke Németország legjelesebb földrajzi társulatának, lankadatlan buzgalommal működött annak fejlesztésében.“ E társulat jan. 19-ki rendkívüli ülésében dr. Koner kitűnő emlékbeszédet tartott a boldogult fölött, hű rajzát adva tudományos érdemeinek. Barth már 1845—17-ben tanulmányozta a Közép-tenger part i Barth Henrik.