Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-22 / 29. szám

Második évi folyam, 29. szám. Julius 22. 1866 o. B­a­r­t­h Henri­k. Időszaki sajtónknak egyik árnyoldala az, hogy a külföld tudományos mozgalmaira ritkán terjeszti ki figyelmét, s néha oly eseményekről is megfe­ledkezik, melyek az egész művelt világnak megille­­tődését keltették föl, így — hogy ne is említsek egye­bet — midőn a múlt év nov. 25- dikén korunknak egyik legjelesebb utazója, a berlini földrajzi társulat­nak nagyhírű el­nöke, Barth Hen­rik Jr. meghatáro­­zott, lapjaink e­­gyetlen szóval sem emlékeztek meg azon férfiúról, a­ki életföladatát — bolygónk felüle­tének megismer­tetését — a legfé­nyesebb sikerrel oldva meg, kia­­padhatlan tudvá­nyának élete világában áldozata len. „Barthnak kora halála — így nyilatkozik felőle a kitűnő góthai földjeíró , Petermann A. — nem­csak az egész tudományos világban, hanem Afrika egyszerű természetfiainak szívében is fájdalmas részvétet fog ébreszteni, mert „Abd-el Kerim“ — ez volt náluk utazónknak neve — gyakran emle­getett kedves név lett előttük, me­lyet mindnyájan tisztelettel, tulaj­donosának szemé­lyes ismerősei pe­dig gyermekded ragaszkodással említettek. Még eddig alig keltett föl valaha utazás nagyobb érdeket , mint Barthé a „feketék földrészének“ ti­tok teljes belsejé­ben. Ő egész éle­tét a földiratnak szentelé, s mint el­­nöke Németország legjelesebb föld­rajzi társulatának, lankadatlan buz­galommal műkö­dött annak fejlesz­tésében.“ E társu­lat jan. 19-ki rendkívüli ülésében dr. Koner kitű­nő emlékbeszédet tartott a boldogult fölött, hű rajzát adva tudományos érdemeinek. Barth már 1845—17-ben tanulmányozta a Közép-tenger part­­ i Barth­ Henrik.

Next