Hazánk, 1899. november (6. évfolyam, 262-287. szám)
1899-11-05 / 266. szám
266. SZÁM. BUDAPEST, VASÁRNAP HAZÁNK 1809. NOVEMBER 5. — Időjárás. A légnyomás maximuma ma is délkeleti Európát borítja, minimuma pedig északnyugaton tartózkodik. A helyzet ezen változatlanságával kapcsolatban az európai időjárási viszonyok is bizonyos állandóságra tettek szert. Az idő Európa északnyugati része kivételével túlnyomóan derült, száraz és általánosan enyhe. Hazánkban a száraz és enyhe időjárás egyre tart. Gyenge éjjeli fagyok jobbára csak Erdélyben voltak. Jóslat: túlnyomóan derült, száraz és enyhe idő várható. Hőmérséklet : Ó-Gyalla 8.9, Budapest 5.6, Zágráb 9-5, Szeged 6-3, Kolozsvár 5, Bécs 6'6, Róma 10'2, Páris 11'8, Berlin 13*9, Szent- Pétervár 3’2, Konstantinápoly 13.5, RODALOM ÉS MŰVÉSZET. Novelli mint Shylock. A drámai művészt igazán a világraszóló szerepek alakítása próbálja meg: az antik tragédiák és Shakspere-szerepek. A többi színpadi jellemben vagy a fenség, vagy a mélység vagy a léleknek az a sokoldalúsága hiányzik, mely gondolkozó magyarázóra szorul. Ezért fordul minden nagyobb művészlélek oly előszeretettel Shaksperehez, mert saját egyéniségét beleviheti egy világhírű szerepbe s nem egyszerűen csak magára vesz egy kevés színnel festett, egyoldalú szerepet, mint ahogy a kabátot szoktuk, melynek útján lesz az illető úr vagy munkás, előkelőség vagy közrendű polgár, esetleg csavargó. Shakspere oly jellemmélységeket tár a művészi lélek elé, melyekbe belemerülni s azokból a lélek gyöngyeit kihalászni érdemes és rá nézve is érdekes. Nem csodáljuk tehát, ha Ermete Novelli, mint kiváló nagy művész, teljes becsvágygyal fordul a nagy színpadi jellemek felé, ép úgy mint a jelenkor legnagyobb színésze, Tomaso Salvini vagy Ernesto Rossi is. Műsorában, melylyel Budapesten megjelenik, Shylock, Otello, Hamlet, Petrucchio a Shakspere-alakok. Bátran hozzávehetné még Leart is, mert physikuma megbírja, ami pedig Zacconit e szerep ábrázolásánál ugyancsak cserbenhagyta. Ezenkívül az olasz színészek parádés szerepét, Delavigne „XI. Lajos“-át mutatja be, melyet nálunk Rossi kreált, hogy az epilepsiával megismertesse a színházi közönséget is Tegnapi színgazdag s a kedélyárnyalatok minden húrjait művészileg végigfutó ábrázolása után kíváncsian néztük mai alakítása elé. „A velenczei kalmár“ Shylockja oly feladat, melyet annak idejében Kean Edmund, Angliának még eddig legnagyobb színésze helyezett vissza emberi jogaiba, az addigi szörnyetegből, a kancsalnak, púposnak és rőthajú baromnak bemutatott fél állatot számító, eszes és szenvedélyes kalmárrá tevén. Azóta a szerep tragikai ábrázolássá vált és divatba jött, hogy a rémes, félelmes oldal elnyelte komikai vonásait, melyek pedig emberivé teszik a viszszataszító alakot. Novelli mindkét oldalt szerencsés összhangba olvasztotta, amint azt különösen a III. felvonásbeli Kalto-jelenetben láttuk. Hangulatváltozása, amint megraboltatása és áruló lányának megszökése folytán érzett szívtépő fájdalmát felváltja az Antonio tönkrejutása feletti káröröm, úgy hogy egyik perezben a földre görnyed kínjában, a másikban pedig boldog, mosolygó arczcal tánczol kaján örömében, mesteri összeolvasztása volt e csodálatos jellem két oldalának, a tragikumnak és komikumnak. Azonban ennél is fényesebb mozzanata volt az I. felvonás bevégzése. (Shakespeare szelleme bocsássa meg L. Suner úrnak, ki e „riduzione“-t eszközlé, hogy oly barbárul bánt el e remekművel.) Shylock hazatér este és észreveszi lánya szökését és saját kiraboltatását. Amit ekkor Novelli bemutatott, az a beszélő művészet csúcspontján áll : a megdöbbenés szaggatott hangjaitól a harag kitöréséig s onnan a csukló sírásig és teljesen rekedt hangtalan erőlködésig, minden skáláját láttuk egy szenvedélyes lélek fájdalmának. Ez genuin-művészet, melyet óriási tanulmány és szerencsés hangkészlet támogatnak. Shylock jellemének egyetlen árnyalata sem kerülte el figyelmét s ha tán túlságos élesen markírozott is, (ami fölösleges) s azezjátéka igen szélessé vált ezáltal, tagadhatatlanul minden perezben feladata magaslatán állott. Igen kiváló mozzanatai voltak még az I. felvonásban, midőn rábeszéli Antoniot a „tréfás kötésre“, melyet oly sátáni vidorsággal adott, hogy azzal nem csoda, ha a gyanútlant a saját font húsának kezességül kikötésébe beleegyeztette. A törvényszéki jelenet is színgazdag volt Novelli ábrázolásában, különösen teljes megsemmisülése igen sikerült volt. Társasága jó tagokból áll ; a hasznavehető jó erők közé tartozik Cassini ur, ki a marokkói herczeg epizód-szerepét szépen adta; Orlandini ur, ki kissé nyugtalan és durva Antonio volt, de csinos alak és jó hang ; Rudolfi ur, ki ügyes komikus alakot csinált Lancelot Gobbo szerepéből. A hölgyek közül igen szép volt Giannini kisasszony, (Porcia), ki egy szép Palma Vecchio-kép hatását tette ránk stílszerű megjelenésével. A törvényszéki jelenetet maga részéről azonban teljesen elejte, komédiát csinálva a véresen komoly ítélkezésből. Csinos jelenség még Dall’Este kisasszony, ki jó Jessica volt. Díszletek és jelmezek korhűek és csinosak, a rendezés szintén ügyes, eltekintve a fennebb érintett sarkalatos hibától, a darab megcsonkításaitól. Összjátékuk is igen jó, de azért mégis kimagaslik belőle Novelli, ki iránt a Vígszínház közönsége igen hálás volt, legalább húsz kihívásban részesítve a három jelenetért, melylyé szerepét összevonták. Kg. — Magy. kir. Opera. Üres háztól búcsúzott el ma „Hamletiben Petrini Márta, mint Ofélia. A művésznő ezúttal sem tudott maga iránt nagyobb érdeklődést kelteni és Oféliája körülbelül ugyanazon a színvonalon állott, mint Júliája. Előkelő, de hideg és színtelen :ebben összegezhetjük ítéletünket- Nem hisszük, hogy szerződtetése komolyan szóba jöhetne. És mintha az északi vendég dermesztő hatást gyakorolt volna a hazai erőkre is : lanyhán és kedvetlenül ment az egész előadás. Mader karnagy nem tudott beléje lelket önteni. Még Beck sem volt oly jó, mint máskor, a többiek pedig még kevésbé lendítettek az előadáson. Színházak műsora, a fővárosi színházaknak jövő heti játékrendje a következő : Nemzeti Színházban. Hétfőn: — Faust Kedden: A menyem. — Szerdán délután: Szigetvári vértanuk. — Este: A menyem. — Csütörtökön : Clémenceau. — Pénteken: Antonius és Cleopatria. — Szombaton: A dolovai nábob leánya. — Vasárnap délután: Bánk bán. — Este: A menyem. Magyar királyi Opera. Hétfőn: Nincs előadás. — Kedden: Troubadour. — Szerdán: Nincs előadás. — Csütörtökön: Pidelio. — Pénteken: Parasztbecsület, és Bajazzók. — Szombaton: Bohémek. — Vasárnap: Aida. Vígszínház. Hétfőn: Othello. — Kedden: XI. Lajos. — Szerdán: A makranczes hölgy. — Csütörtökön: Utazás a válás körül. — Pénteken: Osztrigás Micsi. (1-szer.) — Szombaton: Osztrigás Miczi. (2-szor). — Vasárnap délután: Az Arany Kakas. — Este: Osztrigás Miczi. (3-szor.) Népszínház. Hétfőn: Bibliás asszony. — Kedden: A gyimesi vadvirág. (Blaha Lujza asszony mint vendég). — Szerdán: Szókimondó asszonyság. (Blaha L asszony mint vendég). — Csütörtökön: Kis szökevény. (1-szer.) — Pénteken: A kis szökevény. — Szombaton: A kis szökevény. Vasárnap délután: Boris. (Blaha Lujza asszony mint vendég.) — Este: A kis szökevény. Az Uránia Színház. A jövő hét minden napján: Küzdelem az éjszaki pólusért czímű látványos előadást hozza színre. A Barabás-kiállítás bezárása. A Barabás-kiállítás, melynek az utóbbi napokban igen nagy közönsége volt, még csak holnap vasárnap látható és pedig reggeli 9 órától d. u. 4 óráig és 5 órától este 8-ig villámvilágítás mellett. — Hangversenyek. Laidlaw Anna asszony, ki hétfőn november 13-án tartja a Royal szállóban első budapesti hangversenyét, igen érdekes műsort állított össze classikus és modern művekből. Hangversenyén Recht Sándor magyar hegedűművész vesz részt. — Ondricek Ferencz cs. és kir. kamaraművész, aki jövő szerdán az első filharmonikus hangverseny vendége lesz, saját magánestélyét pénteken, november 17-én tartja meg a Royal teremben Klasen W. bécsi zongoraművész közreműködésével. Jegyek a fenti hangversenyekre Móry Béla zenemükereskedésében, Dorottya utcza 7. szám alatt kaphatók. — Novelli Érmete még háromszor játszik a Vígszínházban. Hétfőn „Othello*-ban, kedden „XI Lajosban és szerdán „A makranczos hölgy* Petruchiojában. — Új zeneművek. A Rózsavölgyi és társa cég legújabban három kiadást rendezett a „Sulamith“, a népszerű zsidó opera zenéjéből és pedig egy füzetet potpourri alakjában, egyet, a melyen a dallamok keringőnek vannak átdolgozva s végül egy franczia négyest, ugyancsak az opera dallamaiból. A potpourrit és a négyest Angelotti Vilmos dolgozta át, a keringő pedig Rozenzweig Ármintól való. A potpourri ára 3 korona, a másik kettőé 2—2 korona. Maess Ottó bécsi zenemű-kiadó cégnél két bosnyák induló jelent meg. Az egyiket Wagner Ede, a másikat Paolcs János katonai karmester szerzette. Ára mindegyiknek 1 és fél korona. FŐVÁROS. — Az utcai névtáblák és házszámok. A közönség sokat panaszkodott már amiatt, hogy az utczák neveit jelző táblák rendetlenül vannak elhelyezve, úgy, hogy alig tudja magát tájékozni az ember. Azonkívül a házszámokat jelző táblák is sokszor úgy el vannak rejtve, hogy nem lehet a számokat látni A panaszokat megszívlelte a közmunkatanács és most fölkérte a fővárost, hogy a közönség tájékozódása érdekében ne csak az utcza egyik oldalára helyezzen névtáblát, továbbá hívja föl a háztulajdonosokat, hogy a házak számait jelző táblákat szembetűnő helyre függeszszék. — A Károlyi kert eladása. A gr. Károlyi Gy. féle hitbizomány egyik részét alkotó belvárosi palotát és kertet, mely az Egyetem, gróf Károlyi, Magyar és Kaplony-utczák határolta területet foglalja el, egy magánemberekből álló társaság meg akarja vásárolni A társaság megbízottja ajánlatot tett gróf Károlyi Mihálynak, a hitbizomány jelenlegi tulajdonosának, hogy a 3863 négyszögöl területet másfélmillió frtért engedje át. A gróf az ajánlatot nem fogadta el elsősorban azért, mert ha az ingatlant áruba bocsájtani szándékoznék, a vételár kevesebb nem lehetne, mint négyszögölenként 500 főt Másodsorban pedig, a területet mindenek előtt a fővárosnak tartja fenn. A hitbizomány alapító oklevele ugyan megengedi, hogy alkalomadtán az ingatlant el lehessen adni, ha érte kielégítő vételárat kaphatnak, s ebben az esetben a hitbizomány részére megfelelő más budapesti székhelyről gondoskodhatik a hitbizomány tulajdonosa, azonban már az alapító oklevél megemlékezik arról az eshetőségről, hogy az ingatlant Budapest fővárosa kívánja magához váltani s közkertté alakíttatni. Erre az esetre az alapító úgy intézkedik, hogy a család hozzájárulásával az ingatlant a székesfővárosnak a hitbizomány leltárába felvett értéken engedjék át, így tehát a főváros azt körülbelül nyolczszázezer frt vételárért szerezhetné meg. A gróf tehát az eladás kérdésének tárgyalását jelenleg időszerűnek nem tartja, hanem meg akarja várni azt az időt, amíg akár a főváros, akár a család részéről kezdeményező lépések történnek. Ha a hitbizomány a belvárosi palotától csakugyan megválnék, abban az esetben a család az Erkel-utczán levő 600 négyszögöl területen, mely szintén a hitbizomány egyik része, építene megfelelő fényes palotát a hitbizomány tulajdonosa számára. Az Erkel-utczán most is több Károlyi-palota van; ha a terv megvalósulna, ott az egész Károlyi grófi család szomszédságba kerülne. — A mester-utczai villamos Hét esztendeje terveznek a ferenczvárosi pályaházhoz közúti vasutat. A legalkalmasabb megoldás a Mester-utczán át való közlekedés. A vasutat a város úgy tervezte, hogy a vasút a közvágóhíd hátsó frontjához vezessen. A mester-utczai villamos vasútnak, amely a ferenczvárosi pályaházat a Ferencz-körúttal köti össze, ma tartották meg Papp Árpád elnöklésével a közigazgatási bejárását.