Hazánk, 1899. november (6. évfolyam, 262-287. szám)

1899-11-05 / 266. szám

266. SZÁM. BUDAPEST, VASÁRNAP HAZÁNK 1809. NOVEMBER 5. — Időjárás. A légnyomás maximuma ma is délkeleti Európát borítja, minimuma pedig észak­­nyugaton tartózkodik. A helyzet ezen változatlan­ságával kapcsolatban az európai időjárási viszonyok is bizonyos állandóságra tettek szert. Az idő Európa északnyugati része kivételével túlnyomóan derült, száraz és általánosan enyhe. Hazánkban a száraz és enyhe időjárás egyre tart. Gyenge éjjeli fagyok jobbára csak Erdélyben voltak. Jóslat: túlnyomóan derült, száraz és enyhe idő várható. Hőmérséklet : Ó-Gyalla 8.9, Budapest 5.6, Zágráb 9-5, Szeged 6-3, Kolozsvár­­ 5, Bécs 6'6, Róma 10'2, Páris 11'8, Berlin 13*9, Szent- Pétervár 3’2, Konstantinápoly 13.5, RODALOM ÉS MŰVÉSZET. Novelli mint Shylock. A drámai művészt igazán a világraszóló szerepek alakítása próbálja meg: az antik tragédiák és Shakspere-szerepek. A többi szín­padi jellemben vagy a fenség, vagy a mély­ség vagy a léleknek az a sokoldalúsága hiányzik, mely gondolkozó magyarázóra szorul. Ezért fordul minden nagyobb művészlélek oly előszeretettel Shaksperehez, mert saját egyéni­ségét beleviheti egy világhírű szerepbe s nem egyszerűen csak magára vesz egy kevés szín­nel festett, egyoldalú szerepet, mint ahogy a kabátot szoktuk, melynek útján lesz az illető úr vagy munkás, előkelőség vagy közrendű polgár, esetleg csavargó. Shakspere oly jellem­mélységeket tár a művészi lélek elé, melyekbe belemerülni s azokból a lélek gyöngyeit kiha­lászni érdemes és rá nézve is érdekes. Nem csodáljuk tehát, ha Ermete Novelli, mint kiváló nagy művész, teljes becsvágygyal fordul a nagy színpadi jellemek felé, ép úgy mint a jelenkor legnagyobb színésze, Tomaso Salvini vagy Ernesto Rossi is. Műsorában, melylyel Budapesten megjelenik, Shylock, Otello, Hamlet, Petrucchio a Shakspere-alakok. Bát­ran hozzávehetné még Leart is, mert physi­­kuma megbírja, ami pedig Zacconit e szerep ábrázolásánál ugyancsak cserbenhagyta. Ezen­kívül az olasz színészek parádés­ szerepét, Delavigne „XI. Lajos“-át mutatja be, melyet nálunk Rossi kreált, hogy az epilepsiával meg­ismertesse a színházi közönséget is Tegnapi színgazdag s a kedélyárnyalatok minden húrjait művészileg végigfutó ábrázo­lása után kíváncsian néztük mai alakítása elé. „A velenczei kalmár“ Shylockja oly feladat, melyet annak idejében Kean Edmund, Angliá­nak még eddig legnagyobb színésze helyezett vissza emberi jogaiba, az addigi szörnyeteg­ből, a kancsalnak, púposnak és rőthajú ba­romnak bemutatott fél állatot számító, eszes és szenvedélyes kalmárrá tevén. Azóta a sze­rep tragikai ábrázolássá vált és divatba jött, hogy a rémes, félelmes oldal elnyelte komikai vonásait, melyek pedig emberivé teszik a visz­­szataszító alakot. Novelli mindkét oldalt szerencsés összhangba olvasztotta, amint azt különösen a III. felvo­násbeli K­alto-jelenetben láttuk. Hangulatválto­zása, a­mint megraboltatása és áruló lányá­nak megszökése folytán érzett szívtépő fájdal­mát felváltja az Antonio tönkrejutása feletti káröröm, úgy hogy egyik perezben a földre görnyed kínjában, a másikban pedig boldog, mosolygó arczc­al tánczol kaján örömében, mesteri összeolvasztása volt e csodálatos jel­lem két oldalának, a tragikumnak és komi­kumnak. Azonban ennél is fényesebb mozzanata volt az I. felvonás bevégzése. (Shakespeare szel­leme bocsássa meg L. Suner úrnak, ki e „ri­­duzione“-t eszközlé, hogy oly barbárul bánt el e remekművel.) Shylock hazatér este és észre­veszi lánya szökését és saját kiraboltatását. Amit ekkor Novelli bemutatott, az a beszélő művészet csúcspontján áll : a megdöbbenés szaggatott hangjaitól a harag kitöréséig s on­nan a csukló sírásig és teljesen rekedt hang­talan erőlködésig, minden skáláját láttuk egy szenvedélyes lélek fájdalmának. Ez genuin-mű­­vészet, melyet óriási tanulmány és szerencsés hangkészlet támogatnak. Shylock jellemének egyetlen árnyalata sem kerülte el figyelmét s ha tán túlságos élesen markírozott is, (ami fölösleges) s azezjátéka igen szélessé vált ezáltal, tagadhatatlanul min­den perezben feladata magaslatán állott. Igen kiváló mozzanatai voltak még az I. felvonás­ban, midőn rábeszéli Antoniot a „tréfás kö­tésre“, melyet oly sátáni vidorsággal adott, hogy azzal nem csoda, ha a gyanútlant a sa­ját font húsának kezességül kikötésébe bele­egyeztette. A törvényszéki jelenet is színgazdag volt Novelli ábrázolásában, különösen teljes megsemmisülése igen sikerült volt. Társasága jó tagokból áll ; a hasznavehető jó erők közé tartozik Cassini ur, ki a marok­kói herczeg epizód-szerepét szépen adta; Orlandini ur, ki kissé nyugtalan és durva Antonio volt, de csinos alak és jó hang ; Rudolfi ur, ki ügyes komikus alakot csinált Lancelot Gobbo szerepéből. A hölgyek közül igen szép volt Giannini kisasszony, (Porcia), ki egy szép Palma Vecchio-kép hatását tette ránk stílszerű meg­jelenésével. A törvényszéki jelenetet maga részéről azonban teljesen elejte, komédiát csinálva a véresen komoly ítélkezésből. Csinos jelenség még Dall’Este kisasszony, ki jó Jes­sica volt. Díszletek és jelmezek korhűek és csinosak, a rendezés szintén ügyes,­­ eltekintve a fen­­nebb érintett sarkalatos hibától, a darab meg­csonkításaitól. Összjátékuk is igen jó, de azért mégis kimagaslik belőle Novelli, ki iránt a Vígszínház közönsége igen hálás volt, legalább húsz kihívásban részesítve a három jelenetért, melylyé szerepét összevonták. Kg. — Magy. kir. Opera. Üres háztól búcsúzott el ma „Hamletiben Petrini Márta, mint Ofélia. A művésznő ezúttal sem tudott maga iránt nagyobb érdeklődést kelteni és Oféliája körülbelül ugyanazon a színvonalon állott, mint Júliája. Előkelő, de hideg és színtelen :­ebben összegezhetjük ítéletünket- Nem hisszük, hogy szerződtetése komolyan szóba jöhetne. És mintha az északi vendég dermesztő hatást gya­korolt volna a hazai erőkre is : lanyhán és kedvetlenül ment az egész előadás. Mader karnagy nem tudott beléje lelket önteni. Még Beck sem volt oly jó, mint máskor, a többiek pedig még kevésbé lendítettek az előadáson. Színházak műsora, a fővárosi színházaknak jövő heti játékrendje a következő : Nemzeti Színházban. Hétfőn: — Faust Kedden: A menyem. — Szerdán délután: Szigetvári vérta­nuk. — Este: A menyem. — Csütörtökön : Clé­­menceau. — Pénteken: Antonius és Cleopatria. — Szombaton: A dolovai nábob leánya. — Vasárnap délután: Bánk bán. — Este: A menyem. Magyar királyi Opera. Hétfőn: Nincs elő­adás. — Kedden: Troubadour. — Szerdán: Nincs előadás. — Csütörtökön: Pidelio. — Pénteken: Parasztbecsület, és Bajazzók. — Szombaton: Bohé­mek. — Vasárnap: Aida. Vígszínház. Hétfőn: Othello. — Kedden: XI. Lajos. — Szerdán: A makranczes hölgy. — Csü­törtökön: Utazás a válás körül. — Pénteken: Oszt­­rigás Micsi. (1-szer.) — Szombaton: Osztrigás Miczi. (2-szor). — Vasárnap délután: Az Arany Kakas. — Este: Osztrigás Miczi. (3-szor.) Népszínház. Hétfőn: Bibliás asszony. — Ked­den: A gyimesi vadvirág. (Blaha Lujza asszony mint vendég). — Szerdán: Szókimondó asszonyság. (Blaha L asszony mint vendég). — Csütörtö­kön: Kis szökevény. (1-szer.) — Pénteken: A kis szökevény. — Szombaton: A kis szökevény. Vasárnap délután: Boris. (Blaha Lujza asszony mint vendég.) — Este: A kis szökevény. Az Uránia Színház. A jövő hét minden nap­ján: Küzdelem az éjszaki pólusért czímű látványos előadást hozza színre. A Barabás-kiállítás bezárása. A Barabás-kiál­­lítás, melynek az utóbbi napokban igen nagy kö­zönsége volt, még csak holnap vasárnap látható és pedig reggeli 9 órától d. u. 4 óráig és 5 órától este 8-ig villámvilágítás mellett. — Hangversenyek. Laidlaw Anna asszony, ki hétfőn november 13-án tartja a Royal szálló­ban első budapesti hangversenyét, igen érdekes műsort állított össze classikus és modern művek­ből. Hangversenyén Recht Sándor magyar hegedű­­­művész vesz részt. — Ondricek Ferencz cs. és kir. kamaraművész, a­ki jövő szerdán az első filharmonikus hangverseny vendége lesz, saját magánestélyét pénteken, november 17-én tartja meg a Royal teremben Klasen W. bécsi zongora­művész közreműködésével. Jegyek a fenti hang­versenyekre Móry Béla zenemükereskedésében, Dorottya utcza 7. szám alatt kaphatók. — Novelli Érmet­e még háromszor játszik a Vígszínházban. Hétfőn „Othello*-ban, kedden „XI Lajosban és szerdán „A makranczos hölgy* Petruchiojában. —­ Új zeneművek. A Rózsavölgyi és társa cég legújabban három kiadást rendezett a „Sula­­mith“, a népszerű zsidó opera zenéjéből és pedig egy füzetet potpourri alakjában, egyet, a melyen a dallamok keringőnek vannak átdolgozva s végül egy franczia­ négyest, ugyancsak az opera dalla­maiból. A potpourrit és a négyest Angelotti Vil­mos dolgozta át, a keringő pedig Rozenzweig Ármintól való. A potpourri ára 3 korona, a má­sik kettőé 2—2 korona. Maess Ottó bécsi zene­mű-kiadó cégnél két bosnyák­ induló jelent meg. Az egyiket Wagner Ede, a másikat Paolcs Já­nos katonai karmester szerzette. Ára mindegyik­nek 1 és fél korona. FŐVÁROS. — Az utc­ai névtáblák és házszámok. A kö­zönség sokat panaszkodott már a­miatt, hogy az utczák neveit jelző táblák rendetlenül vannak elhelyezve, úgy, hogy alig tudja magát tájékozni az ember. Azonkívül a házszámokat jelző táblák is sokszor úgy el vannak rejtve, hogy nem lehet a számokat látni A panaszokat megszívlelte a közmunkatanács és most fölkérte a fővárost, hogy a közönség tájékozódása érdekében ne csak az utcza egyik oldalára helyezzen névtáblát, továbbá hívja föl a háztulajdonosokat, hogy a házak számait jelző táblákat szembetűnő helyre füg­­geszszék. — A Károlyi kert eladása. A gr. Károlyi Gy. féle hitbizomány egyik részét alkotó belvárosi palotát és kertet, mely az Egyetem, gróf Károlyi, Magyar és Kaplony-utczák határolta területet foglalja el, egy magánemberekből álló társaság meg akarja vásárolni A társaság meg­bízottja ajánlatot tett gróf Károlyi Mihálynak, a hitbizomány jelenlegi tulajdonosának, hogy a 3863 négyszögöl területet másfélmillió frtért engedje át. A gróf az ajánlatot nem fogadta el első­sorban azért, mert ha az ingatlant áruba bocsájtani szándékoznék, a vételár kevesebb nem lehetne, mint négyszögölenként 500 főt Másodsor­ban pedig, a területet mindenek előtt a főváros­nak tartja fenn. A hitbizomány alapító oklevele ugyan megengedi, hogy alkalomadtán az in­gatlant el lehessen adni, ha érte kielégítő vé­telárat kaphatnak, s ebben az esetben a hit­bizomány részére megfelelő más budapesti székhelyről gondoskodhatik a hitbizomány tu­lajdonosa, azonban már az alapító oklevél megemlékezik arról az eshetőségről, hogy az ingatlant Budapest fővárosa kívánja ma­gához váltani s közkertté alakíttatni. Erre az esetre az alapító úgy intézkedik, hogy a család hozzájárulásával az ingatlant a székes­fővárosnak a hitbizomány leltárába felvett értéken engedjék át,­­ így te­hát a főváros azt körülbelül nyolczszázezer frt vételárért szerezhetné meg. A gróf tehát az eladás kérdésének tárgyalását jelenleg idősze­rűnek nem tartja, hanem meg akarja várni azt az időt, amíg akár a főváros, akár a család részéről kezdeményező lépések történnek. Ha a hitbizomány a belvárosi palotától csakugyan megválnék, abban az esetben a család az Erkel-utczán levő 600 négyszögöl területen, mely szintén a hitbizomány egyik része, épí­tene megfelelő fényes palotát a hitbizomány tulajdonosa számára. Az Erkel-utczán most is több Károlyi-palota van; ha a terv megvaló­sulna, ott az egész Károlyi grófi család szom­szédságba kerülne. — A mester-utczai villamos Hét esztendeje terveznek a ferenczvárosi pályaházhoz közúti vasutat. A legalkalmasabb megoldás a Mester-utczán át való közlekedés. A vasutat a város úgy tervezte, hogy a vasút a közvágóhíd hátsó frontjához ve­zessen. A mester-utczai villamos vasútnak, a­mely a ferenczvárosi pályaházat a Ferencz-körúttal köti össze, ma tartották meg Papp Árpád elnöklésé­vel a közigazgatási bejárását.­ ­

Next