Hazánk, 1905. július (12. évfolyam, 155-174. szám)
1905-07-02 / 155. szám
HAZÁNK. 155. szám, amíg jön az idő s behívják magyar kommandóra. Arról is jelentést tehetett báró Fejérváry Géza darabant-miniszterelnök, hogy a főispánok egy része is — soha ilyet Magyarországon — a jogos magyar nemzeti aspirációk mellé sorakozott és sem szép szóval, sem fenyegetéssel nem lehet őket visszatartani. Sehogy sem akarják szolgálni a Fejérváry-minisztériumot, amely pedig van olyan alkotmányos, mint a Bach-kormány volt. A főispánok másik része, amely mégis megmarad, azt bizonyította előtte, hogy egy újabb választáson sehogy sem lehetne restaurálni a bukott szabadelvű pártot. Nem, sőt a negyvennyolcas párt jutna a parlamentben abszolút többségre. Ilyen előterjesztés után —mert másnemű nem lehetett — megszületett Bécsben újra a gondolat, hogy meg kell kísérelni ismét a szövetkezett magyar ellenzékkel a békealkudozást, talán újabb koncessziók árán is. A gondolatot tett követte s báró Fejérváry Géza táborszernagy miniszterelnök— amint az alább részletesebben olvasható — a császárvárosból hazatérve, levelet írt az ellenzéki koalíció vezérbizottsága nyolc tagjának, hogy velük az ország politikai békességének helyreállítása érdekében tárgyalni óhajt, azért meghívja őket tanácskozásra a miniszterelnöki palotába. Azt hiszszük, hogy Bécsben, látván Magyarországon a mai politikai fejleményeket, most már szintén komolyan gondolnak a magyar politikai békesség helyreállításán, aminthogy reánk magyarokra nézve is elsőrendű szükséglet volna, hogy belejutnánk a rendes parlamentáris munkálkodásba s elintézhetnék most már égetően szükséges gazdaságpolitikai kérdéseinket. Hogy azonban a magyar politikai békesség helyreálljon, hogy a király és nemzet közötti harmónia újjászülessen, annak egy nagy feltétele van. Akik Bécsből békét akarnak s akik ezt most báró Fejérváry Géza alkotmányon kívül szereplő miniszterelnökkel tolmácsoltatják, azoknak méltányolniok kell a nemzeti bizalom többségének álláspontját. Méltányolniuk kell azt, hogy ez a többség erkölcsi és politikai becsületbeli obligóban van arra nézve, hogy amivel a nemzet a választásoknál megbízta, a jogos, nemzeti aspirációk, a katonai követelések kivívásával, vagy legalább azoknak biztosításával, attól el nem állhat, mert ha elállana, akkor politikai öngyilkosságot követne el. Az előző béketárgyalásoknál is az volt a baj, hogy ezt a méltánylást teljesen figyelmen kívül hagyták. Ha ez most is úgy történik, akkor az újabb béketárgyalások is csak szaporítani fogják az eddigi eredménytelen kísérletek aktacsomagait, melyek pedig már kitehetnek egy szekérre valót. * Ellenzéki politikai körökben különben már ma az a feltevés az uralkodó, hogy báró Fejérváry békekísérlete nem fog sikerülni. Először a király a vezényleti és vezérleti nyelv dolgában semmiféle engedményre nem hajlandó most sem. Másodszor mindenkit inkább, csak báró Fejérváry Géza táborszernagyot nem tartják alkalmasnak a békeközvetítésre. Mert ha még — úgy mondják — eltekintenek is attól, hogy báró Fejérváry vállalkozott az alkotmányellenes kormányzatra, az ő lelkületében nincs meg a magyar alkotmányos érzés. Az ő lelki világa — idegen kiképzést nyervén — nem érti meg a magyar nemzet jogos törekvéseit. Az alkotmány ő szerinte az uralkodó akarata, a nemzeté pedig előtte «smam». Azért szerencsétlenség — mondják — hogy a király most ebben a nagy, nehéz, válságos napokban őt választotta első magyar tanácsadójául, aki lehet vitéz katona, de aki csak neve hangzásában magyar. * Az új alkotmányellenes kormány — s ennek keretében Kristóffy József, báró Fejérváry Géza táborszernagy belügyminisztere — megkezdi erélyes működését. Beniczky Lajos, Pest vármegye alispánja ugyanis, végrehajtandó törvényhatósága határozatát, rendeletet intézett a vármegye főszolgabíróihoz, melyben eltiltotta őket attól, hogy az újoncozásban részt vegyenek, sőt, hogy a katonai behívókat is kézbesítsék. Ezért Kristóffy József úgynevezett belügyminiszter Beniczky Lajos alispánt holnap — hír szerint — felfüggeszti állásától. Ennek a hírnek első hatása alatt már összehívták a törvényhatóságnak ama hatvan tagját, kiket a tisztviselők védelmére a napokban küldött ki a vármegye közgyűlése. A törvénytelen kormány tehát megkezdi az alkotmányos ellentállás ellen az erőszak alkalmazását. Ha azt akarja, hogy a szenvedélyeket ezáltal még inkább felzúdítsa maga ellen, azt el fogja érni. Egyéb értesüléseink a következők: A béketárgyalások. Báró Fejérváry Géza tegnapi bécsi audienciájának az az eredménye, hogy a király utasítására Fejérváry Géza érintkezésbe lép a szövetkezett ellenzékkel. Ezen utasításnak megfelelően Fejérváry Géza báró még tegnap délután azonnal az audiencia befejeztével távirati úton értesítette Kossuth Ferencet a király kívánságáról,egyben felkérte, hogy Apponyi Albert grófot, gróf Andrássy Gyulát, Thaly Kálmánt, Darányi Ignácot, Zichy Aladárt, Bánffy Dezsőt és Rakovszky Istvánt hívná meg a szombaton délután 4 órakor a miniszterelnökségben tartandó tanácskozásra. Kossuth ezen kérelemnek eleget tett és a Fejérváry által jelzett politikusokat értesítette a miniszterelnök kívánságáról, akik mindegyike válaszolt is már Kossuthnak és a tanácskozáson való résztvételét jelentette be. Mint értesülünk, a mai tanácskozáson Fejérváry Géza báró közölni óhajtja a megbízottakkal a királynak a válságból való kibontakozásra vonatkozó tervét. Ezen terv szerint a király hajlandó a belügyi és gazdasági téren kilátásba helyezett szabadkézen kívül a külügyi kérdésekben és a katonai reformok terén is engedményeket tenni, ez utóbbinál azonban a magyar vezényleti és szolgálati nyelvre vonatkozó óhaj teljesítése ki van zárva. A mai tanácskozásban résztvevő politikusok meghallgatják ugyan Fejérváry Géza báró előterjesztését, de arra végleges választ nem adnak még ezúttal, hanem a vezérlő bizottság elé viszik a javaslatokat és annak határozatát szerdán délután közli Kossuth Ferenc Fejérváryval. Fejérváry kihallgatása. Báró Fejérváry Géza tegnapi bécsi kihallgatásáról még a következőket jelentik: A király ischli elutazása előtt tegnap délelőtt fogadta báró Gautsch osztrák miniszterelnököt, azután gróf Goluchowski külügyminisztert, tegnap délután pedig Fejérváry báróra került a sor. A királynak e kihallgatás alkalmával természetesen valamennyi oly kérdést el kellett intéznie, amelylyel nyári pihenője alatt isendben foglalkozni nem akar. Elsősorban ama főispánok fölmentése tartozik ide, akik semmi áron sem akarnak Fejérváry alatt helyükön megmaradni, vagy akikben Fejérváry nem bízik. Ezzel kapcsolatosan Fejérváry báró a törvényhatóságok ellenállási mozgalmának várható fejlődéséről és következményeiről tett jelentést s egyszersmind a mozgalommal szemben tervezett kormányakcióhoz kérte a király hozzájárulását. A kormánynak erre nézve megvan már a maga terve, amelyet a Héderváry miniszterelnöksége alatt, kifejtett passziv rezisztencia tanulságai alapján alkotott meg. Fejérváry báró a főispánok jelentéseiből tudja már, hogy milyen a törvényhatóságokban a helyzet és kétségtelenül e jelentések alapján tette meg a királynak véglegeselőterjesztését. A tegnapelőtti miniszteri tanácsnak e tárgyban hozott formális határozata ma megkapta a király jóváhagyását és így a kormánynak a legközelebbi napokban teendő lépései a törvényhatóságokkal szemben a tegnapi tanácskozás döntése alapján történnek. Valószínű, hogy a kormány köriratot fog intézni elsősorban a törvényhatóságokhoz ebben a kérdésben. A sorozás megtiltása. Pest vármegye alispánja, Beniczky Lajos az összes járási főszolgabiráknak rendeletet küldött, melyben még az önként jelentkező újoncok besorozását is megtiltotta nekik. Makóról jelentik nekünk, hogy a város tegnapi rendkívüli közgyűlése egyhangúlag hozott határozatával eltiltotta a hivatalnokokat az újoncozástól és az adószedéstől. Karánsebesről jelentik: Az alispán rendeletben megtiltotta a közigazgatási tisztviselőknek, hogy a katonai szolgálatra önként jelentkezőknek a belépési bizonyítványt kiállítsák. Három nyilt levél. Három nyilt levél van előttünk, melyek közül két képviselő pártállásának megváltozását közli választóival, míg a harmadik a nemzeti ellenállásra hívja fel választóit Báró Inkey József, a csurgói kerület képviselője, aki eddig a disszidensekhez tartozott, a függetlenségi pártba való belépését így okolja meg választói előtt: A politikai viszonyoknak mai állása megingatta benne teljesen a bizalmat ahhoz az alaphoz, melyen eddig állott és amelyen mai nap örökre eltemetve látja az önálló magyar nemzeti állam kiépíthetését. Mert ha egy alkotmánynak tételes megállapodásai csakis akkor és addig tartatnak tiszteletben, amíg a nemzeti akarat oly irányban nyilvánul meg, mely a korona mindenkori hordozójának különleges nézeteivel megegyezik és a nemzetet képviselő többség csakis oly dolgokat követelhet, melyeket a korona kívánatosnak tartván, alkotmány nélkül is megadna és így a többségi akaratnak csak némileg is más irányú kialakulása elégséges ahhoz, hogy a korona indíttatva érezze magát az alkotmányban foglalt korlátozásokat áthágni, úgy arra a következtetésre kell hogy jussunk, hogy az az alap, melyen 1867-ben nemzeti létünk fölépült, nem rendelkezik azokkal az erőtényezőkkel, melyek elsősorban szükségesek ahhoz, hogy a nemzet akaratát a korona hordozójának egyéni véleményével szemben is, az alkotmány korlátain belül érvényre juttathassa. Ezek folytán indíttatva érzi magát, hazafiai lelkiismerete szavára hallgatva, olyan alapra helyezkedni, mely megadja azt az erőforrást, mely minden államnak védőpajzsa, az önálló nemzeti hadsereget. Palyánszky Elek is nyilt levelet írt lugosi választóinak; a szabadelvű pártból való kilépését azzal okolja meg, hogy nem bízik a kormány alkotmányos működésének lehetőségében s hogy a kibontakozást a mai pártkeretek között lehetetlennek tartja. Hentaller Lajos nyilt levélben számol be Somlyóvásárhely választóinak a nemzeti küzdelem napi állapotáról s arra az esetre, ha újra a nemzetnek kellene dönteni a mai vitás kérdésben, választóit kitartásra és hazaszeretetre buzdítja. Apponyi és «Times». Mi is hírt adtunk arról, hogy az angol «notimes» nemrég egy bécsi sugalmazásból eredő közía«ményében éles bírálat tárgyává tette a szövetkezett ellenzék magatartását, valamint a képviselőház június 21-iki ülésében történteket és egyenesen forradalmi színezetűnek deklarálta a képviselőház azon eljárását, hogy az, az elnapoló királyi kézirat felolvasás, után, míg határozatot hozott. Az angol közvélemény, amely részletesen nem ismeri a magyar válságot könnyen valónak vehetné ezen egyoldalú informálást és ezért ennek ellensúlyozására Apponyi Albert vállalkozott az angol politikai világot a helyes tényállással megismertetni és e célból szintén a Times hasábjait vette igénybe. A «Times» mai száma gróf Apponyi Albert terjedelmes levelét közli, amelyben Apponyi tiltakozik a magyarországi helyzetnek bécsi forrásból eredő, elferdített feltüntetése ellen. Azután történeti visszapillantást vet a válság keletkezésére és fejlődésére, utal a nem parlamentáris kormány alkotmányellenes jellegére, amelynek nincs más feladata, mint hogy akadályul álljon oda a korona és a parlamenti többség közé. Apponyi éles bírálat tárgyává teszi Fejérváry működését és behatóan indokolja a kormány ellen irányuló bizalmatlansági szavazatot. Végül Anglia közvéleményéhez appellál, amely az önkény ellen irányuló alkotmányjogi küzdelemben mindig a jog táborához csatlakozott. Azután kijelenti Apponyi, hogy a koalíció törekvését nem az Ausztriával való közösség felbontása, hanem annak természetes alapokra való fektetése képezi. A német kereskedelmi szerződést Bécsből táviratozzák . A vámbizottság mai ülésén, melyen a német kereskedelmi szerződés tárgyalását folytatták, Gautsch miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette: 1 .Vonatkozással ama kérdésekre, amelyeket tegnap a bizottságban tettek, szabadjon a kormány álláspontját pontosan előterjesztenem. Már a Derschadabizottságban voltam bátor rámutatni arra, hogy mindent meg fogok tenni, hogy biztosítsam államunk kereskedelem-politikai cselekvőképességét. Ez értelemben, amint már volt szerencsém jelezni, fordul 3 Vasárnap 1905. július 2.