Hazánk, 1905. december (12. évfolyam, 285-309. szám)
1905-12-01 / 285. szám
HAZÁNK. 285. szám. mányosság és törvényesség határain belül teljesítheti. De abban a percben, amikor bármilyen irányból az alkotmányt megtámadni látná, ő is ott lesz, ahol minden magyar embernek lennie kell. Bűnvádi eljárás Fazekas ellen. A budapesti kir. ügyészség megindította a bűnvádi eljárást a Btkv. 480. és 481. §§-ai alapján hivatalos hatalommal való visszaélésért Pest vármegye főjegyzője Fazekas Ágoston ellen. A bűnvádi eljárás alapját az képezi, hogy Fazekas főjegyző, akit a belügyminiszter már felfüggesztett azóta, a felfüggesztése előtt megtagadta Tahy István kinevezett pestmegyei főispán azon utasításának végrehajtását, hogy a megyei közgyűlést november hó 6-ára hívja egybe. Fazekas ezen rendkívüli megyei közgyűlésre szóló meghívókat sem nem kézbesíttette, sem el nem küldte a megyebizottsági tagoknak. Fazekast tegnap a rendőrség ki is hallgatta ez ügyben. A tisztviselők és a mozgósítás. A belügyminiszter körrendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz, hogy állíttassák össze a cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédség létszámához tartozó azoknak a városi és megyei tisztviselőknek névjegyzékét, akiknek az állásukhoz megkivántató a jog- és államtudományi tanulmányok bevégzése és akiknek az 1906. év folyamán netán elrendelendő mozgósítás egész tartamára a polgári alkalmazásukban való meghagyása a közszolgálat érdekában elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik. Ezt a jegyzéket külön kell összeállítani a cs. és kir. közös hadsereghez és a magyar kir. honvédséghez tartozó egyénekre nézve. A jegyzéket a hatóságnak állandó nyilvántartásba kell vennie s abba az annak idején közlött fölmentéseket, valamint az év folyamán történhető változásokat is be kell jegyezni. A belügyminiszter megkívánta, hogy a hatóság a névjegyzékek egy-egy példányát legkésőbb 1905. évi december hónap 15-ikéig terjeszsze fel hozzá, mégpedig minden további sürgetés bevárása nélkül. A miniszter a kitűzött határidő pontos megtartásáért a polgármestert teszi felelőssé. Apponyi körútja, Gróf Apponyi Albert rövid egy heti pihenő után újból útra kél, hogy a nemzeti ügy érdekében megkezdett apostoloskodását ismét folytassa az ország különböző vidékein. E hó 2-án szombaton este több képviselő társaságában Máramarosszigetre megy, hogy az ott vasárnap délben tartandó megyei függetlenségi és 48-as pártalakuló nagygyűlésen részt vegyen. December 10-én, vasárnap reggel Veszprémbe utazik, ahol az ottani függetlenségi párt tart nagy tiltakozó népgyűlést. Másnap, hétfőn, dec. 11-én a Hentaller Lajos választókerületének polgársága által Devecserben tartandó pártgyűlésen vesz részt. Közgyűlés Kassán, Kassáról táviratozzék. Tegnap volt Kassa város közgyűlése, amelyre nagyban készültek, mert hire járt, hogy gróf Pongrácz Ferenc főispán, aki először elnökölt a városi közgyűlésen, botrányok esetén karhatalmat fog használni. A közgyűlés rendkívül zajos lefolyású volt. A bizottsági tagok nagy számban jelentek meg. Mikor Aczél Gyula bizottsági tag, aki annak idején a főispáni installációnál egyedül volt jelen, bejött a terembe, óriási abcugolás fogadta, mindenki elhúzódott tőle. Azután Pongrácz Ferenc főispán, Kozora Vince főjegyző és Münster Tivadar polgármester megjelentek az elnöki emelvényen. Irtózatos zaj, tombolás, abcugolás fogadta őket. — Gazemberekkel nem tárgyalunk! — kiáltozták feléjük. A főispán, aki halálsápadt volt, hebegett valamit, de a nagy zajban nem lehetett kivenni, hogy mit mondott. Ekkor a főispán kiment a teremből. Münster Tivadar polgármester pedig kijelentette, hogy a közgyűlést nem tartják meg. De a bizottsági tagok továbbra is a teremben maradtak, mert azt hitték, hogy ha mindjárt eltávoznak a polgármester szavai után, újból megnyitják a közgyűlést. Ekkor Váczy József főkapitány felszólította a közgyűlési tagokat a távozásra és egy csapat rendőr vonult be a terembe. A bizottsági tagok kijelentették, hogy ők mint magánemberek maradtak ott. Végre mégis szétoszlottak. A városháza előtt nagy néptömeg hullámzott, várta, mikor fog a főispán kijönni s ekkor bizonyára tüntettek volna ellene. Azonban a főispán nem a főkapun távozott, hanem a kis Kovács-utcai kapun surrant ki. A hangulat a városban nagyon izgatott volt. 3 Péntek, 1905. december 1. Az ellenzék Kubinyi ellen. Komárom vármegye bizottsági tagjainak tekintélyes nagy része Kubinyi Géza tegnapi erőszakoskodása után értekezletre gyűlt egybe. Konstatálták, hogy a vármegyén végbement esemény nemcsak lényegében, de formájában is törvénytelen volt. A gyűlést tíz órára hirdették, már féltízkor megkezdték és még tíz óra előtt szét is oszlatták. Igen sok bizottsági tag, aki a meghívót tartotta szem előtt, így csak a gyűlés után érkezett meg, viszont sok bizottsági tagot a katonai és csendőrségi kordon nem bocsájtott a vármegyeházához. Konstatálták továbbá, hogy a főispán eskütétele már csak azért sem lehet törvényes, mert a gyűlésnek sem elnöke, sem jegyzője nem volt, a gyűlést meg nem nyitotta senki, be nem zárta senki és intézkedés sem történt az iránt, hogy arról jegyzőkönyv fölvétessék és hitelesíttessék. Elhatározta az értekezlet, hogy bár Kubinyi Géza törvényes főispáni minősége ellen állást foglal, nehogy e magatartásával a teret neki és társainak átengedje, kötelességének ismeri a vármegyei közigazgatásban a leghatékonyabb ellenőrzést gyakorolni és ezért úgy a közgyűléseken, mint a bizottsági üléseken mindenkor teljes számban részt vesz és minden bizottságban igyekezni fog a megfelelő teret elfoglalni. Kimondották továbbá, hogy a vármegyei ellenzéknek mai tiltakozó magatartását megörökítendő, a legközelebbi közgyűlésen határozatot fognak provokálni az iránt, hogy e magatartásnak a vármegyei közgyűlésen vezetett jegyzőkönyvben is nyoma maradjon. A tegnapi közgyűlés és főispáni eskütétel törvényessége ellen tiltakozó óvást szerkesztenek és azt kinyomatva megküldik az összes megyei bizottsági tagoknak, valamint a községeknek. Azok a bizottsági tagok pedig, kik a közgyűlésre való megjelenésükben részint korai berekesztése miatt, részint pedig katonai és csendőrségi kordon által akadályozva voltak, a mai közgyűlés ellen fölebbezéssel fognak élni és jogorvoslatot keresni. Hasonló lépéseket vár a vármegye közönsége A nemzeti ellenállás. Szegedről jelentik, hogy a város közgyűlése tegnap délután nagy érdeklődés mellett nyílt meg, mert napirendjére egy csomó aktuális politikai kérdés volt kitűzve. A karzatok zsúfolva voltak. Számos érdeklődő katonatiszt is eljött polgári ruhában. A bizottsági tagok teljes számban jelentek meg s türelmetlenül várták a politikai kérdések tárgyalását. De a tárgysorozat elején levő helyiérdekű dolgokkal úgy eltelt az idő, hogy a nemzeti ellenállásra vonatkozó dolgok a mai ülésre maradtak. Déváról jelentik: Hunyad vármegye alkotmányvédő bizottsága elhatározta, hogy a belügyminiszternek azt a határozatát, amelylyel a törvényhatóság adó- és újoncmegtagadó határozatát megsemmisítette, tudomásul nem veszi. A törvényhatóság megmarad továbbra is a törvényes ellenállás terén és szemébe néz az esetleges megtorló intézkedéseknek. Tudomásul vette a bizottság, hogy az önként befizetett adókból befolyt és a Dévai Takarékpénztárban elhelyezett összeg, amelynek rendeltetése, hogy abból a tisztviselőket ellássák,eddig 160.000 koronát tesz ki, amely összeggel legalább is háromnegyed évig lehet fentartani az ellentállást. Formuláztuk a törvényhatósági tisztviselők nyilatkozatát, amelylyel valamennyien szolidaritást vállalnak egymás között és az alispánnal. A hadügyminiszter rendeletét a póttartalékosok behívására vonatkozólag tudomásul vették, de nem teljesítik. Zimonyból jelentik, hogy az ottani adóhivatal fölszólítást kapott a pénzügyigazgatóságtól, hogy a hátralékos állami adókat végrehajtóval hajtassa be. Ma széthordták az iratokat a polgárokhoz, akik közül sokan megfelebbezik a törvénytelen intézkedést. Rimaszombatból jelentik: Hámos László főispán, noha neki a vármegye bizalmat szavazott és arra kérte, hogy maradjon meg állásában, ismételten benyújtotta lemondását. A kormány is marasztalta, mert még nincs alkalmas embere, de Hámos László ragaszkodik lemondásához. Hire járt, hogy Forgách Antal grófot nevezik ki főispánnak, de ez a hír valótlannak bizonyult. Munkástüntetés december 18-án. A parlament megnyitásának előestéjén, december 18-án a szociáldemokrata párt az általános választói jog érdekében nagy tüntető felvonulást tervez. A budapesti összes szakmák, valamint az újpesti, kispesti, erzsébetfalvi, soroksári, csepeli és budafoki, munkások gyülekező helyeiken jönnek össze s egy nagy menetté egyesülve járják be a főváros kitűzött útvonalait. _ A felvonulásban résztvevő munkástömeg fel akarja hívni az összes pártokat, hogy a december 19-én a kormány által a parlament elé terjesztett választási törvényjavaslatot szavazzák meg. KÜLFÖLD, Európa békéje veszedelemben. A német birodalmi gyűlés elnöke, Balleström ezekkel a szavakkal kezdte meg a gyűlésen tartott beszédét: «Uraim, a német birodalom helyzete komoly, nagyon komoly. S hozzátette, hogy ezzel nemcsak a német birodalom belső viszonyaira céloz, hanem nemzetközi viszonyaira is gondol. Az angol-francia egyetértés az a veszedelem, amely a német birodalom helyzetét komolyvá teszi. Ebből az egyetértésből származott ugyanis a marokkói viszály. Ámde nem ez a nagyobbik baj, hanem inkább az a körülmény, hogy Angolország ez egyetértés révén állandóan hatalmába kerítette azt a kanócot, amelylyel Németország békéjét bármikor felrobbanthatja. Ma ugyan meggondolt férfiak állanak Franciaország élén, de nagyon könynyen megeshetik, hogy szenvedélyes kezekbe kerül a francia politika irányítása, amelyek a reváns eszméjét újra felélesztik s akkor a francia-angol egyetértésnek nyomban megvan az aktualitása. S Angolország máris felhasználja ezt az összeköttetést, mert terjeszti a reváns eszmét s Franciaországban a nemzeti önérzet mind határozottabb követeléseket hangoztat. Ezzel a németek nagyon is számolnak s ebből áll a helyzet komolysága. Ebben a veszedelemben Marokkó csak jelszó, amelyhez minden további akció fűződik. Európa békéje tehát nincsen valami fényesen biztosítva s a kilátások az összes államokban nagyon kedvezőtlenek. TÁVIRATOK. Az osztrák képviselőház ülése. Bécs, nov. 30. A beérkezett irományok között van a szociáldemokraták részéről benyújtott interpelláció a 28-iki austerlitzi véres események miatt. Az interpelláció panaszt emelt Schmidt csendőrőrmester ellen, aki az interpelláció szerint szükség nélkül sortüzet adatott olyan emberekre, akik nem is vettek részt a Redlick-féle cukorgyár tüntetésein. A sortűz következtében öt ember meghalt, öt súlyosan és itt könnyen megsebesült. A miniszterelnök nyilatkozata fölött való vita során dr. Sylvester sajnálkozásának ad kifejezést afelett, hogy a ház sajnálatos állapota lehetetlenné teszi, hogy Magyarországgal szemben a ház határozatot hozzon. Amit a miniszterelnök a hadsereg közösségére vonatkozva mondott, az nem felel meg a tényleges állapotnak. Közös hadseregről ma nem lehet többé beszélni. Ha önálló magyar hadsereget alakítanak, úgy követelnünk kell, hogy Magyarország maga tartsa el önálló hadseregét. A többi pragmatikai intézkedések tekintetében is folytonos ingadozás és engedékenység észlelhető az osztrák kormány részéről. Szónok utal a felségjogok lényegéről elterjedt különböző véleményekre és kifogásolja, hogy a kormány erre nézve nem nyilatkozott. A delegációkra vonatkozólag szónok ama véleményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök illúzióban ringatja magát, ha abban bízik, hogy a delegációkat még ebben az évben megválaszthatják. Erre való tekintettel nem akar felhatalmazási törvényt előterjeszteni az idén, hanem csak a jövő évben. Az idei évre nem kívánja a közös kiadások jóváhagyását, hanem azoknak előlegképpen való kiutalását. Ez ellen tiltakoznunk kell és kijelentjük, hogy ezeket a fizetéseket nem szabad tovább folyósítani, mint ameddig azoknak kifizetését az osztrák csapattestek szükségletei igénylik. Ami a külügyminiszter kiadásait illeti, e tekintetben szónok azt javasolja, hogy a kvóta aránya ezentúl 50 százalék legyen a külügyminiszteri kiadások fedezésében, mert nincs többé osztrák-magyar monarchia, hanem a külügyminiszter Ausztria minisztere és Magyarország minisztere. A közös pénzügyminisztériumot egész nyugodtan meg lehet szüntetni. Sajnálatos, hogy a paramentben az államegység tekintetében nincs egység