Dunapataj - Pataji Hírlap, 1998 (9. évfolyam, 46-51. szám)
1998-11-01 / 50. szám
1998. november PATAKI HÍRLAP új polgármesterével (Folytatás a 4. oldalról!) Azt gondolták talán, hogy egy választási hadjáratban cirógatni, simogatni kell egymást, vagy csöndben ülni és nem beszélni. Nem erről szól a választási küzdelem. Az igazság az, hogy ezeknek az embereknek, akik velem szembejöttek folyamatosan, soha, semmiben nem volt igazuk. Magyarul, a Nagy Antalt lejáratni csak konkrét dolgokkal lehetett volna - egyetlen egy konkrét dologgal nem jöttek szembe, csak különböző ügyeinek a sejtetéséig jutottak. Amit itt arroganciának mondanak, az egyenes beszéd. Arra kell figyelni, hogy én soha, senkinek nem mondok a háta mögött mást, mint vele szemben. Mindig annak örülök, hogy ha ott van jelen, akiről beszélek és mindig módot adok neki, hogy megválaszolja az én véleményemet. De a tények konok dolgok. A tények visszaköszönnek! - Nem volt célja a kérdésnek azt kutatni, kinek volt, vagy nem volt arrogáns a stílusa. De tény, hogy egy olyan hangulat is kialakult a kampány alatt, amit, azt hiszem, senki nem szeretne, ha továbbélne... - Ezzel egyetértek! Voltak félelmek, amivel én a kampány során találkoztam. Jó lenne ezt nem összekeverni. Ezeket a félelmeket először nem értettem, most már igen. Állások, kötődések... Magyarul, az én rossz híremet keltették, ami keltett egy nagyon rossz hangulatot, ami keltett ellentéteket. Szomszéd a szomszéddal veszekedett, apa a fiával... Logikusan, a választás után ez megszűnik. Ezt első megnyilatkozásomban kértem is. Most már van egy eredmény, ami négy évig működik, ezen vitatkozni tovább értelmetlen. További szöveggel meggyőzni bárkit is nem lehet, nem is akarok, csak munkával. Azokat fogom megtalálni, megkeresni és megszólítani, akik dolgozni akarnak. Elmúlt a vitáknak az ideje. Az emberek hamar rájönnek arra, hogy sokkal többet érnek azzal, ha egyenesen beszélnek a hatalommal - szemben is, ha kell! -, mint hogyha elkezdenek félni. Hiszen félni csak attól félnek, aki nem fogadja el a kritikát, vagy a kritika után odaüt, odavág, elgáncsol... Nem kell hosszú idő, hogy megtudják, én nem ilyen vagyok. - Két év múlva milyen Dunapataj lép át a XXI. századba? - Bízom benne, hogy egy tenni akaró, minden félelemtől mentes emberek lakta Dunapataj! - Holnap alakuló ülés. A tennivalókhoz Önnek és az új testületnek kitartást, bölcsességet és eredményes munkát kívánok olvasóink nevében is. Köszönöm a beszélgetést! Szabó Zsigmond Október 23. Bölcs ötlet nyomán idén a templom békéltető környezetében ünnepeltük október 23-át Patajon. Ünnepeltük, ha ünnepre fegyelmeztük az önkormányzati választások miatt minden egyébre túlhegyezett figyelmünket. Igen puritán keretek között nem szónoki beszéd, csupán néhány vers (Ady Endre, Illyés Gyula, Tollas Tibor) eszméltetett az 1956-os forradalom és szabadságharc, az 1989-ben kikiáltott köztársaság mérce pillanataira. „A rádiók csak üvöltsék rekedten A szabadságot s az ember jogát. Itt érzi csak befalazott testem A milliókkal Moszkva ostorát. S Váctól Pekingig zúgják a rabok. Ha nem vigyáztok, az egész világon Bebádogoznak minden ablakot! (Tollas Tibor: Bebádogoztak minden ablakot...) Az ökumené szellemében, de egyházias jelleg nélkül zajló együttléten érdekes párhuzamba került 1956 és 1456. A katolikusoknál e nap Kapisztrán Szent János ünnepe, aki Nándorfehérvárnál volt győzésre buzdító szikra. S akkor népünk híre messze jutott a világban - miként 500 évvel később. „A legigazabbakra emlékezünk, akik az igazságért, népünk szabadságáért, boldogulásáért áldozták életüket. Segítsd, Uram, hogy soha ne felejtsük áldozatukat!” - szólt a fohász. Az iskolások énekkarával együtt kétszáznyian énekeltük a Himuszt, a Szózatot. Ünnepeltünk, ha ünnepre fegyelmeztük esendő, lúgozott figyelmünket. Szabó Zsigmond 5. oldal Premier Patajon A helyi kábeltévé élő adása Egyébként is, de az önkormányzati választások kampányeseményeinek közvetítésében különösen derekasan kivette részét a kábeltévé. Irigyeltük is „sajtó”-kollegáinkat az időszerűség adományáért. A kampány felfokozott légkörében a nézők többsége talán bele sem gondolt, micsoda újszerű, merész (tegyük hozzá: régóta várt és igényelt) vállalkozás volt eléje állni az élőben közvetített adás kihívásának. Mint tudják, Kothencz József és Kothencz Józsefné Gillich Éva munkatársaikkal együtt maguk szervezték és vezették azt a vitafórumot, amelyre mind a hét polgármester-jelölt elfogadta a meghívást, 1998. október 12-én, hétfőn este hét órára. Ami nekünk izgalmas, helyi politikai „csemege” volt, az a kábeltévéseknek minden valószínűség szerint munka és izgalom. Rég álmodoztunk az élő adásról. Magunk is fontos eseménynek tartjuk a választást, az érdeklődés is szokatlanul megnőtt az utóbbi időkben a közélet iránt. Az élő közvetítés varázsán túl úgy véltük, fontos tájékoztatási pont is lehet egy szervezett fórumszerű beszélgetés a hét polgármester-jelölttel. A technikai lehetőségek tulajdonképpen egy idő óta adottak, a műszaki berendezésekkel valójában mi is most ismerkedtünk. Ezért is, meg a politikai vitaműsor jellege miatt is izgalmat okozott ez a kihívás. A „nagy” tévékben biztos könnyebb ilyeneket megszervezni, de itt, ahol mindenki ismerős, szinte elhalmoztak a tanácsokkal, igényekkel. Minden elvárásnak nem tudtunk volna eleget tenni, választottunk tehát egy formát - ez lett belőle. Három barátunk is segített, nélkülük nem tudtuk volna megcsinálni. - Átalakult a családi ház, a fél lakást átrendeztük. Gyakorlatilag az adás reggelén készítettük elő a helyszínt. A háttér anyagát előzőleg megvettük, a mama beszegte, a papa az állványokat készítette, együtt fölraktuk... - Naná, hogy izgultam! Nem adom ki magam, mennyire... - Két-három napi cigaretta elfogyott ezen a hétfőn... Köszönjük Éva, Józsi (és többiek)! Higgyétek el, képernyőn innen semmi felróhatót nem vettünk észre - rovásotokra! -sZs-Ha egy kisgyermeket megkeresztelnek, az természetes. De ha a megkeresztelt személy 34 éves és Kanadából jön Magyarországra keresztelkedni, ez nem mindennapi! Szakács Tamás repülőgépszerelő dunapataji születésű édesanyjával (Szakács Imréné Hajagos Márta) és rokonaival Vancouverből érkezett, hogy a dunapataji református templomban keresztelkedhessen meg 1998. október 4-én.