Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 1993 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1993-09-03 / 35. szám
Toronyzene A 16. századi Németországban elterjedt szokás volt, hogy a toronyőrök, később a városi zenészek meghatározott órákban és alkalmakkor (az idő jelzésére, áhitat ébresztésére stb.) a város, templom vagy kastély tornyából szignálás fanfár jeleket, később karátokat, táncokat, „toronyszonátákat” adtak elő hangszereiken (trombita, harsona). A toronyzenészek a német városok által alkalmazott hangszerjátékosok, kisebb helységekben egy mester a segédeivel, nagyobbakban 4—8 tanácsi vagy városi zenészből álló csoport. Gyakran egy-egy család tagjai generációkon keresztül töltötték be ezt a tisztet. A 15—18. században Magyarországon a szabad királyi városok alkalmaztak toronyzenészeket, például Debrecen, Győr, Pécs. Kezdeti kötelezettségeiktől (a tűz és víz jelzése) igyekeztek szabadulni. Sopronban például az 1730- as években érték el céljukat, hogy csak zenei kötelezettségeiknek éljenek: naponta többször többszólamú toronyzenét játszottak, zenével köszöntötték az érkező, távozó és áthaladó előkelőségeket, játszottak esküvőkön, temetéseken is. A mai magyar zeneszerzők közül többen komponáltak toronyzenét. Említhetem például Bogár István és Hidas Frigyes nevét. Kiskunmajsa város újratelepítésének 250 éves évfordulója alkalmából nyolc zeneiskolai trombitás fog egy fanfárt megszólaltatni a templom tornyának erkélyén. Ennyiben lesz ez toronyzene. Tervünk az, hogy a január öt óra és fél hat között háromszor szólal majd meg jelezve ezzel, hogy megkezdődtek a város ünnepségei. Tóth Kovács László Főtéri Sokadalom 1993. szeptember 11., Kiskunmajsa Buszmegálló 09.00 órától: Térzene — Városi Ifjúsági Fúvószenekar 09.30 órától: Majorett parádé, Szeged 10.30 órától: BMX bemutató Csikós Gábor, kétszeres világbajnok ifj. Sinkó Lajos, világbajnoki ezüstérmes Mirly Andor, világbajnoki ezüstérmes Kozma László, gördeszka magyar bajnok 11.30 órától: „Sose halunk meg” — vásári játék Ciróka Bábszínház, Kecskemét 12.00 órától: Lovagi torna — kaszkadőr bemutató A Szent György Lovagrend bemutatója 13.00 órától: Fogatos parádé Majsai fogatosok felvonulása Áruház, parkoló 8—20 óráig: Népi iparművészeti kirakodóvásár Petőfi park 08.00 órától: Vállalkozók kiállítása, hordókopogtatás, egérfuttatás, Sörsátor, Bogrács -csárda 09.00— 17.00 óráig: Expo Quattrocento — reneszánsz, kosztümös vásári játék, a Cody '54 Társaság előadása A szökőkút körül 08.00— 17.00 óráig: Játszóház, falfirka, aszfaltrajz Csuhéjbáb-, terménybáb-, bohóckészítés Raffa Jonás, Luftburg Zabhegyezők — játékok gyerekeknek, felnőtteknek Színpad Szeptember 10. 20.00 órától: Maksa Zoltán humorista estje Szeptember 11. 14.00 órától: Vitai Ildikó zenés műsora vendégekkel 15.30 órától: Stúdió T.S.K. táncbemutatója 16.00 órától: Break bemutató 16.30 órától: Az Ünnepi Vegyeskar műsora Vezényel: Fülöp Gyuláné 17.00 órától: Ünnepi önkormányzati ülés Beszédet mond: Kiss Károly polgármester Pro Urbe kitüntetések átadása Díszpolgári oklevelek átadása 18.00 órától: A Széchenyi Ált. Iskola néptáncegyüttesének műsora 18.30 órától: A Bodoglári Búzavirág néptáncegyüttes műsora 19.00 órától: Gyergyószentmiklósi Hóvirág néptáncegyüttes műsora 19.45 órától: Díjátadások 20.00 órától: A Bácskatopolyai Cirkálom néptáncegyüttes műsora 20.45 órától: Táncház 22.00 órától: Tűzijáték Bemutatók a Fő utcán Seat Soma—Soltvadkert Opel Márkakereskedés— Kalocsa A paraszti konyha Tésztatáska Jó sok sós szalonnát vas fazékban megpirítanak, paprikát tesznek bele, egy kis vizet öntenek rá, ebbe sót és egy fél marék köleskását tesznek. Mikor fakadni kezd, ráteszik a jó apróra tört tésztát. Mikor a levét elfőtte, nem szabad tovább kavarni, csak forgatni. Ha az étel jól összeáll, de nem ragad a bogrács falához, megfordítják kanállal a széleit lenyomkodják, hogy a teteje domború legyen. Utána nem lángoló tűzön szépen lassan hagyják sütni. Affley S. oldal Válaszol az APEH elnökhelyettese A törvényt be kell tartani : — Az APEH egyelőre nem rendelkezik nyomozási jogkörrel. Mit tehet annak hiányában? Hát — Az adóhatóság eljáráaz adózás rendjéről szóló törvény szabályozza, amely részletesen tartalmazza, hogy az ellenőrzések lefolytatása során az eljáró revizor milyen jogosítványokkal rendelkezik, illetve milyen szabályokat kell betartania. — A példa kedvéért megemlítene néhányat? — Az adóhatóság alkalmazottja az ellenőrzés során például a magánszemélyt felszólíthatja személyazonossága igazolására. Amennyiben azt az illető személy megtagadja, igénybe veheti rendőrhatóság közreműködését. De megemlíthetem napjaink egyik „aktuális” példáját: a nyugtaadási kötelezettséget. Annak ellenőrzésére próbavásárlást tarhat. — Igaz-e, hogy nálunk a tőkejövedelmet alig, a munkajövedelmet — sőt a minimálbért is — erősen megadóztatják? — Mint mindenütt, így nálunk is, ahol fejlett adórendszer működik, a tőkejövedelmet alacsonyabb (10—20 százalékos) adó terheli, mint a munkajövedelmet (25—40 százalék). A minimálbér jelenleg 9 ezer forint — kivéve a mező- és erdőgazdasági ágazatot, ahol 7 ezer forint. Éves szinten tehát, figyelemmel a 100 ezer forintos nulla kulcsos jövedelemhatárra, 8 ezer forint adóköteles a minimálbérből és 2 ezer forint adó terheli. A mezőgazdasági ágazatban a minimálbért nem terheli adó. — Sokan úgy vélekednek, hogy a torz adórendszer a kiváltója annak, hogy aki csak teheti, féllábbal a feketegazdaságban áll, mert az abból származó jövedelem szinte felderíthetetlen. Ebben van némi igazság: aki teheti a feketegazdaság felé mozdul. Ennek azonban nemcsak az adó az oka. Ha számításba vesszük a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási, a munkavállalói és a nyugdíjjárulékot, amely együttesen eléri az 56 százalékot, úgy megállapíthatjuk, hogy az nyomósabb indok a fekete munkavállalásra, mint az adó. — Olyan vélemények is elhangzanak, hogy nálunk nagyon magas a társasági adó (40 illetve 38 százalék), ami az adóeltitkolás egyik kiváltója. Ön szerint helytállóak azok a felvetések, hogy ha ez az adó 25—30 százalék körül mozogna, a szabályos adózás felváltaná az adóeltitkolást? — Az adókedvezményeket figyelembe véve az eddig feldolgozott bevallások alapján a társasági adó általános kulcsa 25 százalék körül mozog. Nem hiszem azt, ha az adómérték alacsonyabb lenne, akkor azonnal megjavulna az adómorál, és mindenki egycsapásra tisztességes adóbevallást tenne. Az adókulcs csökkentése hosszú távon hozza meg az elérni kívánt eredményt. — Az emberek többségét irritálja az adótitok, mert úgy vélik, hogy az a csalókat is megvédi a nyilvánosságtól. — Az adózás rendjéről szóló törvény az adózóval kapcsolatosan valamennyi, az adóhatóság tudomására jutott tényt, adatot, körülményt, határozatot, igazolást, vagy más iratot védelem alá helyez. Ez önmagában az adózók védelmét szolgálja. Az adótitok intézménye révén érhető el az, hogy senki, más személyiségi jogait érintő tényről, körülményről, illetéktelenül tudomást ne szerezhessen. — Ez azt jelenti, hogy az adótitkot képező adatot kiadni nem lehet. Van ez alól kivétel? — Csak meghatározott a törvényben esetekben, így például a bíróság kérésére. — A nyomozó hatóság sem juthat információhoz? — Csak előzetes kontroll, ügyészi jóváhagyás után kaphat információt. — Az adóhatóság a jogerősen megállapított adótartozásról sem nyilatkozhat? — Még akkor sem, ha e tekintetben bírósági eljárásra is sor került, és ott nyilvános tárgyalás keretében hagyták jóvá az adóhatóság döntését. Az adótitok szabályai ugyanakkor sok esetben ellentmondásos helyzetet teremtenek: az adóhatóság a cégbíróságnál megtekinthető nyilvános adatokról sem adhat felvilágosítást. — Végezetül ejtsünk néhány szót a nyugtaadási kötelezettség július 1-jével történt bevezetéséről, amely körül óriási „hajcihőt” rendezett a sajtó. Minek köszönhető, hogy az ügy megnyugodni látszik? — Úgy vélem, hogy az egyeztető tárgyalások során az érdekképviseleti szervek is belátták: a törvényi előírások alól felmentést az adóhatóság csak a törvényi előírások figyelembevételével adhat. A törvények megváltoztatása pedig nem az ciaja adóhatóság kompeten s. Sz. L. Becker Pál, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára nemrég kijelentette, hogy kinevezése óta a legfőbb célja az adózás rendszerének megszigorítása. Ezt megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (APEH) nyomozási jogkörrel kellene felruházni. Legutóbb pedig azt mondotta, hogy az adózás rendszerének megszigorítása évi kétszáz-háromszáz milliárd forint eltitkolt jövedelem feltárását biztosítaná. Monostori Lajosnéval, az APEH elnökhelyettesével arról beszélgettünk, hogy a jelenlegi feltételek mellett képes lesz-e a Hivatal az említett feladatokat teljesíteni. Őszintén a mellrákról. Az emlőrákos megbetegedések száma világszerte, így hazánkban is fokozatosan és folyamatosan emelkedik. 1987-ben az emlőrák a 3. helyet foglalta el a női rákok gyakorisági sorrendjében a világon. Magyarországon 1990-es adatok szerint a női rákhalálozásban első helyen szerepel! Az előfordulás gyakoriságára vonatkozó adatok igen eltérőek: 14—121 emlőrákos megbetegedés 100 000 lakosra számítva. Fokozott kockázati tényezőt jelent a fehér bőrszín, az iparosodott városi környezet, 40 év feletti életkor, a magasabb társadalmi helyzet. (Ez feltehetően azzal függ össze, kik ellenőriztetik magukat rendszeresen.) Figyelemre méltó, hogy az emlő jóindulatú megbetegedései közül a mastopathiát igen jelentős kockázati tényezőnek kell tekinteni a rákos elfajulás szempontjából. Ma már bizonyos, hogy az emlőrák is hatékonyabban kezelhető, és nagyobb az esély a teljes gyógyulásra, ha a betegséget korai stádiumban ismerik fel. Az emlőrákszűrési programok célja épp az, hogy a daganatot a tünetek jelentkezése előtt diagnosztizálják. Magyarországon — sajnos — egyelőre nem működik szűrőhálózat. Az emlőrák felismerését segítő módszerek sorában a fizikális vizsgálat után az elmő lágy röntgensugárral történő vizsgálata, a mammográfia a legelterjedtebb. Érzékenysége magasfokú, és bár meglehetősen költséges, a legmodernebb képalkotó eljárásokhoz viszonyítva mégis olcsó. Az emlőrákgyógyításban mai ismereteink szerint a daganat teljes eltávolítása, valamint a röntgenbesugárzás és a gyógyszeres kezelés együttes alkalmazása adja a legjobb eredményeket. A sebészi beavatkozás ma már nem jelenti feltétlenül az emlő teljes eltávolítását. A radikális beavatkozások helyébe olyan műtéti típusok léptek, amelyek a lehető legkevesebb ép szövet feláldozásával kísérlik meg a rákos szövet gyökeres eltávolítását. A 70-es évek óta több nagy intézetben folytattak vizsgálatokat, amelyek egyértelműen igazolták, hogy a csökkentett radikalitású műtét, sugárkezeléssel kombinálva, biztonságosságát tekintve egyenértékű a teljes emlőeltávolítással. Ha viszont az emlőmegtartó műtét feltételei nem állnak fenn, a sebész ma is a hagyományos csonkoló műtét végzésére kényszerül. Ilyen esetben, ha a műtétet követő meghatározott idő alatt helyi kiújulás vagy áttétképződés nem jelentkezik, elvégezhető az emlőpótlás, melynek terén a plasztikai sebészet igen szép eredményeket ért el. De kiváló protézisek is kaphatók a társadalombiztosítás terhére. Az előrehaladott, áttételes emlőrák — sajnos — ma is gyógyíthatatlan betegség. Ezekben az esetekben a beteg életének lehetőség szerinti meghosszabbítása mellett a tünetek enyhítése, az életminőség javítása a fő cél. A hormonkezelés az esetek 30—40 százalékában a daganat átmeneti visszafejlődését eredményezi. A citosztatikumok alkalmazásának súlyos mellékhatásaik szabnak gátat. Jelenleg is intenzív kutatások folynak olyan új daganatellenes szerek kifejlesztésére, amelyek a fokozott hatékonyság mellett kisebb mértékben okoznak toxikus mellékhatásokat. Az utóbbi években már klinikai kipróbálásra került nagyon ígéretes új gyógyszer. Az emlőműtéten átesett beteg gondozása során nem hagyható figyelmen kívül a lelki rehabilitáció. Az emlőrák nemcsak a rosszindulatú betegséghez tapadó félelem révén okoz igen nagy stresszt a beteg számára. A nőnek szembesülnie kell a csonkolásos műtét lehetőségével, majd saját megváltozott testével, s ez a trauma sokszor nehezebben feldolgozható, mint magától a betegségtől való félelem. Pszichiáter, gyógytornász és szociális segítő nyújthat támogatást, elsősorban csoportterápiás ülések keretében ahhoz, hogy a beteg képes legyen elfogadni és környezetével elfogadtatni új énképét, hogy érezze értékeit, s átalakított életét tartalmassá tegye. Az emlőrákos betegek nyomonkövetése nem érhet véget a műtéttel vagy a besugárzás és a gyógyszeres kezelés befejeztével, hiszen még évek múltán is fennáll a kiújulás vagy áttétképződés veszélye. A gondozás egyaránt magában foglalja a rendszeres kontrollvizsgálatokat, és a betegek lelki gondozását. A gondozást végző orvos feladata mindkét téren betegről-betegre eltérő. Az elvégzendő vizsgálatok fajtája és gyakorisága függ a betegség stádiumától, a beteg korától, a daganat szövettani típusától, lokalizációjától. A Lege Artis Medicináe közleményéből Népművészek, népi mesterek Kiskunmajsa város újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos rendezvénysorozat keretén belül 1993. szeptember 11-én szombaton 8 órától NÉPMŰVÉSZETI KIRAKODÓVÁSÁRT szervez a város főterén. Jelentkezni lehet: Művelődési Központ, Kiskunmajsa, Pf. 26120, Tel.: (77) 381-150, Fax: (77) 381-452,