Pusztaszabolcs - Szabolcs Híradó, 1993 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1993-04-01 / 2. szám
SZABOLCS HÍRADÓ Olvasói leveleid 9 í. A Szabolcs Híradó megjelenése óta rendszeres olvasónk Molnár Ágoston. Czöndör Mihálynénak írt leveléből idézünk: „...Testvérbátyám halála óta készülök Önnek írni, hogy megköszönjem a Szabolcs Híradó akkori számában megjelent Nekrológot, ami meghatóan szép és igaz volt..." „...a lapnak (mármint a Szabolcs Híradónak) óriási szerepe lehet a nagyközség jövőbeni életének formálásában, a „vadhajtások" fokozatos lenyesésében, az indokolt és vélt indulatok csitításában, egyszóval a ma még messze nem létező igazi európai demokrácia megtanulásában és helyi működtetésében..." „...Magam is úgy vélem - mint aki késői gyermekkorát és ifjúkorának fő részét Pusztaszabolcson élte meg -, hogy a nagyközség helytörténeti múltját, akár monográfia formájában is meg kellene alkotni és közreadni. Unokáink ezt számon kérhetik. A 24. órában vannak a tekintetben, hogy Pusztaszabolcs öreg, még szellemileg friss embereit leinterjúvolják. Sok értékes információ veszhet el..." Köszönjük észrevételeit. Továbbra is helyt adunk olvasóink észrevételeinek, leveleinek! Csányi Kálmán főszerkesztő 2. Észrevétel, hozzászólás, javaslat Többször olvashattuk azt a kérést, felszólítást a „Híradó" oldalain, miszerint kevés az olvasói vélemény, észrevétel. Ez - sajnos - így van. Tehát most írok, mivel erre felszólítva, feljogosítva érzem magam. Felszólítva, egyben elijesztve is, mivel megkaphatom a „Nagy kritikus", vagy a „kákán is csomót kereső" titulust. Egy régebbi cikkben szépen meg volt különböztetve a kritika, ill. a kritizálás. Talán van különbség, de az viszont biztos, hogy véleményt, észrevételt nehéz úgy mondani, hogy közben ne kritizáljuk - kimondva vagy kimondatlanul - az adott dolgot, vagy személyt. Nem tudom, hogy kinek, melyik cikke volt az, mely sértett más embert, az észrevételezőnek nem volt ismerete az adott dolgokról, vagy akarattal vagy anélkül. Nagyon sokszor elhangzik az, hogy nem szabad vádaskodni általánosságban. Konkrét dolgokat kell megnevezni, ha kell, adott esetet, ill. személyt is megnevezve. Addig, míg a „Híradó" csak „kocsma" ill. „Nagy kritikusok"-ról beszél, általánosítva nehéz elvárni az olvasói leveleket. Ha az észrevétel lehetne gyakoribb és több, akkor nem kéne az esetleges észrevételezőt megriasztani: vigyázz, csak jót írj, csak amihez értesz, és ne bánts meg senkit! Szerintem, ami probléma, azt igenis szóvá kell tenni! Akkor is, ha nem értek hozzá. Nem kell ahhoz tyúknak lenni, hogy egy tojásról megállapítsam: záp. Úgy olvastam: olcsó siker a felelőtlen vádaskodás, más lejáratása, az igazság semmibevevése, így igaz! Csak én ezt mindenkire érteném, aki csak vaktában, megnevezés nélkül teszi azt. A „Híradó" legutóbbi számában egyértelműen le van fektetve, hogy az újságnak mik a feladatai (Beköszöntő). Ugyanitt kérik ismételten az ötleteket, véleményeket. Az alábbiakat szeretném, ha ugyanúgy az újság javára váló ötleteknek, észrevételeknek vennék, mint ahogy idáig sem vádaskodó kritikákat volt szándékom írni, csak a hiányosságokat, hiányokat akartam észrevehetőbbé tenni, de úgy, hogy néven nevezzem a dolgokat, személyeket. Ha egy újság arra vállalkozik, hogy bemutassa a testület és a hivatal intézkedéseit, a végrehajtandó feladatait, ezek megvalósulását, akkor talán ezeket részletesebben kellene a falu elé tárni. Az „Önkormányzati tájékoztató" után jól illene a „helyszíni tudósítás alapján" megjegyzés. A jegyzőkönyv nem tudja visszaadni azt, ami egy ilyen gyűlésen történik. Ha a lakosság nemcsak egy negyed oldalnyi semmitmondó, néha félrevezető, esetleg hiányos címszavakat olvashatna a néha 8-10 órás, vitákkal tarkított gyűlésről, talán többen is áldoznának időt ezek meghallgatására. Nem tudom, hogy az „önkormányzati tájékoztató" milyen szempontok alapján készül, de szerintem olyan dolgok, melyek fontosak a falu életében egyszerűen kimaradnak a tudósításból, más, kevésbé jelentőseket kinagyítanak. Mivel más nevében, ügyében nem akarok beszélni, csak olyan példákat tudok felhozni, melyek közvetlenül érintettek, vagy ismerem a körülményeit. A játszótérre kapott 30 ezer forint elszámoltatásáról szóló hírt fontosnak találták. Amellett, hogy ez igaz, a tudósító nem találta fontosnak ennek utánajárni, pedig ez is valószínűleg érdekelne pár embert, mivel úgy, ahogy az pár sorban le lett írva, sikkasztást sugall. Nagyon érdekes cikk lehetne ebből a játszótér építéséből is. Jelenleg 15-30 forintos tétel jelentős hír, miközben egy olyan, mindenki számára hasznos kezdeményezés, melyet a testület negyedmillióval támogatott, szót sem érdemel. Talán szorosan kapcsolódik a falu életéhez, többeket érdekelne egy olyan írás, mely azt derítené ki, hogy miért nem lehet elkezdeni évek múlva sem egy játszótér építését, miért nem lehet beindítani egy alapítványt, mint egy olyan hír, tájékoztató, mely egyébként más kiadványokban is olvasható. Több részletet lehetne ismertetni a szeméttelepről, a járdák állapotáról, a községrendezési terv hiányosságairól stb. Érdemes lenne megkérdezni azokat a volt képviselőjelölteket, kik annak idején nem jutottak be a testületbe ugyan, de vállalták az esetleges képviselőséget, hogy ha annak idején érdekelték őket a közügyek, most miért olyan feltűnően közönyösek. Sok érdekes témát, eseményt lehetne még lehozni, dolgoknak utánajárni, és így, talán, havonta is megjelenhetne az újság. A beköszöntőben leírtak helyesek, és ha be is tartják, akkor megéri azt a fáradságot, időtöltést, amivel az újság életben tartása valóban jár. Végül szükségesnek tartom leírni: a Szabolcs Híradóra még mindig szükség van, több jó mint rossz tulajdonsága van, csak ki kell mondani a hibáit is. Az új főszerkesztőnek pedig biztató a lelkesedése. Esetleg felvállalhatná a mindenre kíváncsi riporter szerepét is. 3. Kovács László BEKÖSZÖNTÖTT a tavasz, s ezzel a községünket ellepő sár is. Kisgyermekes szülők lévén, a babakocsikat tolva naponta szembesülünk ezzel a ténnyel, de mindössze egymás között mérgelődhetünk, tudva, hogy a helyzet nem változik. A járdák minősége - a többszöri felbontások miatt - olyan rossz állapotban van, hogy művészet közlekedni ezeken. Különösen a Velencei útra vonatkozik mindez, bár mindannyiunk kapásból sorolhatná azokat az utcákat is, amelyeken a napi sétát megteszi. Az illetékesek ilyenkor hol járnak? S vajon azt sem veszik észre, hogy lassan belesüllyed a járda a kanálisnak nevezett, szeméttel teli vizesárokba a vízművek mögött?! Itt például már nem lehet veszély nélkül eltolni a gyerekkocsit, ugyanis a dőlésszög miatt a ficánkolóbb fajta máris belepottyanhat az árokba. Úgy gondoljuk, hogy az utak, járdák állapota sarkalatos kérdés a község életében, s nemcsak minket kell hogy foglalkoztasson, hanem képviselőinket is. A csatornázás megoldásának keresése mellett erre is figyeljenek oda! Kisgyermekes szülők Pusztaszabolcs MÁV Állomásfőnöksége a kezelésében levő NŐI-FÉRFI utas WC-t ELŐNYÖS feltételekkel BÉRBE adja. Érdeklődni: a forgalmi irodában személyesen Állomásfőnökség