Siklós és Siklósvidék, 1996 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1996-06-18 / 8. szám
1996. JÚNIUS 16. KULTÚRA A KÖNYV ÜNNEPE GONDOLATOK Több évtizede már, hogy május utolsó és június első napjaiban rendezik meg évente az Ünnepi Könyvhetet, mely elsősorban a magyar irodalom nagyszabású seregszemléje, a könyv, az olvasás igazi ünnepe. 1927 tavaszán Miskolcon Supka Géza kezdeményezésére született meg a magyar könyvnap gondolata, mely 1929-től a Magyar Könyv ünnepe. Érdemes visszatekinteni az első könyvünnepi megnyitóra, ahol gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter mondott ünnepi beszédet, melyben a könyvhét célját így fogalmazta meg: „A magyar társadalom legszélesebb rétegeihez oda kell vinnünk a könyveket, s meg kell győznünk az olvasás hasznosságáról. (Megállapíthatjuk, hogy e gondolatnak napjainkban is van aktualitása, hisz olvasási kultúránk is komoly gondokkal küszködik) Itt hangzott el Vörösmarty fenti verse Márkus Emilia tomácsolásában és olyan jeles írók tartottak műveiből felolvasást, mint Babits, Kosztolányi, Móricz és Surányi Miklós. Vessünk egy pillantást az 1929-es könyvheti listára: ekkor már a kiadók ontották a magyar írók műveit, többek között Hatvany, Kosztolányi Móricz, Móra, Szabó Dezső, Szini Gyula alkotásait foghatták kezükbe a vásárlók. Az igazi újdonság az volt, hogy első alkalommal vonult ki a könyv az utcára, és az olvasók első kézből vásárolhatták a műveket. Az azóta eltelt jó pár évtized igazolta, hogy Supka Géza nagyszerű kezdeményezése bevált, hisz napjainkban is a jubileumi könyvnapok a könyvkiadás jeles eseménye kulturális életünknek. _ Bizton mondhatjuk, hogy az Ünnepi Könyvhét sokat nyújt és jelent íróknak, kiadóknak, kereskedőknek, olvasóknak és minden könyvszerető embernek egyaránt. Sajnos ha a közelmúltra és a jelenre gondolunk - sokak számára a könyv - a kultúra válságos helyzete és megfizethetetlen ára miatt elérhetetlen. Éppen ezért a könyvtáraknak méginkább fontos küldetése van az olvasói igények kielégítésében, az írott betű szolgálatában. Könyvtárunk minden olvasója számára eddig és ezután is igyekszik maximálisan biztosítani a legalapvetőbb szolgáltatásait, a könyv- és egyéb könyvtári dokumentumok beszerzését. Továbbra is segítjük és segíteni fogjuk az olvasási kultúra terjesztését, elsajátítását, leendő olvasóink könyvekkel való találkozását. Örömünkre szolgál, hogy napjainkban egyre több a könyvtárlátogatók száma és elmondhatjuk, hogy sok, hűséges, régi olvasója van intézményünknek. A könyv ünnepe alkalmából közülük páran papírra vetették gondolataikat könyvekről, könyvtárról, olvasásról. IX. évfolyam Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban - részlet - Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha isten ésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.” Miért is lom? hogy mint jut a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét! Miért e lom? szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit. Erény van írva e lapon, de egykor Zsivány ruhája volt. S amott? Az ártatlanság boldog napjai Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, Vagy egy dühös bujának pongyoláján. És itt a törvény - véres lázadók, Hamis bírák és zsarnokok mezéből Fehérre mosdott könyvnek lapjain. Emitt a gépek s számok titkai! De akik a ruhát elszaggatták, Hogy majd belőle csinos könyv legyen, Számon kívül maradtak: Ixion Bőszült vihartól űzött kerekén Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők Az örült ágyán bölcs fej álmodik, A csillagászat egy vak koldus asszony Condráin méri a világokat: Világ és vakság egy hitvány lapon! Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből S most a szabadság és a hősi kor Beszéli benne nagy történetét. Siklós és Siklósvidék c. oldal VÁLOGATÁS A SIKLÓSI VÁROSI KÖNYVTÁR LEGÚJABB KÖNYVEIBŐL Pannónia könyvek megvehetők a könyvtárban-Fehér István: A soknemzetiségű Baranya a 20. században A monográfia a XX. század Baranya megyei történéseinek átfogó, minden területet felölelő szintézise. A kötet helyi és országos levéltári, pártarchívumi, káptalani és püspöki levéltári forrásokon, dokumentumokon nyugszik. Szirtes Gábor: A milleneumi Pécs Milyen volt a száz esztendővel ezelőtti Pécs az ünnepeken és a hétköznapokon? Milyenek voltak közterei, utcái, üzletei? Mit üzen számunkra a milleneumi Pécs? Erről szól ez az alkotó elődök előtt tisztelgő emlékkönyv. Száz pécsi évad - A Pécsi Nemzeti Színház száz éve Csernavölgyi Antal: Repeszdarabkák A háborúból, a forradalomról, a megtorlásokról, az embert próbáló újrakezdésekről, egyszóval az elmúlt fél évszázadról szól ez a könyv. Új könyvek Szép versek 1995 William Golding: Kígyónyelv Andrei Makine: A francia hagyaték Francoise Sagan: Rejtekutak Randolph L Braham: A magyarországi háborús munkaszolgálat története Kristó Gyula: Magyar honfoglalás - honfoglaló magyarok SIKERKÖNYVEK Szabó Dezső: Életeim, Születéseim, halálaim Isac B. Singer: A Moszkát család B. F. Ellis: Az informátorok Tar Sándor: Szürke galamb Pünkösti Árpád: Rákosi a csúcson (1948 - 1953) Temesi Ferenc: Pest Esterházy Péter: Egy kék haris Arthur Koestler: Nyílvessző a végtelenbe Márai Sándor: Az idegenek Elie Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet Ünnepi Könyvhét van. Önkéntelenül is diákéveim könyvheteire emlékezem vissza, amikor a budapesti könyvsátrak előtt az akkori magyar írók dedikálták művüket. Micsoda parádés írói névsort tudok felsorolni! Herczeg Ferencen, Móricz Zsigmondon, Szabó Dezsőn, valmint az erdélyi írókon - Nyírő József, Tamási Áron, Bánffy Miklós és a többiek - kívül ott voltak a népi írók: Veres Péter, Németh László, Féja Géza, Kodolányi János, Kovács Imre, Szabó Pál, Illyés Gyula és még sokan mások, s lakik a magyarság égető problémáival foglalkoztak. Megkapók és lenyűgözök még most is írásaik, áthatva az akkori korszak szociális gondolataitól, amivel a magyar népjólétet akarták előmozdítani. Veres Péter számtalan művét olvastam és élvezettel olvasom ma is, mert igazi zamatos magyar nyelven írt. Illyés Gyula így jellemezte koporsója melletti búcsúbeszédében:Lángelmét temetünk.* De térjünk át a jelenre. Milyen könyvek vannak ma? Magyar szépirodalom? Egy-két kivételtől eltekinte - pl. Jókai műveinek díszes kivitelű és borsos áru kiadása, stb. - zömmel a külföldi, ismeretlen nevű írók művei jelennek meg, amely műveket - eltekintve kevés kivételtől - így is jellemezhetnék:ponyvairodalom.’ Ezek mellett a művek mellett megjelent még egy másik ellensége’ is a könyvolvasásnak. Ez a rendkívüli méretben elharapódzott videó-, horrorfilmek tömege, ami inkább szórakoztatja az ifjúságot, de még a felnőtteket is, mint egy jó magyar író. BOHUMIL HRABAL A városka, ahol megállt az idő akár múltbéli, vagy mai is, vagy a külföldi irodalom remekírói. Habent sua fata libella - A könyveknek megvan a maguk sorsa, mondja a latin közmondás. Ne igazolódjék be ez a mondás a mai könyvtárakra, láttogassuk azokat, hiszen jobbnáljobb könyveket találhatunk ott, és szeressük a könyvet, mert hiszem és vallom, hogy a könyv is lehet igaz jó barátunk, amely egyszerre ad szórakozást, kikapcsolódást, ismereteink felújítását. D.K. a városi könyvtár törzsolvasója Szeretek könyvtárba járni, s jó, hogy van. A munka is könnyebb, ha tudom, hogy este vár egy jó könyv. Ha kell? - felüdít. Ha kell? - jótékonyan el ál m ősit. Vannak könyvek, melyekre pár nap múlva már csak a címlapja alapján emlékszünk. De nincs egyetlen olyan könyv sem, amelyben ne lennének sorok, oldalak, amire érdemes visszaemlékezni vagy megjegyezni. Kozma Sándorné ... Sokan sokféleképpen mondták már el gondolataikat a könyvről, az írott szóról. Hogy mit jelent nekem a könyv? Elsősorban állandó és nélkülözhetetlen segítőtársat, „munkaeszközt” és természetesen kikapcsolódást. Egyetemistaként elképzelhetetlen a felkészülés könyvár és könyvhasználat nélkül. Több könytárnak is az olvasója vagyok, mégis legszívesebben a siklósi Városi Könyvtárat látogatom. Ezt a helyet szeretem a leginkább, mert hangulata barátságos, környezete otthonos és a könyvtárosok minden kérdésemmel, problémámmal szívesen foglalkoznak. Sajnos, egyre gyakrabban tapasztalom - és nemcsak ebben a könyvtárban - hogy bizonyos könyvek nagyon rossz állapotban vannak, lapjaik kiszakadtak, kötésük megrongálódott. Kár értük! Tudom, hogy elszegényedő világunkban egyre kevesebb anyagi forrás jut új könyvek vásárlására, a régiek pótlására, de erről nem mondhatunk le. Meg kell becsülnünk a könyveket, vigyáznunk kell rájuk, mert rajtunk is múlik a könyvtár állományának minősége és mennyisége. Legyen ez közös feladatunk. Spiesz Tímea A könyveknek megvan a maguk sorsa SALMAN RUSHDIE KELET, NYUGAT EUROPA 8. szám