Siklós és Siklósvidék, 1996 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1996-06-18 / 8. szám

1996. JÚNIUS 16. KULTÚRA A KÖNYV ÜNNEPE GONDOLATOK Több évtizede már, hogy má­jus utolsó és június első napjai­ban rendezik meg évente az Ün­nepi Könyvhetet, mely elsősor­ban a magyar irodalom nagy­szabású seregszemléje, a könyv, az olvasás igazi ünnepe. 1927 tavaszán Miskolcon Supka Géza kezdeményezésére született meg a magyar könyv­nap gondolata, mely 1929-től a Magyar Könyv ünnepe. Érde­mes visszatekinteni az első könyvünnepi megnyitóra, ahol gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter mondott ünnepi beszédet, melyben a könyvhét célját így fogalmazta meg: „A magyar társadalom leg­szélesebb rétegeihez oda kell vinnünk a könyveket, s meg kell győznünk az olvasás hasznos­ságáról. (Megállapíthatjuk, hogy e gondolatnak napjainkban is van aktualitása, hisz olvasási kultúránk is komoly gondokkal küszködik) Itt hangzott el Vörösmarty fenti verse Márkus Emilia tomá­­csolásában és olyan jeles írók tartottak műveiből felolvasást, mint Babits, Kosztolányi, Móricz és Surányi Miklós. Vessünk egy pillantást az 1929-es könyvheti listára: ekkor már a kiadók ontot­ták a magyar írók műveit, többek között Hatvany, Kosztolányi Mó­ricz, Móra, Szabó Dezső, Szini Gyula alkotásait foghatták ke­zükbe a vásárlók. Az igazi újdonság az volt, hogy első alkalommal vonult ki a könyv az utcára, és az olvasók­­ első kézből vásárolhatták a műveket. Az azóta eltelt jó pár évtized igazolta, hogy Supka Géza nagyszerű kezdeményezése be­vált, hisz napjainkban is a jubile­umi könyvnapok a könyvkiadás jeles eseménye kulturális éle­tünknek. _ Bizton mondhatjuk, hogy az Ünnepi Könyvhét sokat nyújt és jelent íróknak, kiadók­nak, kereskedőknek, olvasóknak és minden könyvszerető ember­nek egyaránt. Sajnos ha a kö­zelmúltra és a jelenre gondolunk - sokak számára a könyv - a kul­túra válságos helyzete és megfi­zethetetlen ára miatt elérhetet­len. Éppen ezért a könyv­táraknak méginkább fontos kül­detése van az olvasói igények kielégítésében, az írott betű szolgálatában. Könyvtárunk minden olvasója számára eddig és ezután is igyekszik maximáli­san biztosítani a legalapvetőbb szolgáltatásait, a könyv- és egyéb könyvtári dokumentumok beszerzését. Továbbra is segít­jük és segíteni fogjuk az olvasá­si kultúra terjesztését, elsajátítá­sát, leendő olvasóink könyvek­kel való találkozását. Örömünkre szolgál, hogy napjainkban egyre több a könyv­tárlátogatók száma és elmond­hatjuk, hogy sok, hűséges, régi olvasója van intézményünknek. A könyv ünnepe alkalmából kö­zülük páran papírra vetették gondolataikat könyvekről, könyvtárról, olvasásról. IX. évfolyam Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban - részlet - Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha isten ésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.” Miért is lom? hogy mint jut a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét! Miért e lom? szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit. Erény van írva e lapon, de egykor Zsivány ruhája volt. S amott? Az ártatlanság boldog napjai Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, Vagy egy dühös bujának pongyoláján. És itt a törvény - véres lázadók, Hamis bírák és zsarnokok mezéből Fehérre mosdott könyvnek lapjain. Emitt a gépek s számok titkai! De akik a ruhát elszaggatták, Hogy majd belőle csinos könyv legyen, Számon kívül maradtak: Ixion Bőszült vihartól űzött kerekén Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők Az örült ágyán bölcs fej álmodik, A csillagászat egy vak koldus asszony Condráin méri a világokat: Világ és vakság egy hitvány lapon! Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből S most a szabadság és a hősi kor Beszéli benne nagy történetét. Siklós és Siklósvidék c. oldal VÁLOGATÁS A SIKLÓSI VÁROSI KÖNYVTÁR LEGÚJABB KÖNYVEIBŐL Pannónia könyvek­­ megvehetők a könyvtárban-Fehér István: A soknemzeti­ségű Baranya a 20. században A monográfia a XX. század Baranya megyei történéseinek átfogó, minden területet felölelő szintézise. A kötet helyi és or­szágos levéltári, pártarchívumi, káptalani és püspöki levéltári for­rásokon, dokumentumokon nyugszik. Szirtes Gábor: A milleneu­­mi Pécs Milyen volt a száz esztendő­vel ezelőtti Pécs az ünnepeken és a hétköznapokon? Milyenek voltak közterei, utcái, üzletei? Mit üzen számunkra a milleneu­­mi Pécs? Erről szól ez az alkotó elődök előtt tisztelgő emlék­könyv. Száz pécsi évad - A Pécsi Nemzeti Színház száz éve Csernavölgyi Antal: Re­peszdarabkák A háborúból, a forradalomról, a megtorlásokról, az embert pró­báló újrakezdésekről, egyszóval az elmúlt fél évszázadról szól ez a könyv. Új könyvek Szép versek 1995 William Golding: Kígyónyelv Andrei Makine: A francia hagyaték Francoise Sagan: Rejteku­­tak Randolph L Braham: A ma­gyarországi háborús munkaszol­gálat története Kristó Gyula: Magyar hon­foglalás - honfoglaló magyarok SIKERKÖNYVEK Szabó Dezső: Életeim, Születéseim, halálaim Isac B. Singer: A Moszkát család B. F. Ellis: Az informátorok Tar Sándor: Szürke galamb Pünkösti Árpád: Rákosi a csúcson (1948 - 1953) Temesi Ferenc: Pest Esterházy Péter: Egy kék haris Arthur Koestler: Nyílvessző a végtelenbe Márai Sándor: Az idegenek Elie Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet Ünnepi Könyvhét van. Ön­kéntelenül is diákéveim könyv­heteire emlékezem vissza, ami­kor a budapesti könyvsátrak előtt az akkori magyar írók dedi­kálták művüket. Micsoda parádés írói névsort tudok felsorolni! Herczeg Feren­cen, Móricz Zsigmondon, Szabó Dezsőn, valmint az erdélyi író­kon - Nyírő József, Tamási Áron, Bánffy Miklós és a többiek - kívül ott voltak a népi írók: Veres Pé­ter, Németh László, Féja Géza, Kodolányi János, Kovács Imre, Szabó Pál, Illyés Gyula és még sokan mások, s l­akik a magyarság égető­­­ problémáival foglalkoz­­­­tak.­­ Megkapók és lenyű­gözök még most is írása­ik, áthatva az akkori kor­szak szociális gondola­taitól, amivel a magyar nép­jólétet akarták el­őmozdítani. Veres Péter számtalan művét olvas­tam és élvezettel olva­som ma is, mert igazi za­matos magyar nyelven írt. Illyés Gyula így jelle­mezte koporsója melletti búcsúbeszédében:­­Lángelmét temetünk.* De térjünk át a jelen­re. Milyen könyvek van­nak ma? Magyar szép­­irodalom? Egy-két kivé­teltől eltekinte - pl. Jókai műveinek díszes kivitelű és bor­sos áru kiadása, stb. - zömmel a külföldi, ismeretlen nevű írók művei jelennek meg, amely mű­veket - eltekintve kevés kivételtől - így is jellemezhetnék:­­ponyva­­irodalom.’ Ezek mellett a művek mellett megjelent még egy másik­­ ellensége’ is a könyvolvasás­nak. Ez a rendkívüli méretben el­harapódzott videó-, horrorfilmek tömege, ami inkább szórakoztat­ja az ifjúságot, de még a felnőt­teket is, mint egy jó magyar író. BOHUMIL HRABAL A városka, ahol megállt az idő akár múltbéli, vagy mai is, vagy a külföldi irodalom remekírói. Habent sua fata libella - A könyveknek megvan a maguk sorsa, mondja a latin közmon­dás. Ne igazolódjék be ez a mondás a mai könyvtárakra, lát­­togassuk azokat, hiszen jobbnál­­jobb könyveket találhatunk ott, és szeressük a könyvet, mert hi­szem és vallom, hogy a könyv is lehet igaz jó barátunk, amely egyszerre ad szórakozást, ki­­kapcsolódást, ismereteink felújí­tását. D.K. a városi könyvtár törzsolvasója Szeretek könyvtárba járni, s jó, hogy van. A munka is könnyebb, ha tudom, hogy es­te vár egy jó könyv. Ha kell? - felüdít. Ha kell? - jótékonyan el ál m ősit. Vannak könyvek, melyekre pár nap múlva már csak a cím­lapja alapján emlékszünk. De nincs egyetlen olyan könyv sem, amelyben ne lennének sorok, oldalak, amire érdemes visszaemlékezni vagy megje­gyezni. Kozma Sándorné ... Sokan sokféleképpen mondták már el gondolataikat a könyvről, az írott szóról. Hogy mit jelent nekem a könyv? Elsősorban állandó és nélkülözhetetlen segítőtársat, „munkaeszközt” és termé­szetesen kikapcsolódást. Egyetemistaként elképzelhe­tetlen a felkészülés könyvár és könyvhasználat nélkül. Több könytárnak is az olvasója va­gyok, mégis legszívesebben a siklósi Városi Könyvtárat látog­atom. Ezt a helyet szeretem a leg­inkább, mert hangulata barátsá­gos, környezete otthonos és a könyvtárosok minden kérdé­semmel, problémámmal szíve­sen foglalkoznak. Sajnos, egyre gyakrabban tapasztalom - és nemcsak ebben a könyvtárban - hogy bizonyos könyvek nagyon rossz állapotban vannak, lapjaik kiszakadtak, köté­sük megrongáló­dott. Kár értük! Tudom, hogy elszegényedő vi­lágunkban egyre kevesebb anyagi forrás jut új köny­vek vásárlására, a régiek pótlásá­ra, de erről nem mondhatunk le. Meg kell becsül­nünk a könyveket, vigyáznunk kell rájuk, mert rajtunk is múlik a könyv­tár állományának minősége és mennyisége. Legyen ez kö­zös feladatunk. Spiesz Tímea A könyveknek megvan a maguk sorsa SALMAN RUSHDIE KELET, NYUGAT EUROPA 8. szám

Next