Szerencs - Szerencsi Hírek, 1997 (12. évfolyam, 1-25. szám)
1997-11-14 / 21-22. szám
VÁLTOZTAK A SZAVAZÓKÖRÖK Az 1997. november 16-i népszavazástól kezdődően megváltoznak Szerencsen a szavazókörök. A felesleges bosszúságok elkerülése érdekében elindulás előtt érdemes tehát alaposan átolvasni a kopogtatócédulán szereplő adatokat. Az eligazodásban lapunk is segítséget kíván nyújtani a szavazókör-beosztások alábbi közzétételével: 01. szavazókör: Szociális Otthon, étkezde, Bekecsi út 10. Bekecsi u. 2-10., Előhegy, Felsőkert, Határőr, Hársfa, Hidegvölgy, Kárpát, Laktanya, Mikszáth Kálmán utcák, Példánykert köz, Példánykert és Radnóti utcák. 02. szavazókör: Általános Iskola (volt Hunyadi János Ált. Isk.), Rákóczi út 93. Alsópincesor utca, Árpád köz, Árpád utca, Bakó József, Béke, Bényei, Felsőpincesor, Határ utcák, Hivatal köz, Hunyadi köz, Hunyadi, Késmárk utcák, Kossuth L. utca 117/2 A. B., Kossuth Lajos utca 2-24., Kossuth tér, Kórház köz, Lajos köz, Monoki utca, Pince köz, Rákóczi út 1-87., Széchenyi köz, Széchenyi utca, Temető köz, Rakodó utca. 03. szavazókör: Bocskai István Gimnázium, Ondi út 1. Csokonai, Erdei Ferenc, Fenyves, Kölcsey, Landler Jenő utcák, Ondi út 15-től végig, Ondi út 54-től végig, Petrikovits László, Szemere Bertalan, Vajda János, Váczi Mihály és Veres Péter utcák. 04. szavazókör: Szerencsi Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Ondi út 8. Árpád hegy, Hegy, Korvin Ottó utcák, Kossuth Lajos köz, Kossuth Lajos utca 19-25., Malom utca, Ondi út 1- 11., Ondi út 2 - 52/B., Szabadság utca. 05. szavazókör. Gyárkerti Óvoda, Rákóczi út 128. Gyár út, Kandó Kálmán út, Magyar utca, MÁV-telep, Nyár út, Rákóczi út 91-137., Rákóczi út 102-128/6., Zrínyi utca. 06. szavazókör. Bolyai János Általános Iskola, Rákóczi út 100. Arad utca, Bajcsy-Zs. utca, Bástya köz, Bástya utca, Bors Kálmán utca, Erzsébet tér, Erzsébet köz, Erzsébet, Huszárvár, Jókai utcák, Kisvásár tér, Molnár István, Perc, Petőfi, Posta utcák, Szavazólap ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS 1997. november 16. Érvényesen szavazni csak egy válaszra lehet! Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? Igen Nem O O A válaszra szavazni a válasz alatti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: 0 vagy 0 Rákóczi út 30-100., Sallai, Ságvári, Szűk, Takta, Tatay Zoltán, Tavasz utcák. 07. szavazókör: Volt Szerencsi MG TSZ étkezde, Rákóczi út 16. Alkotmány köz, Alkotmány utca, Bartók Béla utca, Bekecsi út 1-53., Csalogány köz, Csalogány, Fürst Sándor, Gárdonyi, Kassa, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond utcák, Rákóczi út 2- 28., Rákóczi Zsigmond tér, Vörösmarty utca. 08. szavazókör: Rákóczi Zsigmond Általános Iskola, Rákóczi Zs. tér 1. Dózsa György utca páros oldala, Gépállomás, Hámán Kató, Kállai Éva, Kilián György utcák, Kilián tér, Kinizsi Pál, Lipták János utcák, Lipták köz, Nagyvárad köz, Nagyvárad út, Pozsonyi út, Rózsa, Szegfű, Táncsics Mihály utcák. 09. szavazókör: MÁV Állomás, oktatóterem. Ady Endre, Arany János, Bethlen Gábor, Bocskai, Arany János utcák, Dobó Katica út, Dózsa György utca páratlan oldala, Eperjes, Igló, József Attila, Kazinczy, Kolozsvári, Lőcse utcák, Malomtanya. 10. Szerencs - Ond, Ond Általános Iskola Ady Endre, Fő, Görgey, Hunyadi, Jókai, Kossuth Lajos, Monoki, Petőfi, Széchenyi utcák. Megvádolt köztisztviselők A népszavazásról folytatott vita hevében, minden alapot nélkülöző súlyos vádak hangzottak el a magyar közigazgatásban dogozó köztisztviselői karra nézve. A választási csalással megvádolt - erejükön felül teljesítő- munkatársak az Alkotmányra és választási törvényre tettek esküt, és eszerint végzik felelősségteljes munkájukat. A Belügyminisztériumban és az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők már több alkalommal bizonyították tisztességüket, hozzáértésüket mind a hazai, mind a nemzetközi politikai és szakmai közvélemény előtt. A Magyar Köztársaságban eddig megtartott két országgyűlési és önkormányzati választás törvényes lebonyolítása ezt tényszerűen igazolja. A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalnak a népszavazási aláíráshitelesítésben végzett munkáját az Országos Választási Bizottság - melynek tagjai a politikai pártok delegáltjai és neves szakértők - legutóbbi, október 13-ai, hétfői ülésén illette dicsérettel. A köztisztviselők elleni vádaskodás súlyosan sérti az államigazgatásban dolgozók önérzetét, a választási csalás leghalványabb gyanúját is kategorikusan visszautasítják. Németh Krisztina s__________________________________________________________sajtófőnök ^ MELLÉKLET 1997. NOVEMBER 14. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A NOVEMBERI NÉPSZAVAZÁSSAL KAPCSOLATBAN Ki jogosult részt venni az országos népszavazáson? Az országos népszavazáson való részvételre a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak. A választójogosultság meglétét az országgyűlési képviselők választására érvényes rendelkezések szerint bírálják el. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki részt vehet az országgyűlési képviselők választásán, az szavazhat az országos népszavazáson is. (A népszavazáson részt venni jogosult választópolgár saját döntésétől függ, hogy élni kíváne jogával.) Ennek megfelelően az országos népszavazáson szavazati joga van minden magyarországi lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll (mert például értelmi fogyatékos); - a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll; - szabadságvesztés büntetését tölti; büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll. Akadályoztatva van szavazati joga gyakorlásában az a magyar állampolgár, aki - noha választójogosult - a népszavazás napján külföldön tartózkodik. Részt vehet ellenben a népszavazáson az az egyébként külföldön élő, választásra jogosult magyar állampolgár, ha a népszavazás napján Magyarországra jön. Mi célt szolgál a „kopogtatócédula"? A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, közismert nevén a kopogtatócédula hívja fel a választópolgár figyelmét az országos népszavazásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a népszavazás elrendeléséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. A kopogtatócédula 1997. október 27-ig készül el a névjegyzék felhasználásával, és azt a névjegyzéket vezető települési jegyző október 29-ig postán juttatja el a választópolgároknak. Melyek a szavazókörök kialakításának főbb szabályai? A szavazókör az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600- 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. A szavazókörök az országgyűlési képviselőválasztásra kialakított szavazókörökkel azonosak, így a polgárok többsége a megszokott helyen szavazhat. Szavazhat-e valaki a szavazókörzetén kívül? Igen. Erre két esetben van lehetőség: egyfelől lakóhely megválatoztatása esetén, másfelől akkor, ha választópolgár a népszavazás napján lakóhelyétől távol tartózkodik. Mi a teendő lakóhely megváltoztatása esetén? Előfordulhat, hogy a választópolgár a névjegyzék elkészülte (1997. október 27.) után lakóhelyét a névjegyzéket vezető település területén megszünteti. Ekkor ő csak korábbi lakóhelyén szavazhatna, miközben új lakóhelye esetleg nagy távolságra van. Ebben az esetben a választópolgár a korábbi lakóhelyén a Polgármesteri Hivatalban a népszavazást megelőző napon 16 óráig (levélben november 11-ig) igazolást kérhet arról, hogy régi lakóhelyén szerepelt a névjegyzékben, sőt onnan törölték. A választópolgár új lakóhelyén ezzel az igazolással a népszavazást megelőző napon 16 óráig a polgármesteri hivatalban, a népszavazás napján pedig a lakóhelyéhez közel eső szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat. Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol levő választópolgár? Lehetőség van arra, hogy az a választópolgár, aki a népszavazás napján lakóhelyétől távol van, tartózkodási helyén szavazzon. Ebben az esetben a választópolgár a lakóhelyén a polgármesteri hivatalban a népszavazást megelőző napon 16 óráig (levélben november 11-ig) igazolást kérhet arról, hogy lakóhelyén szerepelt a névjegyzékben, s őt onnan törölték. Az igazolás választópolgár nyilatkozata alapján a tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván. A választópolgár tartózkodási helyén ezzel az igazolással a népszavazást megelőző napon 16 óráig a polgármesteri hivatalban, a népszavazás napján pedig a tartózkodási helyéhez közel eső szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat. A népszavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nem szavazhat. Hogyan szavazhatnak a vakok és a mozgássérültek? Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét, azaz őket akár a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott az ő segítségükkel, de a választópolgár utasítása szerint együtt tölthetik ki a szavazócédulát. A tartósan gondozás vagy gyógykezelés alatt állók kérésére a szavazás lehetővé tétele érdekében külön szavazókör alakítható ki az egészségügyi intézményben (kórház, öregek otthona stb.). Egyedi kérelem esetén pedig az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére lakásán, tartózkodási helyén - felkeresi (mozgóurna). Milyen választási szervek működnek közre az országos népszavazásnál? Ellentétben az országgyűlési képviselőválasztással, az országos népszavazásnál csupán két választási szerv működik: a szavazatszámláló bizottság és az Országos Választási Bizottság. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri népszavazási eredmények összesítésével az Országos Választási Bizottság állapítja meg és hirdeti ki a népszavazás országos eredményét. Kikből áll össze a szavazatszámláló bizottság az országos népszavazásra? A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok által megbízott tagokból állnak. Ki nem lehet tagja a szavazatszámláló bizottságnak az országos népszavazás esetén? Az országos népszavazás során a szavazatszámláló bizottságnak nem lehet tagja a megyei közgyűlés elnöke, a polgármester, a jegyző, a főjegyző, valamint a szavazatszámláló bizottság mellett működő választási munkacsoport tagja. E személyek közül tehát a tagok nem választhatók és nem bízhatók meg. Ki vehet részt a szavazatszámlálásban? A szavazatszámlálás munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt. Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál? A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják. Milyen feltételekkel végezhető közvéleménykutatás a népszavazás napján? A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a népszavazás napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvéleménykutatás csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat, a közvéleménykutató a szavazóhelyiségbe és az azzal érintkező helyiségekbe nem léphet be, a közvéleménykutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg. A fenti szabályok megtartásával a népszavazás napján is végezhető közvéleménykutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titokban tartani. A közvéleménykutatónak adott válaszok a népszavazás eredményét nem befolyásolják. Mikor eredményes az országos népszavazás? A népszavazás eredményessége azt jelenti, hogy a népszavazás célja megvalósult, azaz: az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők hű képet kaptak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véleményéről, és a lakosság kellőképpen egységesen vélekedik. Alkotmányunk ezt akkor látja biztosítottnak, ha a népszavazáson - a részt vettek számától függetlenül - az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Jelen esetben ez kérdésenként külön-külön vizsgálandó, előfordulhat tehát, hogy egyes kérdések tekintetében eredményes a népszavazás, mások tekintetében viszont nem. Milyen jogorvoslatra van lehetőség az országos népszavazás során? A népszavazás elrendelése és lebonyolítása, valamint az eredmény megállapítása során tapasztalt törvénysértés miatt az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az alkotmányossági panaszt az Alkotmánybírósághoz a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő. Legalább 500 állampolgár együttes kérelemmel szintén az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybíróságnak a panasz tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslat nincsen.