Törökszentmiklós - Törökszentmiklósi Hírlap, 2022 (16. évfolyam, 1-26. szám)
2022-08-01 / 16-17. szám
2022/16-17. szám augusztus 1 -2. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK AuófÁ$zfos 2 hriiheff rl (folytatás az előző oldalról) Egyik fontos eleme volt a búcsújárás, emellett az ereklyéknek a rájuk tett eskü révén még jogi szerepe is volt. I. (Nagy) Lajos uralkodása idején augusztus 20. a naptárakban egyházi ünnepként szerepel. Ugyanő, már mint lengyel király, a jobb kar felső részét új országának adományozta. Az alsó rész pedig valószínűleg Zsigmond király idején került Bécsbe. Mint ahogy a kézfejet is ekkoriban helyezhették át Szentjobbról Székesfehérvárra. Később a török hódítás idején került Dalmáciába, a raguzai domonkos kolostorba. Két évszázad múltán bukkantak rá újra, az időközben elfeledett ereklyére. Mária Terézia ekkor -1771 -ben - Raguzából hazahozatta az ereklyét s a budavári palotában őrizték, egyúttal újra országos ünneppé tette Szent István napját. Ettől fogva Buda lett az első magyar szent, Szent István kultuszának központi helye. Ennek fénypontja a minden év augusztus 20-án, megtartott körmenet volt, ami 1818-tól az állami ünnep rangjára emelkedett. Ekkor ugyanis a Helytartótanács elrendelte, hogy a körmenetben a kormányhatóságok vezetőinek és tisztviselőinek testületileg, teljes díszben részt kell venniük. Őket követték a körmenetben a pesti és budai céhek, a két város gimnáziumi és egyetemi diákjai, valamint az egyháziak. Augusztus 20. s vele a körmenet, egészen 1944-ig a legfontosabb állami ünnepség volt, amely a reformkorban éledő hazafias mozgalommal párhuzamosan nemzeti jelleget is öltött. Épp ezért 1849-60 között az önkényuralmi rendszer nem is engedélyezte a megemlékezést. Az első világháború és az azt lezáró 1920-as trianoni békediktátum tragikus következményei csak még inkább erősítették augusztus 20. nemzeti ünnepének fontosságát. 1938- ban, Szent István halálának 900. évfordulóján, a szentévben a Szent Jobbot egy különlegesen kialakított „Aranyvonat”-nak nevezett szerelvény vitte körbe vasúton az országban. A II. világháború után megszűnt nemzeti ünnepnek lenni augusztus 20. - jóllehet 1947-ig még egyházi ünnepként megtarthatta a katolikus egyház. 1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István-napi körmeneten. A következő évben a kommunista vezetők már nem engedélyezték a felvonulást. A kommunista hatalom tisztában volt azzal, hogy az ünnep nemzeti és vallási jellege miatt nehezen egyeztethető össze az új ideológiával, ennek ellenére megpróbálták kiaknázni a maguk számára is a jelentőségét. Először az új kenyér ünnepének nevezték el - amelynek egyébként voltak hagyományai - majd 1949-ben tudatosan erre a napra időzítették az új alkotmány bevezetését, s 40 évig, mint alkotmányunk ünnepét ismerhette az ország. 1989-ben, a rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók. Ekkor, a hagyományoknak megfelelően, újra meg lehetett tartani a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi, törvényes rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Héja László 2 Beszélgetés Markét Imre polgármesterrel Augusztus elsejétől módosultak a rezsicsökkentés igénybevételének szabályai, ami szinte mindenkit érint, lakosokat, vállalkozásokat, önkormányzatokat. A rezsirendeletet az Európát sújtó energiaválság miatt szabályozta újra Magyarország kormánya. Hogy ez mit is jelent Törökszentmiklós Városi Önkormányzat számára, erről is kérdeztük Markót Imre polgármestert, valamint a jelenleg futó pályázatokról, és a tűzijátékról, ami idén nem lesz városunkban augusztus 20-án. A bölcsődei épület kivitelezése egészen látványos szakaszához érkezett, de az ütemtervnek megfelelően halad? Igen, hiszen csak az alapozási munkálatok elkezdésénél volt némi fennakadás, egy korábbi épület maradványai miatt, amit a földmunkák végzésekor találtak meg. Most viszont valóban látványos szakaszához ért az építkezés, a szerkezetépítés a vége felé tart, a falak, a födémek állnak, és elkezdődött a tetőszerkezet építése is. Az energiaválság, a háború, a kormányzati intézkedések, az építőanyagok beszerzési nehézségei ezt a beruházást, és a kivitelezőt sem segítik. A bölcsőde kivitelezője is jelezte, hogy többletforrást kérne a kivitelezésére, valamint határidő módosítást. Azonban a szerződésmódosítási kérelmét nem támasztotta alá megfelelő módon, valamint a szerződéses ár közbeszerzési eljárásban lett meghatározva, ami köti a kivitelezőt is, ezért nem tudjuk teljesíteni kérését. A Törökszentmiklós 300 Emlékév kulcsprojektje, a Klein-ház rekonstrukciója kívülről úgy néz ki, mintha befejeződött volna. Mi az ami még hátra van? A Klein-ház kivitelezése valóban a végéhez közeledik. A gázellátással vannak még feladatok, illetve az udvar nem készült még el teljesen. Ami nagyon fontos, hogy az épület nem csak kívül, de belül is elkészült, ami azt jelenti, hogy hamarosan az átadás időpontját is meghatározhatjuk. Április elején a Galambos parkot érintő sikeres pályázatról számoltunk be. Ennek a tényleges, látványos szakasza mikor kezdődhet el? A tényleges fizikai megvalósítás 2023 második felében indulhat el. Természetesen addig is dolgozunk, a pályázatban vállalt mérföldköveknek megfelelően. Jelenleg a tervezés zajlik, azaz az engedélyes, és kiviteli tervek elkészítése, és csak ezek után tudjuk elindítani a közbeszerzési eljárást, és köthetünk kiviteli szerződést. A végeredmény pedig egy sokkal rendezettebb zöldfelület lesz. Az elképzelések szerint megnöveljük a parkban lévő tó vízfelületét, ami egyébként jelen pillanatban kiszáradt, ezért egy vízvisszatartó funkcióval is ellátjuk. Felújítjuk, és bővítjük a játszóteret, árnyékosabbá tesszük, a kisgyermekek számára egy kalandparkot is építünk. Fedett, de oldalról nyitott közösségi tér is szerepel a tervekben, melynek része egy vizesblokk, és mosdó kialakítása. (folytatás a következő oldalon) Törökszentmiklósi HÍRLAP