Hétfő Reggel, 1939 (1. évfolyam, 1-51. szám)

1939-01-09 / 1. szám

4 Beköszöntő Az újesztendő első vasárnap éjszakáján hiányzott a pesti utca megszokott képe. Nem száguldottak rajt végig fürge rikkan­csok ezrei, nem robogtak a pályaudvarok felé az újságszállító gépkocsik sorai, mert elnémult négy magyar újság. Nem jelent meg A Reggel, Lázár Miklósnak, a magyar közírók­­ kiváló egyéniségének magas­­nívójű lapja. Nem láttuk Vadnai Endre gyorsan közkedveltté lett Reggeli Újságját, nem hozta elénk a rikkancs Elek Hugó lapját, a nagymultú Hétfői Naplót és hiába kerestük a Magyar Hétfőt, Lévai Jenő újságját, amely főképpen a magyar falut, a vidéket informálta a vasárnap eseményei­ről. A négy újság megszűnt, hogy miért, en­nek okát most és itt ne kutassuk­. Ne váj­­káljunk fájó sebekben. Amikor a szellemi és fizikai munkások megritkult soraiból itt­­maradva, a szeretettel vállalt szolgálat alá­zatosságával adjuk kézbe a Hétfő Reggelt, azt szeretnénk, hogy az olvasó találja meg a kárpótlást azért, amit négy megszokott és megszeretett újságjában elveszített. A Hétfő Reggel nem jogutóda elődeinek, de minden igyekezetünkkel, tudásunkkal, munkakész­ségünkkel azon leszünk, hogy minél többet megmentsünk abból a szellemi örökségből, amelyet elődeinktől tisztán és mocsoktala­­nul veszünk át. Az út, amelyen mi elindulunk, nehezebb és göröngyösebb annál, mint amelyet indu­lásukkor elődeink megjártak. A szellem szárnyalását nem akadályozzák gátak, de a szó, amelyet leírunk fokozottabban mér­legre teendő. Érezzük, mily nehéz a mi fel­adatunk, ha az olvasó elé kell vetítenünk azokat a szörnyű viharfelhőket, melyek ezt a megcsonkított országot jóformán mind a négy égtáj felől fenyegetik. Látjuk, hogyan ritkulnak a védelem erői ebben az önmagát marcangoló, széttagolt magyar társadalomban és ezért tudjuk felmérni a feladat nehézségeit, egyben azon­ban nagyszerűségét is, amikor védelemre hívjuk fel a magyar erőket, hogy megment­hessük azt, ami ennek a nemzetnek egye­düli kincse és jövőbeni fennmaradásának, hivatásteljesítésének alapfeltétele. Harcolni akarunk a magyar állam füg­getlenségéért. Soha nem múló, el nem lan­kadó eréllyel követeljük hazánkon Tria­nonban elkövetett igazságtalanságok békés jóvátételét, de hirdetjük egyben, hogy semmi áldozat nem lehet elég nagy ahhoz, hogy a nemzet fegyveres védelmét meg­szervezzük. Hirdetjük és valljuk, hogy e földön munkához és élethez joga van mindenki­nek, aki dolgozni akar a nemzet céljaiért és boldogulásáért. Látjuk a népi rétegek elesettségét és tudjuk, hogy csak a nép szociális és gazdasági megerősítésével menthetjük át a magyarságot az új ezred­évbe. Mindezek a célok, magyar vágyak, csak a béke áldásaitól termékenyítve valósulhat­nak meg. Hisszük és valljuk, hogy azok az ellentétek, amelyeket kóros és káros jel­szavakkal nem magyar érdekek szolgálatá­ban hintettek el sorainkban, tartósan nem tudják megbontani a magyar társadalom békéjét. A szellem, a tudás és az igazság minden eszközével akarjuk megvívni küz­delmünket a békéért, békét a nemzetek között, de főképpen békét a magyar nem­zet sorain belül. Amikor ezek mellett a célok mellett te­szünk hitet, ezeknek szolgálatára vallunk fogadalmat. Ígérjük az olvasónak, hogy mindig az igaz szó, a jól megvizsgált lelki­­ismeret szava lesz az, amely a Hétfő Reg­gel hasábjain eljut hozzá. .A megszűnt négy lap sokszázezres olvasó­táborának kezébe tesszük le szeretettel ezt az új újságot. Kérjük, nézze el a kezdet esetleges fogyatékosságait és fogadjon ben­nünket olyan kitárt szívvel, mint amilyen szeretettel, jószándékkal és szolgálni aka­ rással jövünk hozzá. EZÜST- Drill Áll képpél :.rs K£K- fltfUlfH Schmideg a . A politikai világ érdeklődésének homlok­terében természetesen Imrédy Béla minisz­terelnök új fajvédő mozgalma áll. Eredeti­leg úgy tervezték, hogy a mozgalom meg­születésével egyidejűleg a Nemzeti Egység Pártja mai formájában megszűnik, a párt­­keretek leomlanak és a párt, mint olyan, beolvad a „Magyar Élet Mozgalomba“. Ké­sőbb a terv úgy módosult, hogy a kormánypárt megmarad és mint a mozgalom parlamenti frakciója fog sze­repelni. A Nemzeti Egység Pártja azonban saját jövőjét illetően más véleményen volt és a miniszterelnök az előterjesztett indokok alapján szintén szükségesnek tartotta a Gömbös Gyula által életrehívott politikai párt fennmaradását, így tehát a NÉP meg­maradt és zászlót bontott az új mozgalom is. A Nemzeti Egység Pártjának képviselő­­tagjai valamennyien megjelentek a vigadói nagygyűlésen, ami természetesen nem je­lenti azt, hogy a párt képviselői aktíven részt vesznek az új mozgalomban. A párt vezető politikusai hangoztatták előttünk, hogy feltétlenül ragaszkodnak a különállás­hoz és a külön szervezkedéshez. Szombaton este Imrédy Béla miniszterel­nöknél megjelent Bárczay János, a Nemzeti Egység Pártjának alelnöke. Mint ismeretes, B Bárczay hatáskörébe tartozik a propaganda és a szervezkedés. Teljesen kidolgozott, ha­talmas tervezetet nyújtott át Bárczay János a miniszterelnöknek a NÉP szervezkedésére vonatkozóan. Imrédy és Bárczay több mint egy órán keresztül tanácskoztak arról, hogy a jövőben milyen irányú legyen és milyen keretek között mozogjon a Nemzeti Egység Pártjának szervezkedése. Értesülésünk szerint függetlenül a Magyar Élet Mozgalom szervezkedésétől és akcióitól a Nemzeti Egység Pártja minden eddigit felülmúló agitációt kezd. Minden politikai párt igyekszik felké­szülni egy esetleges választásra, így termé­szetesen elsősorban a Nemzeti Egység Párt­ja is. Sorozatos gyűléseken fogják ismertetni a kormány reformpolitikáját és az a NÉP vezetőségét egyáltalán nem fogja zavarni, hogy ugyanakkor ugyanilyen irányú propa­gandatevékenységet fog kifejteni, az Imrédy Béla által életrehívott Magyar Élet Moz­galom. A Nemzeti Egység Pártjának konzervatív köreiben nem látják örömmel azt sem, hogy az új mozgalomban vezető szerepet játszanak olyan politikai tényezők, akiket eddig részint a parlamentben, részint a parlamenten kívül a nagykö­zönség, mint a legszélsőségesebb dema­gógokat ismerte meg. Így például Imrédy Béla mozgalmának egyik főszervezője a Szálasi-féle Hungaris­ta­ párt volt igazgatója, aki onnan heves vi­ták közepette lépett ki. Erősen részvesznek a mozgalomban azok a parlamenten kívüli fiatal elemek is, akiket eddig a különböző nyilasfrakciókban és pártokban lehetett látni. Természetes, hogy ilyen körülmé­nyek között a NÉP mérsékelt szárnya és a NÉP vezetőségének egy része nem ragasz­kodik ahhoz, hogy a párt és a mozga­lom túlzottan együtthaladjon. Az elkövetkezendő napokban megindul a Magyar Élet Mozgalomba való jelentkezés. Hangoztatják beavatott helyen, hogy csakis önként jelentkező mozgalmi ta­gokra van szükség, a belépés senkire nem kötelező és arra senkit sem fog­nak kényszeríteni. Ellenzéki körökben mégis attól félnek, hogy a Magyar Élet Mozgalomnál ugy­anaz fog történni, mint Gömbös Gyula életében a Nemzeti Egység Pártjánál. Akkor az volt a jelszó: „Be a NEP-be. Most az lesz a jelszó — mondják ellenzéki körökben: — „Be a MÉM-be!“ Úgy tudjuk, hogy a képviselőházban szóvá fogják tenni a mozgalom megindítását és megnyugtató felvilágosításokat fognak kérni a miniszterelnöktől a mozgalom szer­vezkedésére vonatkozóan. V&yy&S éXvA&t­dz&en (lohadják a N£p~&en, a Ju­a^nX tiki (M&z$aACan Sz^&zk&détét HÉTFŐ REGGEL Megvárható utánéilfipek 3 darab Q mnitnii MOLS ELEM „Párisi Fotó“ Andrássy-ut 39 összesen & g1CJalif­iP (Párisi Nagyáruház épületében) Felesége öngyilkossága után fájdalmában megőrült egy banktisztviselő Glück Sándor banktisztviselő tragédiája új fejezethez ért... Vízkereszt napján a délelőtti órákban titokzatos hátterű h­alálos öngyilkosság tör­tént a Rákóczi­ út 73. számú bérpalotában. Az öngyilkosság rejtélyét a főkapitányság bűnügyi osztálya még a mai napig sem ol­dotta meg. Glück Sándornak, a Magyar Ál­talános Takarékpénztár főtisztviselőjének fiatal felesége, — mint ismeretes — gázzal megmérgezte magát és meghalt. A szeren­csétlen úriasszonyra a konyhában bukkan­tak rá, ahol a földön élettelenül feküdt. A segítségül hívott orvosok sem tudtak segí­teni a 33 éves asszonyon, aki már órák óta­­alatt volt, amikor az öngyilkosságot fel­fedezték. Délelőtt negyed tizenegy órakor fedezték fel a banktisztviselő feleségének meggondo­latlan tettét. Egy órával későbben értesült a férj a tragédiáról. Autótaxival rohant haza. Halottsápadtan támolygott be az elár­vult lakásba, ahonnan néhány órával előbb sietett hivatalába. Glück Sándor, aki esztendők óta a legbol­dogabb családi életet élte a fájdalomtól szinte eszét veszítve, aléltan zuhant felesé­gének holttestére. Orvosok térítették magá­hoz a banktisztviselőt, feleségének holttes­tét pedig ezalatt a rendőrség intézkedésére a törvényszéki orvostani intézetbe szállítot­ták. A szerencsétlen férj, amikor ráeszmélt arra, hogy mi történt, elrohant hazulról. Senki sem tudta, hogy hova ment, hol ke­res vigasztalást fájdalmára. Éjfél felé járt már az idő, de Glück Sándor még mindig nem adott magáról életjelet. Az egyik ba­rátja, Sugár Béla dr. banktisztviselő, aki a Vilmos császár­ út 41. számú bérházban la­kik, a főkapitányságra sietett, ahol bejelentette Glück Sándor eltűnését és kérte, hogy felkutatására indítsák meg a nyomozást. Éjszaka egy óra tájban az Esplanade­­szálló igazgatója telefonált a főkapitány­ságra, hogy egy férfi bérelt náluk szobát, aki rendkívül zavarosan viselkedett és aki­nek a személyleírása pontosan ráillik Glück Sándorra. Detektívek siettek ki a budai ho­telba. Arra gondoltak, hogy Glück Sándor azért vett ki szobát, hogy ott végezzen ma­gával és ezért a mentőket is értesítették. Bekopogtak a banktisztviselőhöz, aki tel­jesen felöltözve, nyitott ajtó mellett feküdt a szoba sezlonján. Kérdéseket intéztek Glück Sándorhoz, akinek zavaros válaszaiból arra lehetett követ­keztetni, hogy elvesztette lelki egyen­súlyát, Nagy pedig mérget vett be, amelynek hatása alatt van. A banktisztvise­lőt bevitték a főkapitányság központi ügye­letére. Orvosok vizsgálták meg, akik két­ségtelenül megállapították az elmezavart. A szerencsétlen férfi szüntelenül ezt is­mételte: — Vigyetek messze... Messze vigyetek ki az életből .. A rendőrség értesítette Glück Sándor hozzátartozóit a történtekről, akik nem­sokára megjelentek a főkapitányságon és a magasállású banktisztviselőt ideggyógyinlé­­■étbe­n állították. (B. T.) i Atony&K katona Ércbe kellene önteni az alakját. Béké­ben, háborúban egyaránt ott áll posztján és gondoskodik a társadalom nyugalmá­ról, biztonságáról. A Munkács elleni cseh orvtámadás ismét ott találta őrhelyén a magyar katonát, tisztet, közlegényt egy­formán. Egy alvó város ellen az éjszaka sötétjében tankot vonultattak fel azok, akik nemrég még fejvesztetten menekül­tek a békés magyar megszálló sereg köze­ledtének hírére is. A magyar katona ott állt őrhelyén és néhány órán belül ki­verte az alattomos támadókat. Hódolat a magyar katonának, határőrnek, pénzügy­­őrnek, rendőrnek, nemzetőrnek egyfor­mán. Valamenyien rettenthetetlen, bátor védelmezői ennek az országnak és nem­zetnek. A munkácsi véres Vízkereszt újra be­bizonyította, hogy veszedelem esetén a rendnek, nyugalomnak, békének minden­ki egyforma elszánt határozottsággal vé­delmezője, a sorkatona éppúgy, mint a belső rend őre és a polgár maga is, aki veszélyt és kockázatot vállalva odasietett a határvonalra, hogy viszakergesse az alattomos támadókat. A magyar katona mellett a magyar polgár is letette újból, mint már annyiszor,­­ a vizsgát, ott állt a helyén elszántan és magyar érzéstől fű­tötten, amikor szükség volt rá. Nem hisz­­szük, hogy faji, felekezeti, vagy népcso­porti különbségek lettek volna a mun­kácsi hős védők között, amikor arról volt szó, hogy szembe kell szállni a közös el­lenséggel. A cseh gránátok is, amelyek becsapódtak Munkács városába, nem vá­logatták meg nemzetiségi, vagy faji ala­pon azokat a házakat, amelyekben pusz­títást végeztek: megöltek a békés utcai járókelők közül egy ruszin asszonyt és egy magyar gyermeket, elpusztították egy zsidó orvos és egy magyar földműves la­kását .. . í­flagyak­orót Imrédy Béla miniszterelnök magasan szárnyaló beszéd kíséretében bocsátotta útjára a Magyar Élet Mozgalmat. Az el­nevezés kétségtelenül rokonszenves. Ma­gyar Élet... Ki ne lenne egységes a jobb, szebb, szociálisabb magyar élet kíváná­sában? Nincs, nem lehet ezen a földön egyetlen ember sem, aki ne kívánna iz­mosabb, egészségesebb magyar életet, úgy érezzük, hogy ehhez nem is kell külön mozgalmat szervezni, mert ebben az aka­ratban egymás mellé sorakozik minden fia ennek az országnak. A magyar életbe, mint gyönyörűséges gyűjtőfogalomba azonban beletartozik kivétel nélkül min­denki, aki magyar földön született, ma­gyar gondolaton nevelkedett, magyar munkát végez. Amikor a magyar életet szociálisabb tartalommal akarják telíteni, amikor jobbá akarják tenni ennek a so­kat szenvedett országnak jövendőjét, azt hisszük, szükségtelenek a jelszavak és az egyenruhák. Lelki tartalom kell, megér­tés, szeretet és krisztusi alázat. Meg­értés, amely kivétel nélkül mindenkinek szól, szeretet, amely egyformán nyújtja a kezet minden elnyomott felé és krisz­tusi alázat, amely leveti a fennhéjázó gő­göt, az uralkodni vágyást és lelkesen sze­gődik mindenki sorsa jobbrafordulásá­­nak szolgálatába. A magyar életből nem lehet kirekeszteni senkit, azokat sem, akiknek nagyapai származása nem tet­szik talán a kor eltorzult ízlésének ... y IfSt január 1. HáHt ! FORUM Az egészséges magyar élethez tartoznak elsősorban azok a közegészségügyi refor­mok, amelyekre olyan égető szükség van és amelyeknek megvalósítását a kormányzat már oly rég hirdeti. Ugyanekkor a magyar orvosok egyik szervezete olyan tervet jutta­tott el most a kormányhoz, amelyben elő akarják írni, hogy keresztény beteget nem lehet olyan egészségügyi intézménybe, kór­házba, vagy rendelőintézetbe utalni, ahol zsidó orvosok dolgoznak. A magyar élet ér­deke volna ez is? Egyeseket — fajokat vagy népcsoportokat — úgy látszik ki lehet re­­keszteni a közösségből, de a betegeket ta­lán mégsem lehet arra kényszeríteni, hogy melyik orvosnál keressenek gyógyulást Mi az ország érdeke: egészséges generáció, vagy pedig százal­ék arány az orvosválasz­tásban?.

Next