Hétfő Reggel, 1939 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1939-01-09 / 1. szám
4 Beköszöntő Az újesztendő első vasárnap éjszakáján hiányzott a pesti utca megszokott képe. Nem száguldottak rajt végig fürge rikkancsok ezrei, nem robogtak a pályaudvarok felé az újságszállító gépkocsik sorai, mert elnémult négy magyar újság. Nem jelent meg A Reggel, Lázár Miklósnak, a magyar közírók kiváló egyéniségének magasnívójű lapja. Nem láttuk Vadnai Endre gyorsan közkedveltté lett Reggeli Újságját, nem hozta elénk a rikkancs Elek Hugó lapját, a nagymultú Hétfői Naplót és hiába kerestük a Magyar Hétfőt, Lévai Jenő újságját, amely főképpen a magyar falut, a vidéket informálta a vasárnap eseményeiről. A négy újság megszűnt, hogy miért, ennek okát most és itt ne kutassuk. Ne vájkáljunk fájó sebekben. Amikor a szellemi és fizikai munkások megritkult soraiból ittmaradva, a szeretettel vállalt szolgálat alázatosságával adjuk kézbe a Hétfő Reggelt, azt szeretnénk, hogy az olvasó találja meg a kárpótlást azért, amit négy megszokott és megszeretett újságjában elveszített. A Hétfő Reggel nem jogutóda elődeinek, de minden igyekezetünkkel, tudásunkkal, munkakészségünkkel azon leszünk, hogy minél többet megmentsünk abból a szellemi örökségből, amelyet elődeinktől tisztán és mocsoktalanul veszünk át. Az út, amelyen mi elindulunk, nehezebb és göröngyösebb annál, mint amelyet indulásukkor elődeink megjártak. A szellem szárnyalását nem akadályozzák gátak, de a szó, amelyet leírunk fokozottabban mérlegre teendő. Érezzük, mily nehéz a mi feladatunk, ha az olvasó elé kell vetítenünk azokat a szörnyű viharfelhőket, melyek ezt a megcsonkított országot jóformán mind a négy égtáj felől fenyegetik. Látjuk, hogyan ritkulnak a védelem erői ebben az önmagát marcangoló, széttagolt magyar társadalomban és ezért tudjuk felmérni a feladat nehézségeit, egyben azonban nagyszerűségét is, amikor védelemre hívjuk fel a magyar erőket, hogy megmenthessük azt, ami ennek a nemzetnek egyedüli kincse és jövőbeni fennmaradásának, hivatásteljesítésének alapfeltétele. Harcolni akarunk a magyar állam függetlenségéért. Soha nem múló, el nem lankadó eréllyel követeljük hazánkon Trianonban elkövetett igazságtalanságok békés jóvátételét, de hirdetjük egyben, hogy semmi áldozat nem lehet elég nagy ahhoz, hogy a nemzet fegyveres védelmét megszervezzük. Hirdetjük és valljuk, hogy e földön munkához és élethez joga van mindenkinek, aki dolgozni akar a nemzet céljaiért és boldogulásáért. Látjuk a népi rétegek elesettségét és tudjuk, hogy csak a nép szociális és gazdasági megerősítésével menthetjük át a magyarságot az új ezredévbe. Mindezek a célok, magyar vágyak, csak a béke áldásaitól termékenyítve valósulhatnak meg. Hisszük és valljuk, hogy azok az ellentétek, amelyeket kóros és káros jelszavakkal nem magyar érdekek szolgálatában hintettek el sorainkban, tartósan nem tudják megbontani a magyar társadalom békéjét. A szellem, a tudás és az igazság minden eszközével akarjuk megvívni küzdelmünket a békéért, békét a nemzetek között, de főképpen békét a magyar nemzet sorain belül. Amikor ezek mellett a célok mellett teszünk hitet, ezeknek szolgálatára vallunk fogadalmat. Ígérjük az olvasónak, hogy mindig az igaz szó, a jól megvizsgált lelkiismeret szava lesz az, amely a Hétfő Reggel hasábjain eljut hozzá. .A megszűnt négy lap sokszázezres olvasótáborának kezébe tesszük le szeretettel ezt az új újságot. Kérjük, nézze el a kezdet esetleges fogyatékosságait és fogadjon bennünket olyan kitárt szívvel, mint amilyen szeretettel, jószándékkal és szolgálni aka rással jövünk hozzá. EZÜST- Drill Áll képpél :.rs K£K- fltfUlfH Schmideg a . A politikai világ érdeklődésének homlokterében természetesen Imrédy Béla miniszterelnök új fajvédő mozgalma áll. Eredetileg úgy tervezték, hogy a mozgalom megszületésével egyidejűleg a Nemzeti Egység Pártja mai formájában megszűnik, a pártkeretek leomlanak és a párt, mint olyan, beolvad a „Magyar Élet Mozgalomba“. Később a terv úgy módosult, hogy a kormánypárt megmarad és mint a mozgalom parlamenti frakciója fog szerepelni. A Nemzeti Egység Pártja azonban saját jövőjét illetően más véleményen volt és a miniszterelnök az előterjesztett indokok alapján szintén szükségesnek tartotta a Gömbös Gyula által életrehívott politikai párt fennmaradását, így tehát a NÉP megmaradt és zászlót bontott az új mozgalom is. A Nemzeti Egység Pártjának képviselőtagjai valamennyien megjelentek a vigadói nagygyűlésen, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a párt képviselői aktíven részt vesznek az új mozgalomban. A párt vezető politikusai hangoztatták előttünk, hogy feltétlenül ragaszkodnak a különálláshoz és a külön szervezkedéshez. Szombaton este Imrédy Béla miniszterelnöknél megjelent Bárczay János, a Nemzeti Egység Pártjának alelnöke. Mint ismeretes, B Bárczay hatáskörébe tartozik a propaganda és a szervezkedés. Teljesen kidolgozott, hatalmas tervezetet nyújtott át Bárczay János a miniszterelnöknek a NÉP szervezkedésére vonatkozóan. Imrédy és Bárczay több mint egy órán keresztül tanácskoztak arról, hogy a jövőben milyen irányú legyen és milyen keretek között mozogjon a Nemzeti Egység Pártjának szervezkedése. Értesülésünk szerint függetlenül a Magyar Élet Mozgalom szervezkedésétől és akcióitól a Nemzeti Egység Pártja minden eddigit felülmúló agitációt kezd. Minden politikai párt igyekszik felkészülni egy esetleges választásra, így természetesen elsősorban a Nemzeti Egység Pártja is. Sorozatos gyűléseken fogják ismertetni a kormány reformpolitikáját és az a NÉP vezetőségét egyáltalán nem fogja zavarni, hogy ugyanakkor ugyanilyen irányú propagandatevékenységet fog kifejteni, az Imrédy Béla által életrehívott Magyar Élet Mozgalom. A Nemzeti Egység Pártjának konzervatív köreiben nem látják örömmel azt sem, hogy az új mozgalomban vezető szerepet játszanak olyan politikai tényezők, akiket eddig részint a parlamentben, részint a parlamenten kívül a nagyközönség, mint a legszélsőségesebb demagógokat ismerte meg. Így például Imrédy Béla mozgalmának egyik főszervezője a Szálasi-féle Hungarista párt volt igazgatója, aki onnan heves viták közepette lépett ki. Erősen részvesznek a mozgalomban azok a parlamenten kívüli fiatal elemek is, akiket eddig a különböző nyilasfrakciókban és pártokban lehetett látni. Természetes, hogy ilyen körülmények között a NÉP mérsékelt szárnya és a NÉP vezetőségének egy része nem ragaszkodik ahhoz, hogy a párt és a mozgalom túlzottan együtthaladjon. Az elkövetkezendő napokban megindul a Magyar Élet Mozgalomba való jelentkezés. Hangoztatják beavatott helyen, hogy csakis önként jelentkező mozgalmi tagokra van szükség, a belépés senkire nem kötelező és arra senkit sem fognak kényszeríteni. Ellenzéki körökben mégis attól félnek, hogy a Magyar Élet Mozgalomnál ugyanaz fog történni, mint Gömbös Gyula életében a Nemzeti Egység Pártjánál. Akkor az volt a jelszó: „Be a NEP-be. Most az lesz a jelszó — mondják ellenzéki körökben: — „Be a MÉM-be!“ Úgy tudjuk, hogy a képviselőházban szóvá fogják tenni a mozgalom megindítását és megnyugtató felvilágosításokat fognak kérni a miniszterelnöktől a mozgalom szervezkedésére vonatkozóan. V&yy&S éXvA&tdz&en (lohadják a N£p~&en, a Jua^nX tiki (M&z$aACan Sz^&zk&détét HÉTFŐ REGGEL Megvárható utánéilfipek 3 darab Q mnitnii MOLS ELEM „Párisi Fotó“ Andrássy-ut 39 összesen & g1CJalifiP (Párisi Nagyáruház épületében) Felesége öngyilkossága után fájdalmában megőrült egy banktisztviselő Glück Sándor banktisztviselő tragédiája új fejezethez ért... Vízkereszt napján a délelőtti órákban titokzatos hátterű halálos öngyilkosság történt a Rákóczi út 73. számú bérpalotában. Az öngyilkosság rejtélyét a főkapitányság bűnügyi osztálya még a mai napig sem oldotta meg. Glück Sándornak, a Magyar Általános Takarékpénztár főtisztviselőjének fiatal felesége, — mint ismeretes — gázzal megmérgezte magát és meghalt. A szerencsétlen úriasszonyra a konyhában bukkantak rá, ahol a földön élettelenül feküdt. A segítségül hívott orvosok sem tudtak segíteni a 33 éves asszonyon, aki már órák ótaalatt volt, amikor az öngyilkosságot felfedezték. Délelőtt negyed tizenegy órakor fedezték fel a banktisztviselő feleségének meggondolatlan tettét. Egy órával későbben értesült a férj a tragédiáról. Autótaxival rohant haza. Halottsápadtan támolygott be az elárvult lakásba, ahonnan néhány órával előbb sietett hivatalába. Glück Sándor, aki esztendők óta a legboldogabb családi életet élte a fájdalomtól szinte eszét veszítve, aléltan zuhant feleségének holttestére. Orvosok térítették magához a banktisztviselőt, feleségének holttestét pedig ezalatt a rendőrség intézkedésére a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. A szerencsétlen férj, amikor ráeszmélt arra, hogy mi történt, elrohant hazulról. Senki sem tudta, hogy hova ment, hol keres vigasztalást fájdalmára. Éjfél felé járt már az idő, de Glück Sándor még mindig nem adott magáról életjelet. Az egyik barátja, Sugár Béla dr. banktisztviselő, aki a Vilmos császár út 41. számú bérházban lakik, a főkapitányságra sietett, ahol bejelentette Glück Sándor eltűnését és kérte, hogy felkutatására indítsák meg a nyomozást. Éjszaka egy óra tájban az Esplanadeszálló igazgatója telefonált a főkapitányságra, hogy egy férfi bérelt náluk szobát, aki rendkívül zavarosan viselkedett és akinek a személyleírása pontosan ráillik Glück Sándorra. Detektívek siettek ki a budai hotelba. Arra gondoltak, hogy Glück Sándor azért vett ki szobát, hogy ott végezzen magával és ezért a mentőket is értesítették. Bekopogtak a banktisztviselőhöz, aki teljesen felöltözve, nyitott ajtó mellett feküdt a szoba sezlonján. Kérdéseket intéztek Glück Sándorhoz, akinek zavaros válaszaiból arra lehetett következtetni, hogy elvesztette lelki egyensúlyát, Nagy pedig mérget vett be, amelynek hatása alatt van. A banktisztviselőt bevitték a főkapitányság központi ügyeletére. Orvosok vizsgálták meg, akik kétségtelenül megállapították az elmezavart. A szerencsétlen férfi szüntelenül ezt ismételte: — Vigyetek messze... Messze vigyetek ki az életből .. A rendőrség értesítette Glück Sándor hozzátartozóit a történtekről, akik nemsokára megjelentek a főkapitányságon és a magasállású banktisztviselőt ideggyógyinlé■étben állították. (B. T.) i Atony&K katona Ércbe kellene önteni az alakját. Békében, háborúban egyaránt ott áll posztján és gondoskodik a társadalom nyugalmáról, biztonságáról. A Munkács elleni cseh orvtámadás ismét ott találta őrhelyén a magyar katonát, tisztet, közlegényt egyformán. Egy alvó város ellen az éjszaka sötétjében tankot vonultattak fel azok, akik nemrég még fejvesztetten menekültek a békés magyar megszálló sereg közeledtének hírére is. A magyar katona ott állt őrhelyén és néhány órán belül kiverte az alattomos támadókat. Hódolat a magyar katonának, határőrnek, pénzügyőrnek, rendőrnek, nemzetőrnek egyformán. Valamenyien rettenthetetlen, bátor védelmezői ennek az országnak és nemzetnek. A munkácsi véres Vízkereszt újra bebizonyította, hogy veszedelem esetén a rendnek, nyugalomnak, békének mindenki egyforma elszánt határozottsággal védelmezője, a sorkatona éppúgy, mint a belső rend őre és a polgár maga is, aki veszélyt és kockázatot vállalva odasietett a határvonalra, hogy viszakergesse az alattomos támadókat. A magyar katona mellett a magyar polgár is letette újból, mint már annyiszor, a vizsgát, ott állt a helyén elszántan és magyar érzéstől fűtötten, amikor szükség volt rá. Nem hiszszük, hogy faji, felekezeti, vagy népcsoporti különbségek lettek volna a munkácsi hős védők között, amikor arról volt szó, hogy szembe kell szállni a közös ellenséggel. A cseh gránátok is, amelyek becsapódtak Munkács városába, nem válogatták meg nemzetiségi, vagy faji alapon azokat a házakat, amelyekben pusztítást végeztek: megöltek a békés utcai járókelők közül egy ruszin asszonyt és egy magyar gyermeket, elpusztították egy zsidó orvos és egy magyar földműves lakását .. . íflagyakorót Imrédy Béla miniszterelnök magasan szárnyaló beszéd kíséretében bocsátotta útjára a Magyar Élet Mozgalmat. Az elnevezés kétségtelenül rokonszenves. Magyar Élet... Ki ne lenne egységes a jobb, szebb, szociálisabb magyar élet kívánásában? Nincs, nem lehet ezen a földön egyetlen ember sem, aki ne kívánna izmosabb, egészségesebb magyar életet, úgy érezzük, hogy ehhez nem is kell külön mozgalmat szervezni, mert ebben az akaratban egymás mellé sorakozik minden fia ennek az országnak. A magyar életbe, mint gyönyörűséges gyűjtőfogalomba azonban beletartozik kivétel nélkül mindenki, aki magyar földön született, magyar gondolaton nevelkedett, magyar munkát végez. Amikor a magyar életet szociálisabb tartalommal akarják telíteni, amikor jobbá akarják tenni ennek a sokat szenvedett országnak jövendőjét, azt hisszük, szükségtelenek a jelszavak és az egyenruhák. Lelki tartalom kell, megértés, szeretet és krisztusi alázat. Megértés, amely kivétel nélkül mindenkinek szól, szeretet, amely egyformán nyújtja a kezet minden elnyomott felé és krisztusi alázat, amely leveti a fennhéjázó gőgöt, az uralkodni vágyást és lelkesen szegődik mindenki sorsa jobbrafordulásának szolgálatába. A magyar életből nem lehet kirekeszteni senkit, azokat sem, akiknek nagyapai származása nem tetszik talán a kor eltorzult ízlésének ... y IfSt január 1. HáHt ! FORUM Az egészséges magyar élethez tartoznak elsősorban azok a közegészségügyi reformok, amelyekre olyan égető szükség van és amelyeknek megvalósítását a kormányzat már oly rég hirdeti. Ugyanekkor a magyar orvosok egyik szervezete olyan tervet juttatott el most a kormányhoz, amelyben elő akarják írni, hogy keresztény beteget nem lehet olyan egészségügyi intézménybe, kórházba, vagy rendelőintézetbe utalni, ahol zsidó orvosok dolgoznak. A magyar élet érdeke volna ez is? Egyeseket — fajokat vagy népcsoportokat — úgy látszik ki lehet rekeszteni a közösségből, de a betegeket talán mégsem lehet arra kényszeríteni, hogy melyik orvosnál keressenek gyógyulást Mi az ország érdeke: egészséges generáció, vagy pedig százalék arány az orvosválasztásban?.