Hétfő, 1941 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1941-02-03 / 5. szám

1. „MAGYAR BÁLT“ rendezett a belgrádi magyar „Bolyai Farkas Diákegyesület“ a jugoszláv fővá­ros legelőkelőbb helyén, a Rat­­­icski Dom-ban. 1500 vendég gyűlt össze a belgrádi magyarok bálján. Ott volt többek között Gyurisics Vojin, volt miniszter, a Jugoszláv- Magyar Társaság elnöke, Bakácsi- Bessenyei György báró követ csa­­ládjával és a magyar követség tisztikarával, Várady Imre dr. ma­gyar szenátor, Bissingen Ernő gróf, a Magyar Közművelődési Szö­vetség vezetősége teljes számban és még sok más jugoszláviai és magyar előkelőség. Nagy tetszést aratott a magyarruhás nyitópárok palotája. Az IDEGENFORGALMI Propa­ganda Munkaközösség as Iparmű­vészeti Társulat helyiségeiben szom­baton nyitotta meg nemzetközi pla­kát- és fényképkiállítását páratla­nul szép anyaggal. Megállapíthat­tuk, hogy a magyar művészi pla­kátok­ mind tervezésre, mind kivi­telezésre, semmiben sem maradnak el a gazdagabb országok plakát­jaitól. A magyar művészek zse­­n­ilitása és a magyar nyomdák technikai felkészültsége bámulatra­­méltó termékekben mutatkozik be ezen a kiállításon. Annál csodála­tosabb, hogy az utcai hirdetőoszlo­­pokon kiragasztott plakátok nyolc­van százaléka primitív, művésziet­­len, ötlettelen és szegényes. Úgy látszik, hogy az igen tisztelt hir­dető uraknak nincs szívük meg­fizetni a jót. Pedig az az olcsó 2. DR. CZEBE JENŐ főjegyző, az I. kerületi elöljáróság helyettes ve­zetője, érdekes előadást tartott a Rákóczi Szövetségben Kun László király koráról. 4. BÁRÓ BARÁCH-BESSENYEI GYÖRGY belgrádi magyar követ leánya, Magda baronessz, mint templomi énekesnő mutatkozott be a jugoszláv fővárosban lakó­­ ma­gyar katolikusok részére, tartott misén. A zenés mise keretében Len­gyel Gabriella hegedűművésznő Hrubián Endre lelkész orgonakísé­retével Koudela Géza egyik leg­szebb művét adta elő. A VILÁG LEGNAGYOBB ön­kéntes árverésére készülnek az amerikai milliomos műgyűjtők. Hearst, az amerikai „újságkírály”, ötven év alatt összegyűjtött mű­kincseit önkéntes árverés keretében kalapács alá bocsátja. Az aukció legérdekesebb tárgya „egy komplett spanyolországi apácakolostor”. 10 évvel ezelőtt ugyanis Hearst meg­vásárolta egy feloszlatott spanyol kolostor teljes berendezését és ösz­­szes műkincseit, amelyek II.OOO ládába csomagolva érkeztek meg Amerikába. Az árverést nagysza­bású kiállítás előzi meg, amelyen a műkincsekről Marion Davis, a vi­lághírű filmsztár, Hearst felesége fog vetítettképes előadást tartani. 6. TETŐPONTJÁRA EMELKE­DETT a bálszezon . .. Szombatról vasárnapra virradó éjjelen, a­ kö­vetkező táncmulatságok tették hangossá a csökkentett világítású fővárosi éjszakát: a Budapesti Bál a Vigadóban, az Emericana jubilá­ns bálja a Gellértben, a Patvarista Bál a Dunapalotában. Ezek voltak a „nagyok“. Hogy teljes legyen a beszámoló, itt adjuk a kisebbek listáját is: Görögkatólikus tánces­tély, Józsefvárosi Keresztény Bál. Cukros Bál, a Goldberger Sport Club bálja, a Keresztény szocialista Bál és az Engel Károly Elektro­mos Gyár táncestélye ... 7. NAGYSIKERŰ MŰSOROS tánc­­estélyt rendezett a Felsővizivárosi Szt. Anna Egyházközség új Szent János-kápolnája és kultúrházalapja javára. Előkelő budai közönség zsúfolásig megtöltötte vasárnap este a Budai Katolikus Kör helyi­ségeit és sokat tapsolt a művész­­est szereplőinek: Szörényi Évának, Cselényi Józsefnek, Barna Erzsé­betnek, Gátay Endrénének, Halmy Lujzának és Bognár Eleknek, aki az est konferanszéja volt. 8. MÚLT HÉTEN jegyezték be a Duna jobbparti telekkönyvbe azt a „betétet“, amely szerint a Szoly­­va­ utca 9. szám­i telekingatlan tu­­lajdonosa január 21. óta „Fedők­­Sarolta, Pozsonyi-út 15. szám alatti lakos“. Ha minden jól megy, Zsu­zsánk nemsokára megkezdheti „vi­­tyillója“ építését... 9. LORD BADEN POWELL utód­jává a londoni cserkész-főtanács, mint ismeretes, lord Somerst vá­lasztotta meg. Az új főcserkész if­jabb korában Indiában katonásko­dott, részt vett a világháborúban is és számos magas katonai kitünte­tés tulajdonosa. Lord Somers eddig minden évben két hetet­­ töltött Budapesten, ahol reumáját gyógy­kezeltette ... 10. FEBRUÁR ELSEJÉN,­­„zajlott le“ városszerte l a félévi bizonyít­­ványkiosztás. Hála a csikorgó hi­degnek, feltűnően kevés feltűnést jelentettek be a rendőrségen. A családapai zordságot ezenkívül egy másik körülmény is levezette némi­képp: nevezetesen a legtöbb csa­ládapa ezen a napon népszámlálási ívek kitöltésével lévén elfoglalva, nem ért rá az esetlegesen rossz bizonyítvánnyal túl sokat törődni és miközben saját külön „házifelada­tát“ körmölte, bizonyos megértés­sel gondolt a gyerek rosszul sike­­rű­sti dolgozata következtében ka­pott szekundára... 11. VISSZAVONULTAN ÉLő idő­sebb írónk oly rossz anyagi viszo­nyok között van, hogy a kemény tél ellenére eddig mindössze há­romszor tudott befűteni. Megtudta ezt egy igen nagy vállalat tulajdo­nosa és egy fuvar szenet küldött az író, lakására...Három­ nappal az ajándék megérkezése előtt azonban alá­író értesült az ellene készülő „merényletről“. A vállalati vezér ugyanis „jótékonyságát“ oly széles körben terjesztette, hogy jóval a szállítmány megérkezése előtt há­rom barátja is jelezte az írónak a rá váró nagy örömet. Mikor végre megérkezett a szén, az író öt pengő borravalót nyújtott át a ko­csisnak és " az egész szállítmányt visszairányította a küldőnek. De ezt a körülményt már nem ter­jeszti a vezér... 12. FÉLSZÁZAD CSENDES, de eredményekben gazdag munka el­ismerését jelenti az a kitüntetés, amelyet a magyar­­ bankvilág ki­emelkedő egyénisége, Metzler Jenő, a MOKTÁR elnöke vezérigaz­­gatója kapott. A Kormányzó Úr teljes elismerése ez a kitüntetés, amelyet eddig kevesen kaptak meg. Metzler Jenő kitüntetését általá­nos és őszinte megelégedéssel fo­gadta a gazdasági világ, mert ab­ban egy munkásélet igaz megbe­csülését látja. 13. KI NE ISMERNÉ Chappyt, a Moulin Rouge jazzkarmesterét ? A népszerű dirigens vasárnap délután a Zeneakadémia nagytermében hangversenyt rendez tizenhéttagú jazz-zenekarával. Az estén fellép Kiss Manyi, a két Latabár, Nemé­­nyi Lili, a Trio Mexicanos és még néhány ragyogó artistaszám. Sze­repel Chappy Baba is, aki kétség­telenül a műsor legfiatalabb sztár­ja, mivel éveinek számát egyjegyű számmal tudja kif­ejezni. Egyébként arról nevezetes, hogy a híres Chappy kislánya. 14. BOKOR Béla János, Cholnokyné Miklós Ilona festőművészek és M. Kornis Ilona szobrászművész gyűj­teményes kiállítása nyitott meg va­sárnap délelőtt 11 órakor a Műte­­remben. A megnyitónak sok láto­gatója volt és néhány művészi becsű képre és szoborra már az első napon rákerült az elkelt tábla. (II.­­.) ANGEL:a fénykép, minden alka­lomra a legszebb aján­dék. A mű­vészi, örökértékű fényképek ked­vezményes, polgári áron készülnek. Budapest, IV., Váci­ utca 24. Tel.: 180-721. KÉRELEM A KO/.eV. u.l­■laigyon kérjük, ^gelvesk/djsnek: az előadásokon f tolod? as 'én' vjAkozis elkerülésére/tegye* elövéteJjKp itjj vonni jilsztelettel^ / A K­WIA HLMSZl IA5SNU JirXjé/. Nem gyerekjáték Judy Garland és Mickey Rooney filmje Gyermeksztárok ritkán találkoz­nak filmen. Legtöbbször csak egyet­­­ len szirupos édeskés bábszerep-'' lője van a fűknek. A „Nem’ gye­rekjáték” cím­ű új ,új, amerildai film azonban nem takatékoskodott a fiatalkorú sztárfokkal Ju­dy Gar­land és Micke filmje hódítja közönséget az „Os belépett Jónagy Mickey Rt heti nép Énekes, amely hanem Micke, mételű­ gát­ a szín­­yekbe; vonOffi együttes legközelebb G­arland amióta eljátszotta, sztárok sorába,­dig csak nevel­­ezzel a filmjével,­­ohókás történet, a „nem gyerekjáték”, y, művészi munka.­­ énekel, táncol és is­­zonyítja sokoldalúsá­­nagy sikerük lesz jeleneteknek, ami­ Mickey Rooney, John Bar­ry már e­ Clark Gablet és a többi hollywoodi sztárt figurázza ki. Vi­dám, szellemes muzsikája van a filmnek, amelyet az amerikai sajtó „az ifjúság diadalmas filmjének” nevez. A premier ma lesz a Corso moziban. 7)Hatadik emelet Még francia filmnél is ritkaság, hogy ennyire hamisítatlanul párisi legyen. Évekkel ezelőtt a Pesti Színházban került színre Alfred Genki darabja ugyanezzel a cím­mel. Akkor siker volt, most filmen — még nagyobb siker. Egy párisi ház hatodik emeletének lakói él­nek előttünk hétköznap és vasár­nap munkában és szerelemben. Bohémnegyedben vagyunk, tehát egy egész sereg olyan embert is­merünk meg, akinek élete kisik­lott, mellékvágányra került. A ké­tes egzisztenciák ragyogó színek­kel elevenednek meg a filmen. Ez a film legnagyobb értéke az érde­kes, nem mindennapi mese mellett. Új színésznőt avatott a Hatodik emelet premierje, Janine Darcey, ezt a csodálatosan finomarcú, szőke francia sztárjelöltet, aki ezzel a szereplésével egy csapásra az első vonalba került. Kifogástalan és egészen elsőrendű teljesítményt végez a film minden szereplője. Az élen Pierre Braseur, Aymos, Lar­­quey és Florelle haladnak, akik eredeti Montmartre-levegőt vará­zsolnak az izig-vérig párisi törté­nethez. (Décsi.) T­­itkok kastélya A jelek szerint grand-guignol áradat lepi el Budapestet. Az első nagy sikert jelentett, ez a második azonban már tele van műrémület­­tel. Úgy érezzük, hogy hiába ijesztgetnek bennünket a remek grand-guignol színészek, nem ije­dünk meg. Miről szól a Titkok kas­télya? A tizenkilencedik század első évtizedeiben pereg a borza­lom, ebben az időben vádolta meg boszorkánysággal szomszédját az egyik new­ englandi gyarmati kor­mányelnök. A vád alaptalan volt, az elnök csak meg akarta kaparin­tani a „boszorkány“ földjét. Az ár­tatlan embert felakasztották mi­atta, de az akasztófa alatt még egy utolsó átkot kiáltott a gyar­mati kormány elnökére: Istenem, add, hogy minden itala vér legyen! Az átok megfogant és a különle­ges halálnemnek válogatott fajtáit láthatjuk a filmen. A vezető rémít­­getők Vincent Price és Margaret Lindsay. (City.)­ ­A holnap ha­jósa Az első amerikai gőzhajó felfe­dezése és útjára bocsátása ez a fim: látjuk Fulton feltaláló modell­jét, amelyet háromszor összetör­nek, de végül mégis füstölgő, va­lódi hajó lesz belőle. Édeskés mese szövi át a feltalálás történetét, szabadalmazott amerikai módon szórakoztatva és szerelemmel meg­­meg­hintve tálalják elénk a filmet. Látjuk a fejlődés küszöbén álló Newyorkot, színesíti a filmet az a valódi kikötőhangulat, amit a mun­kás- és a csapszékjeleneteknél sike­rült elérnie a rendezőnek. A film főszereplője Alice Faye, a szőke amerikai filmcsoda, aki ezúttal elő­ször játszik komika szerepet, így is szép, sikkes, bájos és virgonc. Partnerei Fred MacMurray és Ri­chard Green. A másik női szereplő Brenda Joyce, aki különösen szép­ségével tűnik fel.­ • Kedves, szóra­koztató film,­­Scala-j 1941 FEBRUÁR 1. Békebeli bécsi lányt játszik új filmjében Paula Wessely Paula Wessely filmje mindig esemény. Az érdekes arcú német film­csillag az „Egy életen át" című legújabb filmjében 1912-be vissz vissza bennünket, lepergeti előttünk a „régi szép időket”. Gumirádlerek, girardi­kalapok, a cigány homlokára ra­gasztott bankjegyek kora támad fel, a béke utolsó éveinek romantikájá­val, szentimentaliznásával és muzsi­kájával.­­ I J Paula Wessely ebb®j,­ a­mfsében találja meg igazi haplját. Eddigi, filmjei között legnyilyobb „ siker érte el eddig a bál”. ’Mifly szintén­­ békebeli levegőjű film. Az „Egy életen át” rzférián sorakozik majd új, „Bécsi fiai” mellé. Paula Wesselis a legszebben hallgató film­színésznél,­, aki bájosan egyszerű mo­solyául, könnybe boruló tekintetével többet tud­ kifejezni, mint sok holly­woodi nagy sztár rafinált szeksze­­piljé­ fel. Új filmjében boldogtalanul szerelmes bécsi leányt játszik Paula Thessely, aki a szerelem skálájának leg­egyszerűbb, legőszintébb hangjait ’­üti meg ebben a filmjében. Ezzel az érzéssel mindennapi eszközökkel hozza vissza a tengerentúlról azt a férfit, aki már színe elfelejtette őt. Aki nem hiszi, hogy van világot át­fogó, minden akadályt legyőző sze­relem, az nézze meg az új Paula Wessely-filmet, amely ezt a tételt bizonyítja be. Az „Egy életen át" — a nők filmje. Csak asszonyok tudnak olyan némán szenvedni,­ olyan mindent felejtő mosollyal elválni és lemondani és szerelmük erejében úgy hinni, mint az a bécsi lány, akit Paula Wes­sely személyesít meg. Gustav Ucicky, a nagy német rendező művészi munkáját magán viseli a film, amelyet hétfőn mutat be két pesti pre­miermozi. A A tan­dériévé erley-has asszonya Daphne du M­aur­i­er híres re­génye, a M­onderte­y-h­as as­­­­s­zony­a, világsikert aratott. Ez az oka annak, hogy mindenki ket­tőzött érdeklődéssel várja a regény filmváltozatának bemutatóját. Az United Artist hatalmas filmalko­tása megérkezett Budapestre és zártkörű bemutatón vetítették le. A filmről elég, ha annyit mon­dunk: méltó a regényhez. Szerencsés elkép­­ütésben valósítot­ták meg az író go­ndolatait és kel­tették életre alakjait. A M­an d­­er l­e gjhehe a­­­­n y­a érdekes, izga­lm­­as,­­nagy iro­dalmi film, olyan, ahelyeta, a világ­­filmpiacon is csak e­sy-kettő terem évente. A férfifőszerepet Laurence híres szí­­nbarába ke­­­repében kításainak derb­y- díj sztár, ny Joan K­tt filméletre a­rca, szeme, kese rája szenved a megpróbáltatások súlya ut­ain­e olyan ivedni, ahogyan színésznek tud­­rövidesen ismert Olivier Ja­neszt a­sseny m­ilt angol nagy Shake emléke kíséri, ház­asszon a gyönyörű Fonffi­ne h konyája fal­ról, és eg rázúd, alatt szépen csak égi nah. Nálunk lesz a neve. A filmrátfény megrázó ekével tünkből, ah­ol a többi figurája is lép elő képzelő­­regény olvasása közben megszületett. Minden alak olyan, amilyen­ek a regény sze­rint elképzeltük. A Manderley­­h­á­z asszony­á­nak megtekinté­sénél nem tám­ad az a bizonyos szokásos hiányérzetünk, amely nagy irodalmi alkotásokból készült filmhez rendszerint együtt váltja meg jegyét velünk a moziba. Dan­­versné, a démonikus házvezetőnő Julyan ezredes, Ben, a bolond ha­lász, Jack Javell a zsaroló, Beat­rice de Winder és a regény többi híres szereplője mind megfelelő színészre talált. A kitűnő episódis­­ta­i mellett nagy szerepet képett az operatőr: ilyen gyönyörű­­ fel­vételeket még a francia filmek leg­jobbjaiban sem látunk,. A Man­­derley-ház­­ égése ■ borzalmasan gyönyörű. Ez pedig­ nem technikai kérdés, hanem egyszerűen pénz­kérdés.­­Az egész hatalmas kastély lángol, flobog és halmvad semmivé, rendelését külön is érdemes meg­csodálni. Végül egy kis epizód a M­an­der­le­y-h­á­z asszonyának eddigi karrierjéből: a film, a Hó­fehér­k­e bevételét és játszási időtartamrekordját is megdöntötte a newyorki Radio City Music Hall-ban. elj m­űsor a Royal Varietében Royal-bál címmel mutatta be új műsorát szombaton este a Royal Varieté, összefüggő keretben il­lesztették az ötletes kis jelenete­ket és a szemkápráztató artista­számokat. A Royal-bál sok apró bohókás humoreszkből, vidám ze­néből és művészi táncszámokból áll, ezért a farsang egyik legér­dekesebb „bálja“. Különösen sokat tapsoltak a bemutatón Vaszary János „Hórukk“ című jelenetének, amelyben Lengyel Gizi és Szabó Ernő játszik. A régi színpadi csil­lagok közül nem egy hajdani nagy­ság támadt fel a Royal Varieté új műsorában. Szereplésük ma már jóval kisebb sikert jelent, mint egykor. Szerepel egy délamerikai énekes, Manuel del Bianco, akinek sokat tapsolnak. Bűvészek, kutya­­idonyítók, táncospárok és egyéb artisták töltik ki a Royal-bál tánc­rendjét, amelyen nagy szerepe van Kis­— Angyal Ernő muzsikájá­nak és az amerikai slágereknek. -n-

Next