Hétfői Hírek, 1977. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-10 / 2. szám
Zörögnek a színlapok Ki ez a medve? Márkus László elmondja, hogyan „készült ” Szobakevics „... Csicsikov rápislantott a szeme sarkából: ez bizony valóságos medve! Tökéletesen olyan, mint a medve!” — Így mutatja be Gogol „Holt lelkek” című regényében Mihail Szemjonovics Szobakevicset, a zsugorikapzsi földbirtokost. S így is jelenik meg előttünk a Madách Színház színpadán, a mű dramatizált változatában. De ki alakítja? A nézőtéren zörögnek a színlapok, folyik a találgatás. „Ez lenne Márkus László? Lehetetlen! Egészen más a hangja, a mozgása, még a gesztusai is! Bizonyára valaki más ugrott be helyette a szerepbe...” A foga is más — Amikor először jelentem meg maszkban-jelmezben, a kollégáim is alig akartak felismerni! — mondja Márkus László, miközben egyetlen mozdulattal fejére húzza szemétől tarkójáig érő, testszínű gumisapkára rádolgozott parókáját — Kitűnő maszkmesterünk: Bajkai István készítette, a szemöldökkel, pofaszakállal együtt. — És a széles pofacsontok? — Alsó fogsorra húzható, két oldalt kiszélesedő műanyag protézis. Ettől alakulnak át az arcvonásaim, sőt a hangom is megváltozik, medvés, dörmögös lesz. Azután már csak egy fehér festék az alsó és felső szemhéjakra, fekete az orrlyukak köré, erőteljes ceruzavonások a szájra meg az állra és máris kész a maszk: megszületett Szobakevics! — Hogyan alakult ki ez a különleges figura? — Pontosan ilyennek írja le Gogol ezt az emberbőrbe bújt ragadozót, a „Holt lelkek” félelmetes állatseregletének egyik dúvabját. Ilyen a medvetermészet: látszólag kedves, mulatságos, barátságosan dörmögő, de ha felbosszantják, kibújik belőle a szörnyeteg. — Egyes kritikák szerint nem éppen Márkus László jól ismert egyéniségére illő szerep... — Nagy tévedés? Akkor örülök, ha olyan szerepet kell megformálnom, olyan jellemet, egyéniséget, amilyent nem várnak tőlem! Szobakevics — eddigi pályafutásom talán legcsodálatosabb élménye! Látszólag rövid epizódszerep, számomra mégis többet jelent jó néhány „kilóra mért” főszerepnél. Nem a maszkon múlik — Ezután mi következik? — Az idén — úgy látszik — „orosz évadom” van. Február 12-én mutatjuk be a Kamara Színházban Gorkij drámáját, a „Vassza Zseleznovát”. Én játszom Prohort, azt a figurát, amelyet annak idején a feledhetetlen Rátkai Márton alakított. — Felismerjük majd a színpadon? — Ezúttal saját arcommal játszom, csupán bajuszt ragasztok. De hadd tegyem hozzá: a siker vagy a bukás nem a maszkon múlik... — Örül a sikernek? — Igen helyett hadd válaszoljak így: nincs okom panaszra. Ha lenne, az sem tartozna a nagyközönségre. Magánügy! Az öltöztető belebújtatja irdatlan kosztümjébe, lábára húzza csónakcipőit. Márkus László két kezét maga elé tartja —, mint a medve mellső mancsait —, s kicsoszog a színpadra. A nézők összesúgnak: — Ki ez? Garai Tamás Jön a Kabaré Teleki Kamill ismét az Operettben A Fővárosi Operettszínházban javában folynak P. Howard — azaz Rejtő Jenő — „Az ellopott futár” című ismert kalandregénye musical változatának próbái, de az igazgató, Malonyai Dezső már az ezt követő bemutatók terveiről beszél. — Április 2-án tűzzük műsorra idei évadunk legjelentősebbnek ígérkező produkcióját, a filmről és hanglemezekről már jól ismert „Kabaré”-t. A szereposztás még nem készült el, csak az biztos, hogy Schultz bácsit , Feleki Kamill alakítja, aki hosszú évek után tér vissza régi sikerei színhelyére. A „Kabaré” próbáival párhuzamosan készülünk Kálmán Imre „Montmartrei ibolya” című nagyoperettjének felújítására, méghozzá két változatban. Az egyiket Nagymező utcai otthonunkban játsszuk majd, a másikat pedig a Csepeli Munkásotthonban (Itt is lesz a premier január 15-én), és vidéki művelődési házakban. A harmadik bemutató az évad hátralevő részében: „Étvágy cseresznyére”. A kétszemélyes zenés játékot a lengyel Osiecka írta és a varsói Athenaeum színház mutatta be a közelmúltban nagy sikerrel. A társulat fiatal tagjaiból alakult Kálmán Imre-brigád a téli-tavaszi hónapokban is rendszeresen vendégszerepel Csepelen, szocialista brigádok és nyugdíjasok számára összeállított műsorral, részt vesznek az Ady Endre irodalmi vetélkedő csepeli fordulóin is, melyeken mint versmondók mutatkoznak be a közönségnek. Kulcskeresők Örkény István „Kulcskeresők” című színművét a hét végén mutatta be a Nemzeti Színház, Major Tamás rendezésében. A főszerepeket Törőcsik Mari, Avar István (képünkön), valamint Őze Lajos, Mattié Erzsi, Tyll Attila és Egri Katalin alakítja. (Dolezsár ferv.) • MADÁCH IMRE: Az ember tragédiája című drámával avatják január 28-án a Szegedi Nemzeti Színház új Kisszínházát. Az előadást Giricz Mátyás rendezi. Ádámot ifj. Újlaki László, Évát Vajda Márta, Lucifert Nagy Zoltán játssza. • SZABÓ MAGDA „Abigél” című regényéből háromrészes tévéfilm készül, Zsurzs Éva rendezésében. • JACK NICHOLSON a „Száll a kakukk fészkére”. Oscar-díjas főszereplője egy legutóbbi nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy sztárnak nevezzék. „Méghogy én filmcsillag? Ehhez rövidebb vagyok tíz centivel a kelleténél, és ráadásul kopaszodom ...” Nicholson, aki takarítóként kezdte pályafutását a Metro Goldwyn cégnél, azt is elmondotta: „Az elhasznált, megunt színészek tragédiája segít megőrizni józan eszemet, és az felér egy egyetemmel ...” • KARINTHY FERENC „Végtelen szőnyeg” című, most megjelent könyvéről elismerő hangú kritika jelent meg a londoni The Times karácsonyi számának irodalmi mellékletében. • HOL AZ IGAZSÁG? címmel az idén, születésének 100. évfordulója alkalmából a Magvető Kiadó megjelenteti Szabó Ervin szublicisztikai, szociológiai, történelmi, irodalom- és művészetelméleti, valamint könyvtárügyi írásainak válogatott gyűjteményét. • DOSZTOJEVSZKIJ összes műveinek 13 kötetes kiadása most jelent meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiája gondozásában. A zárókötet az író naplóját, levelezéseit és beszédeit foglalja magában. • NÉMETH LÁSZLÓ: Galilei című drámájából — amelyet nagy sikerrel játszott a Madách Színház — tévéjáték készül, Ádám Ottó rendezésében. A címszerepet Bessenyei Ferenc alakítja. • GIULIANO MONTALDO olasz filmrendező megkezdte „A Reichstag felgyújtása” című olasz—NDK koprodukciós film forgatását. A mű az 1933-as németországi eseményeket eleveníti fel, drámai történet formájában. • JAQUELINE BISSET francia színésznő alakítja Jackie Onassis szerepét a közelmúltban elhunyt görög hajómágnásról készülő filmben. Onassis: Anthony Quinn. • CSERNUS MARIANN és Major Tamás január 23-án, délután mutatja be közös irodalmi műsorát a Nemzeti Színházban. Címe: „Vers, próza, zene I.” • RUTTKAI ÉVA „Parancsolj velem, tündérkirálynő” című, a várbeli Korona-pódiumon bemutatott önálló előadóestjét képszalagra vette a televízió, Fehér György rendezésében. • DEMIS ROUSSOS, a világhírű, s hazánkban is népszerű popénekes, görög szülők Egyiptomban született gyermeke — többszörös „világrekorder”. Pályafutása eddigi hat esztendeje alatt 25 millió lemeze került forgalomba és kelt el, 150 ezer főnyi közönség előtt adott koncertet a brazíliai Sao Paulóban. Ezer önálló hangversenye volt a világ csaknem valamennyi országában, folyékonyan beszél arabul, görögül, spanyolul, franciául, angolul, olaszul és portugálul, kiválóan játszik zongorán, gitáron, trombitán, nagybőgőn és bouzoukin (mellesleg: 172 centiméter magas és 111 kiló súlyú, nős, egy kisfia van), s mint mondja: mióta jól keresi, 50 család él belőle, de nincs egy igaz barátja sem... Jelenleg világkörüli turnén vesz részt, amely 260 koncertből és tévéfellépésből áll. • AZ ERKEL SZÍNHÁZ január 8-án és 9-én, párhuzamos szereposztásban bemutatja Fodor Antal egyfelvonásos balettjét, amely Richard Strauss „Don Juan” című szimfonikus balettjére készült, s felújítja — ugyancsak új Fodor-koreográfiával — Ravel „Boleró”-ját. • LENINGRÁDBAN mínusz 30 fok a hőmérséklet, de a műemlékvédelem építőbrigádjai dolgoznak, hogy a turistaidény kezdetére újabb történelmi épületek várják régi pompájukban a látogatókat. Most restaurálják többek között az egykori főváros első kőépületét, melyet a XVIII. század első felében Menysikov pétervári főkormányzó építtetett. Február 11-től látható Ady Endre utolsó otthona Egy nagy élet diafilmen, magnószalagon Február 11-én nyílik meg — Ady Endre születésének centenáriuma alkalmából — az Ady Emlékmúzeum a Veres Pálné utca 4—6. számú ház első emeletén. Abban a lakásban, ahol a költő 1917 őszétől 1919 januárjáig élt feleségével, — Boncza Bertával — Csinszkával. Itt írta utolsó versét „Üdvözlet a győzőnek” címmel, s 1919 januárjában innen szállították a Park szanatóriumba, ahol január 27-én meghalt. A háromszobás, személyzetis lakást azokkal a bútorokkal rendezik be, amelyek között a költő feleségével élt. Az egyik szobában például látható lesz majd az a kék huzatos biedermeier ülőgarnitúra, amelyről a költő kortársai, Bölöni György és Hatvany Lajos is írtak. A múzeumban régi helyére kerül Ady diófa ágya és könyvespolca, amelyen ott állnak majd kedves könyvei. A lakás volt konyhájában és személyzeti szobájában állítják ki a költő néhány fotóját, több versének eredeti kéziratát, s a mindeddig kézirattárban őrzött leveleit, amelyeket Csinszkához, Móricz Zsigmondhoz, Hatvany Lajoshoz, Bölöni Györgyhöz és Dénes Zsófiához írt. A múzeum vendégei részére diafilmműsort állítanak össze, végigkövetve a költő életét, s magnetofonszalagról megszólalnak Ady Endre megzenésített versei. A rádió segítségével versműsort is összeállítottak, s a látogatók olyan népszerű színművészek tolmácsolásában hallhatják legszebb költeményeit, mint Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Básti Lajos és Major Tamás. (i. e.) Lapszéle Január — a kialakult gyakorlat szerint — itthon is, külföldön is a kulturális évad „csúcshónapja”. Ekkorra időzítik a színházak legjelentősebb bemutatóikat, s tartalékolják a könyvkiadók legnagyobb közönségsikerre számító kiadványaikat. A tévé és a rádió is ezekben a hetekben igyekszik leginkább „kitenni” magáért. Csupán a MOKÉP háza táján mutat nyári szezont a műsornaptár. Már ami a bemutatandó filmek választékát, színvonalát illeti. Február 3-ig 18 film kerül ugyan a közönség elé, de ebből három felújítás, a többi pedig csaknem kivétel nélkül ismeretlen produkció. A filmátvételi bizottságot nem hibáztathatjuk: nemzetközi fesztiválokon, külföldi filmvásárokon átveszi a sikerre számítható filmeket, de azok többnyire nagy késéssel kerülnek a hazai mozik műsorára. Lám, a szomszédos Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában már rég lefutottak az olyan sikerfilmek, mint például a „Száll a kakukk fészkére”, a „Fehér cápa”, a „Gyilkosság az Orient Expresszen”, a „Chinatown”, a „Földrengés”, így hát nem csoda, hogy a szomszédos Csehszlovákiához közeli városainkból újabban sokan „ugranak át” Kassára, Pozsonyba, Komárnéba, hogy megnézzék például a „Fehér cápa” című krimit, amelyet a magyar filmátvételi bizottság is átvett, de a premiernek még nyoma sincs az idei hazai műsortervekben ... . 5« KÖNNYEN, GYORSAN _ __________se _____. »?______— 11 . ■ 'A'* '.y. r .;-* i m\// KISZOLGÁLÁS KÉNYELMES VÁSÁRLÁS