Hétfői Hírek, 1980. július-december (24. évfolyam, 28-53. szám)
1980-09-22 / 39. szám
Nemzetitől Nemzetiig Lepedő Dolly a IV. Henrikben Szexbombából: színésznő -I- A bizonyítás évei Férje lesz a partnere Elindult a Nemzeti Színházból és visszaérkezett ... Ami közben történt, elmondja a főszereplő, Pécsi Ildikó. — Másodéves főiskolás voltam, amikor először statisztáltam. Még a régi Nemzetiben, a Blaha Lujza téren. Az „Antonius és Cleopátrá”ban „alakítottam” Octavia egyik udvarhölgyét. Szövegem csupán ennyi volt: igenis. Két évvel később — már végzősként — itt kaptam első komoly szerepemet: Abigélt a „Salemi boszorkányok"-ban. Marton Endre szerződtetni is akart, de az akkori rendelkezések szerint a végzett főiskolásoknak két évet vidéken kellett eltölteniük, csak azután jöhettek vissza Budapestre. Pécsre kerültem, s nem bántam meg. Sok jó szerepet kaptam, s ezeknek köszönhettem, hogy a Vígszínház felfigyelt rám. Három évadon át játszottam a Szent István körúton, majd — ugyancsak három évre — a Mikroszkóp Színpad következett. De én mohó voltam, háromfelvonásos színdarabok főszerepére vágytam, és ez Kecskeméten — ahová átszerződtem — lehetővé vált. Igaz, közben Budapesten néhány évre „leírtak” a szakmában. Se film, se televízió, se rádió ... És akkor jött a „Boldogtalan hold” főszerepe, Gábor Miklós partnereként. Majd egy parádés alakítás a „Veri az ördög..." című magyar filmben. — Igen, ezeknek a feladatoknak köszönhettem másodszori felfedezésemet. De most nem szexbombaként, mint annak idején — hisz közben nemcsak tudásban, de súlyban is bőségesen „gyarapodtam” —, hanem színészként is. Végére változatos karakterfigurákat alakíthattam, s főként bizonyíthattam: az Irodalmi Színpadon, az Egri Várjátékokon, görög klasszikusokban a gorsiumi nyári teátrumban, s több filmben, tévéjátékban. (S tegyük hozzá: sikeres vendégszereplésekkel a Thália Színpadon, a „Tóték"ban, a „Bal négyes páholy”ban, Miskolcon a „Sziklafal” című Kertész tíkos-drámában.) — Néhány hete ismét a Nemzeti Színházban próbál. Hogy került sor a vendégszereplésre? — Zsámbéki Gábor még Kecskemétről ismert, ezért bízta rám Lepedő Dolly — Falstaff szeretője — hálás figuráját a „IV. Henrik"ben. Most ráadásul jó néhány új tévészerepe is a „nyakamba szakadt”. Erikát alakítom Örkény István „Kulcskeresők” című művének tévéváltozatában, s nyomban utána Illyés Gyula „Különc”-ének női főszerepét játszom. Szerepelek még egy zenés western-paródiában is, amelyet szilveszterkor mutatnak majd be. S ezek mellett önmagamat — azaz egy válogatott labdarúgó feleségét — játszom Kósa Ferenc új filmjében. Filmbeli férjem — valódi párom, Szűcs Lajos lesz, aki már csak azért is nagy örömmel vállalta f el ezt a számára újszerű munkát, mert így — lelkendezve közölte velem — „jogosult” lett arra, hogy valóra válthassa régi álmát, és játszhasson a SZŰR szíszészválogatottjában... Garai Tamás © HARSÁNYI GÁBOR vette át — mint vendég — Kabos Lászlótól a „Nyitott ablak” főszerepét a Vidám Színpadon, s szombaton este nagy sikerrel mutatkozott be a zenés bohózatban, melyet Kalmár Tibor rendezett. © TABI LÁSZLÓ „Enyhítő körülmény” című vígjátékából tévéfilm készül, Kazán István rendezésében. A főbb szerepeket Andai Györgyi, Zenthe Ferenc, Horkai János és Dyabronka József alakítja. A LISZT FERENC születésének 169. évfordulója alkalmából október 22-én este ünnepi hangversenyt rendeznek a Zeneakadémián, Szabó Csilla és a MÁV Szimfonikusok közreműködésével. Vezényel: Hans Richter, a Magyar Televízió nemzetközi karmesterversenyének díjnyertese. A FEHÉR HOLLÓ Társaság — melyet 1923-ban alapítottak olyan nagy művészek, mint Csortos Gyula, Bárdi Ödön, Szerémy Zoltán, Somló István, Zerkovitz Béla, Lukács Pál és Pethes Sándor — ez évi „nagyrepülését” pénteken este rendezi a Fészek Klubban. Ez alkalomból adják át először a társaság díszplakettjét, Búza Barna szobrászművész alkotását, a társaság legrégibb tagjainak. RÓZSA GYÖRGY festőművész, aki római és párizsi tanulmányútjai után a bolíviai, majd a haladó rendszer vérbe fojtását követően a chilei művészeti élet egyik szervezője és kiemelkedő alkotója lett, majd a Pinochet-junta fasiszta puccsa után kalandos úton tért vissza Budapestre, a hét végén nagy sikerrel mutatkozott be a salgótarjáni képcsarnokban. A kiváló művész, akit számos szolidaritási tárlata nyomán már jól ismer a képzőművészetet kedvelő közönség, ezúttal a legutóbbi öt év termésének legjavával szerepel az október 2-ig nyitva tartó — hosszú idő után az első — gyűjteményes kiállításon. A MISKOLCI Megyei Könyvtár kiadásában most jelent meg a tudományosfantasztikus és utópisztikus művek bibliográfiája, amely 450 oldalon 2860 címszót tartalmaz, Csiszár Jolán és Csőry Lászlóné szerkesztésében. A bibliográfia a magyar nyelven megjelent e tárgyú írásokat dolgozza fel, a kezdetektől 1978-ig. • VICTOR HUGO „Nyomorultak” című regényének musical-változatát Robert Hossein rendezésében mutatják be a párizsi Sportpalotában, Claude Michel Schönberg és Alain Boublil zenéjével. Jean Valjeant , melyet annak idején Harry Baur, majd Jean Gabin játszott a filmen, most Maurice Barrier formálja meg a színpadon. A VÁCI Múzeum Egyesületet ismét életre hívják. A nagy múltú társadalmi szervezet 1896-tól 1948-ig működött. Megalakulását Tragor Ignác, a múzeumalapító kezdeményezte. Fél évszázad alatt száznál több helytörténeti könyvet adtak ki, s széles körű aktív társadalmi hálózatot csoportosítottak az intézmény köré. Az új alapszabály-tervezetet most vitára bocsátották és az alakuló közgyűlést októberre tervezik. HELTAI GÁSPÁR „Ponciánus császár históriája” című munkája most jelent meg könyvminiatűrben. A több mint 600 oldalas, művészi kivitelű könyvparány a Pátria Nyomdában készült. A tipográfia és a kötés Földi Vilmos munkája. //... kinek az élete? Budapesti beszélgetés a londoni szerzővel A Madách Színház szombaton este kirobbanó sikerrel mutatta be Brian Clark ■ „Mégis, kinek az élete?” című drámáját. A premieren részt vett a szerző is. — Meg sem tudnám számlálni, hol mindenütt mutatták be már eddig ezt a színművemet, pedig előzőleg hét évig „házaltam” vele, míg színpadra jutott — mondotta az előadás után. — Európa csaknem valamennyi országán kívül színre került Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Indiában, Japánban s több afrikai államban is. — A darab témája igen kényes és vitatott kérdést vet fel: indokolt esetben rendelkezhetünk-e az életünkkel? — Drámám nem a halálról szól, hanem az életről, a szabadságról, az emberi méltóságról. Bemutatása után megszámlálhatatlan sok levelet kaptam, többségük a színmű mondanivalójával értett egyet. Megválasztottak — a többi között — az angliai Gerincsérültek Társaságának tiszteletbeli tagjává (darabom hőse ugyanis ebben a betegségben szenved). Színművemben a megoldást egy 900 éves, a Magna Chartában szereplő törvény szolgáltatja. Néhány hónappal a londoni premier után értesültem arról, hogy a floridai legfelsőbb bíróság, hasonló perben, erre a törvényre hivatkozva döntött. Lám, az élet utánozta a művészetet... — Mi a véleménye a budapesti előadásról? — Udvariaskodás nélkül, úgy érzem, egyike az általam látott legjobbaknak. Nem tudok magyarul, így a bemutatón színpad helyett a nézőteret figyeltem, a közönség reagálásán mértem le a rendezés és a színészi játék hatását. —i OROSZLÁNOS GOTHÁR Velencei díj után Pintér és Kleist „A legérettebb film a fesztiválon”. (La Stampa), „Harmóniát képes teremteni a magánügyek és a társadalmi problémák között” (L’Unita), „Teljesen új hang! Száraz, objektív, szaggatott.” (Il Tempo), „A legjelentősebb alkotás az elsőfilmesek munkái között” (Il Messagiero). Csupán néhány mondat a legnagyobb olasz lapok kritikáiból. A film, amelyről ezekben szó esik: Gothár Péter „Ajándék ez a nap” című, a velencei filmfesztiválon nagydíjat — Arany Oroszlánt — nyert alkotása. Harminchárom éves, a főiskola elvégzése után nyolc évig a televízióban dolgozott. Ottani munkái közül nagy visszhangra találtak a „Felső-Ausztria”, az „Imre” és „Násznép” című munkái. Egy év óta a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője. — Színházi vagy filmrendezőnek tartja inkább magát? — Rendezőnek! — hangzik a válasz. — A színpad és a filmvászon között minid - össze technikai különbségek vannak, a lényeg ugyanaz. A televíziót azért cseréltem fel Kaposvárral, mert a színház olyan hely, ahol minden munka és minden idő kevés. Tehát: mindig van mit csinálni. — Számított a velencei elismerésre? — Egy fesztiválon soha sem lehet előre tippelni. Túl sok a film, az irányzat, a szemlélet. De a magyar filmművészet évek óta jelen van minden jelentősebb szemlén, s rangot, elismerést, figyelmet vált ki. Úgy érzem, bár a díjat hangsúlyozottan egy film kapta, az elismerés a mai magyar filmművészet egészének is szólt. Persze, nagy személyes örömet jelentett számomra — adalékot, ráadást a filmkészítés öröméhez. — Tervei? — Nemrég fejeztem be a Mrozek írásából készült „Rendőrség” című tévéjátékomat, Kaposvárott pedig Harald Pinter és Kleist egyegy művét állítom színpadra. Új filmet is szeretnék forgatni, de még csak az előkészületeknél tartok. Annyi biztos: arról a generációról szól majd, amelyhez magam is tartozom: a hatvanas évek fiatalságáról. HerrySzemközt Kontár Lászlóval — A hatvanas évek elején a magyar beat őskorában ünnepelt sztár volt. Népszerű rock and roll énekes abban az időben, amikor a világ Elvis Presley-ért rajongott. A hetvenes évek elején azonban eltűnt a „dobogóról”. Miért? — Belefáradtam a nagy hajszába és a sok sikertelen próbálkozásba. Az önálló énekesi szerepléssel a Hanglemezgyár javaslatára próbálkoztam. Felléptem már több fesztiválon. Így a csehszlovákiai Decinben, Drezdában, az NDK-ban, legutóbb Bulgáriában az Arany Orfeusz énekversenyen. Több rádiófelvételem is készült, s legutóbb Presser Gábor dalát énekeltem, „Az áldozat” című filmben. — Nemrégiben megjelent, s napok alatt hiánycikk lett első kislemeze. — Két dal van a lemezen. Az „Oh, csak a hajnal jönne már” Presser Gábor szerzeménye. A „Fehér Hold” zenéjét Nagy Tibor, szövegét pedig jómagam írtam. Úgy tudom, a lemezből hamarosan újabb példányok kerülnek a boltokba. November elején kezdődnek első nagylemezem felvételei. A szerzők között van Presser Gábor, Nagy Tibor, Faragó István és a Szörényi— Bródy páros. A televízióban az „Egymillió fontos hangjegy’’ című műsorban lépek fel, Dobray György rendezésében. — Tervez-e önálló koncertet? — A jövő év elejére. Egyetemi klubokban mutatkozom be nagylemezem dalaival és műsorom keretében Elvis Presley-blokkot is bemutatok. (sebes) Elexeres Az 51-es dosszié Francia film. Gilles Perrault regénye nyomán írta és rendezte: Michel Deville. Oktatófilm, kémiskolák és kémelhárító központok növendékei, munkatársai számára. Megtudjuk, sőt részletes alapossággal megtanulhatjuk belőle, miként kell egy adott személyt. — lehetőleg minden feltűnés nélkül — megfigyelni, utcán, autójában, sőt otthonának legeldugottabb sarkában is. Hogyan kell felderíteni múltját, családi körülményeit, szokásait, rejtett hajlamait, barátait és ellenségeit. S mindezek birtokában pedig — megtörni gerincét, leküzdeni ellenállását és a halálba kergetni. Bemutatja a film az ehhez szükséges eszközöket, lehallgató készülékeket, nyakkendő- és gégemikrofonokat, rejtett film- és tévékamerákat, no meg a nyomozás, követés, a fondorlatos információgyűjtés és a kapott adatok feldolgozásának élenjáró módszereit. Csak az nem derül ki a produkcióból: miért szánták ezt a szigorúan szakmai filmtankönyvet nyilvános bemutatásra? Azt meg végleg lehetetlen kinyomozni — még a filmen látott zseniális eszközökkel sem —, mivégre kellett hazai bemutatásra megvásárolni, s drága pénzen szinkronizálni? -it. Idős művészek javára Impozáns gálaest Nagyszabású gálaestet rendez az Országos Rendező Iroda KISZ-szervezete október 23-án a Zeneakadémia nagytermében az idős művészek, illetve a budapesti színészotthonok lakói javára. A monstre műsorban fellép — a többi között — Major Tamás, Gobbi Hilda, Lukács Sándor, Juhász Jácint, Béres Ilona, Sinkovits Imre, Gombos Katalin, Bodrogi Gyula, Voith Ági, Gálvölgyi János, Bencze Ilona, Maros Gábor, Koncz Gábor, Bujtor István, Bálint András, Lehoczky Zsuzsa, Hámori Ildikó, valamint Pitty Katalin, Póka Balázs, Sólyom Nagy Sándor és Kincses Veronika. A könynyűműfajt Ihász Gábor és Máté Péter képviseli, s fellép Rodolfó is. Zene: a Benko-dixieland, és a Zeneakadémia zenekara. A rádió és televízió KISZ-fiataljai — ugyancsak társadalmi munkában — műsort készítenek a gálaestről. TRAPPER FARM A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON A Skála és a Lenfonóipari Vállalat Trapper farmján — a BNV llt-as bejáratával szemben —, A SZÁZÉVES FARMERDIVAT LEGÚJABB MODELLJEIBŐL VÁSÁROLHAT. A Skála várja a vásár látogatóit a trapper farmon.