Heti Válasz, 2009. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)
2009-08-20 / 34. szám
IHh'WP-Wl I ÉVFOLYAM. V SZAM lUiill XILiJIm I 2009. augusztus 20. kultúra A legőszintébb önéletrajz.»«TM«, lom ma már megállíthatatlan, átlépte Magyarország és Európa határait - állítja Kallós Zoltán, Kossuth-díjas és Corvin-láncos néprajzkutató. A Kallós Alapítvány idén augusztusban tizennyolcadik alkalommal rendezte meg az erdélyi Válaszúton az egyre népszerűbb mezőségi néptánctábort. Interjú Kallós Zoltánnal | Paizs Goebel-tárlat Budapesten | A káosz kora HALÁSZ CSILLA | kultura@hetivalasz.hu - Magyarok, románok, cigányok együtt mulatnak esténként a válaszúti néptánctáborban. Ebben az erdélyi faluban megvalósult a békés egymás mellett élés? - A falu többsége román. Eleinte kicsit idegenkedtek, aztán most ők is adnak ki szobát a tánctáborba érkezőknek. Örülünk, hogy este a románok és a cigányok is ott vannak a táncházban. A táborba több százan jönnek, Japánból, Ausztráliából, Tajvanról, Nyugat-Európából is. Egyszer egy román nyugdíjasnál szállásoltunk el egy francia házaspárt, csodálkoztak, hogy magyarul és cigányul is beszélt. - A politika megtűri Romániában a magyar népi kultúra terjesztését? - Bonchidán van a tanács, nem szólnak bele, sőt kezdik értékelni, hogy a rendezvény növeli a falu hírét. A bizalmukat azzal is kiérdemeltük, hogy román táncokat is tanítunk, mely a Mezőségen összefonódik a magyarral. - Felvetődik-e a kérdés itt is, hogy melyik volt előbb? - Van a Mezőségen olyan falu, amelyben egy dallamra azt mondják, hogy román, a másikban meg hogy magyar. - Mi az igazság? - Magyar a legnagyobb része, a dallam és a szerkezet ezt mutatja. Magyar katonadalokat, karácsonyi énekeket tükörfordításban találunk meg a románban. Bartók egyébként azt mondta, a magyar verbunkos zenét a mezőségi románoknál kell keresni, és megállapította, hogy a mezőségi román zenében nagy a székely hatás. Pedig nem a székely, hanem a magyar hatás volt nagy, hiszen a magyarokkal érintkeztek. - Akkor Bartók tévedett? - Kodály és Bartók már a kilencszázas években kijelentették, hogy a régi magyar népzene eltűnőben van. Egyes helyeken tényleg úgy volt, de a Mezőségen virágzott még a negyvenes években is. Kodály és Bartók elkerülték ezt a vidéket, mivel vegyes nemzetiségű terület volt, s azt hitték, ott nincs semmi. - Pedig volt, hiszen önnek sok mindent sikerült összeszednie. - Az maradt meg táncban és zenében Mezőségen és Kalotaszegen, amit _roinOJ '·1› CO 'Oo