Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-04-01 / 1. szám
Pest, kedden Április 1.1845. 1. Megjelenik minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomatású íven. — Iktatmánydij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr. ,háromszori hirdetés’ mind.pet.hasábsoráért 6 kr. czp. TARTALOM : Bevezetés (Kossuthi Lajosról). — Magyarország terménybeni gazdagsága. — Vastárgyak’ aczélozása. — I vasolvasztó Magyarországban. — Népszerű felolvasások Pápán. — Egyesületi mozgalmak (Iparegyesület) Jelentés (Iparegyesület.) AZ IPAREGYESÜLET. _________________________ Előfizethetni helyben az Iparegyesület’ jegyzői hivatalában(Újvilágutcza Ilkey-ház) vagy alulirt szerkesztőnél (Molnárutcza, 146. sz.) ; 1 évnegyedre helyben 1 for. 10 kr., postán 2 ft.; 3 évnegyedre helyben 4 for. S0 kr. , postán 6 for. ezüst pénzben. KIADJA Bevezetés, Kossuth Lajostól. A’ magyar iparegyesület által ezennel megindított Hetilap egy újabb előjel a’ nemzet előtt, hogy köz életünkben a’ socialis mozgalom érvényességre emelkedett. ’S érvényességre emelkedtenek mindazon érdekek, miket az egyesületi szellem hatályosan képvisel. Én e’ szellemet túl nem becsülöm; nem keresek benne specificus gyógyszert állapotunk’ minden bajai ellen; de mondhatlanúl megcsalatkoznék, a’ ki azt gőgösen kiesintené. Egy súly az, mellyet ignorálni kábaság volna; együtér, mellyben a kornak iránya, a nemzeti szükségek’ érzete lüktet. A’ status’ eszméje tömérdek nagy gondolat, mellyben millió érdekek’ tömege hemzseg; és ez érdekek ritkán öszhangzók, igen gyakorta ellentétesek. Nem egy perez’ müve ennyi érdeket egyensúlyozni; nem egy perez’ müve egyik érdeknek a’ többiek felett annyi jelentőségre jutni, hogy az összes status’ akarata gyanánt nyilatkozhassék. Ezért a’ status’ roppant gépezete nehezen fordúl és nem követheti elég gyorsasággal a’ rohanó kor’ fejleményeit. — Az emberek pedig, e’ roppant gépezet’ alkatrészei rövid életű gyarló halandók; nekik egy pár év egész öröklét; mert a’ sír’ szélén a’ jövendőnek remény-szövetneke is elaluszik; és ha keblünkben a’ honszeretet nem haszontalan fellobbanás, ha nemes ösztön az, melly utódainknak jobb jövendőjét már biztosítva látni szeretné, ha megbocsátható, természetes önzés, hogy legalább virágját óhajtanék szemlélni a’ csemetének, mellyet a’ múltkor’ törzsökfájába oltogatánk; ki vehetné rész néven, ha gyorsabb fejlemény után sóvárgunk, mint mellyet a’ status akadékos nagy gépelve tehet. — Van hát kör, mellyre fürgébb tényezők vannak hivatva,mint az állomány; — de mellyen egyes ember csak hatástalan gyönge erő. — E körre rendelé az isteni gondviselés az egyesületi erők’ hatását. Középre állítva egyes emberek’ tehetetlensége, s a’ status’ nehézkes gépezete közt; amazok’ tehetségét egyesítés által hatalmasítja, emennek mozdulatára utat egyenget. A’ mi a’ család egyes emberek’magányéletében , az az egyesület a’ polgárzatban. Rokon érdekeknek, rokon vonzalmaknak családitása. — Ezért olly fontos az egyesületeknek szelleme. A’ szabad akarat’ cselekvénye az, melly nem szóról az institutiók’ lánczaiba, nem harczol ellenző táborokkal, nem alkudozik parányiacska kis életért. Ha van az időnek valódi szüksége , annak érzete többekkel közös. ’S a’ kik ez értelemben rokonok, békés szeretettel nyújtják egymásnak jobbjaikat, ’s meghozzák adományuk’ csepjeit: észt, munkát, akaratot egyesítenek; és lökést adnak a’ felfogott érdek’ jelentőségének, minőt egyes ember nem adhat soha; eredményt alkotnak , minőt egyes ember nem alkot soha. Ezen gondolatok alaposságának élő jele közöttünk az Iparegyesület. Élete még csak négy éves sincs. — Vegyétek számba hazámfiai! azon eröcskék’ kimondhatlan kis parányiságát, mellyek négy év előtt, ez egyesületet megalkoták. Összesítsétek az alkotóknak minden fillérét, értelmi, ’s erkölcsi egész erejét; ’s én nektek százakat, ezereket fogok nevezni, kik magok egyedül tehetősebbek, mint mi mindnyájan, kik ezt alkotánk. — És mégis mutassátok meg nekünk azon pénzkirályt, mutassátok észnek, értelemnek azon óriását, ki csak árnyékát elődobbanthassa azon eredménynek, mellyet az Iparegyesület már felmutatott, csak árnyékát is azon befolyásnak , mellyel ez Egyesület a nemzeti test’ minden idegzetét keresztül rezgé ! — íme még négy éve sincs hogy az elhanyagolt—mondhatnám megvetett —szegény müiparunk árva fejére — az Iparegyesület egy halovány kis sugárkát vetett, és most ? — a’műipar’ pártfogásának buzgó óhajtása egy olly imádság, melly egy nemzetnek ajkáról szál fel; ezernyi szunnyadó tehetség van felébresztve fürge életre; százezereknek reménytekintete e’ térre fordúl, ’s az emberésznek ezer alakú eszmeforgalma, út és mód felett különbözhetik; de talán nincs szív, édes hazánknak bár melly szögletén, mellyben a’ részvétnek egy fröcskéje fel ne dobogna ez irány fölé. Úgy van uraim ! az Iparegyesület’jelentőségét nem egyes fényeinek szűk mérlegében kell fontolgatni; —• ámbár mindenikre nemes önérzettel, elégedéssel tekint.