Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-03-26 / 129. szám
radtak, oltártáblák , szentek képei, arczképek, vidékek, harczok, czímerek, fára , vászonra , vagy bár hártyára és papirosra ; vésett művek, pecsétnyomók, pénz- s egyéb mátrixok , metszések nyomatai vagy táblái, rézben vagy fában; régi fegyverek és lószerszám, kardok , lövő fegyverek, sisakok, pánczélok, zászlók, régi, történeti vagy művi érdekű bútorok , templomi és házi eszközök, edények (igen régi cserepek is, habár törve), kelyhek, bilikomok, tálak, csészék, ékszerek s régi öltözetek minden nemei stb. A régi kor a kisebb tárgyakra nézve egész a XVIII. század elejéig, névszerint a szatmári békéig értetik, sőt az építészet művekre nézve is czélszerü ez ideig terjeszteni a figyelmet. — Mindezeknek tehát hol, kinek birtokában, s milly állapotban léte , a korukra vagy szerzőikre vonatkozó nyomok, s a hozzájok szövetkezett hagyomány, ha tetszik a bejelentőnek véleményével , de melly megkülönböztethetőleg mint magányos vélemény adassék, szíves közlése kéretik. Illy módon mindenek előtt az említett osztályokbeli régiségek lajstromát lehetne megnyerni, melly alapját tenné és vezérfonalát az utóbbi intézkedéseknek, miknek feladása ama tárgyaknak rajzait, leírását , története előadását eszközölni, s mindezeket egy magyar műtörténeti gyűjteményben a haza elébe terjeszteni. Ha ki már most egyelőre többet akarván tenni, rajzzal, leírással, történeti adatokkal örvendeztetné meg az academiát, ezt még élénkebb köszönetre kötelezné. Addig is pedig, míg buzgó és tevékeny hazafiak segedelmével e tárgy az irodalmi mezőre vitethetnék által, szivére köti az academia mindenkinek, kit viszonyai illy körülmények közé helyhettek, hogy a fenlévőnek megmaradását, elromlás vagy legalább elrontatását és elveszését gátolni hazafiúilag törekedjék. A történeti érzék fölébredtével ránk derül, úgy hiszszük, a kor, melly az illy lelkesebbeknek kezdeményeit folytatván, háláját nekik, méltató megemlékezéssel, leróni el nem mulasztandja. D. S c h e d e 1 Ferencz. Tiszaszabályozási ügyben egy par szóturkoz. A föczél a Tiszaszabályozásnál a Tiszavidékeit, melylyek áradások által életkérdésileg fenyegettetnek, az árvizektől a késő maradéknak megmenteni. E czélnak elérésére szakbeli értelmesség és hivatásszerű készültség itt nélkülözhetsen fötényező, a melly nélkül a kitűzött magas czélt soha el nem érhetni. Ezen főczélhoz alapelvek vezérlik a szakértőket, ezen elveknek helyes vagy helytelen alkalmazása hozand vidékünkre szerencsét és felvirulást, vagy nyomort és ínséget. — A főalap a határozott vízmennyiség, melly lelke minden viz-szabályozásnak , okszerűn kiszámított vízmennyiség nélkül semmiféle szakértő alapos tervet nem készíthet, és vizet biztosan nem szabályozhat. — Ha a Tiszaszabályozásnál a vízmennyiség kellő figyelembe vétetik, ha az árvizek gyors levezetésére a legegyenesebb és legrövidebb út nyittatik, és ha a meder elegendő magas töltésekkel ellátótik, akkor a jó sikerről bizonyosak lehetünk, ellenben ha a vízmennyiségre nem ügyelünk, és a vizet hosszú tekervényes uton vezetjük, akkor minden fáradozásunk és millió forintok elköltése mellett biztos sikert nem várhatunk. " A Tiszaszabályozáshoz Vásárhelyi Pál úr sok évi fáradságos munkálkodásai után tervet készített, melly szerint a Tiszát 105.000 köb.láb vízmennyiséggel a Tiszaháton levezetni szándékozott, de mivel szakértőleg meg volt mutatva, hogy a Tisza nem 105,000 de 500,000 köb.láb vízmennyiséget foglaland, és hogy azon nagy vízmennyiség levezetése a Tisza hátán czélszerűtlen és veszélyes leend, Paleocapa úr meghivatott ezen tervnek technicai bírálás és véleményadása végett. Ezen véleményt most vázlatban K. ur több, a Jelenkorban kiadott czikkében a közönségnek bemutatja és pártolásába ajánlja. — Minthogy K. ur vagy ösztönszerüleg P. urnak mint tekintélynek mondásait helyben hagyva, vagy P. ur által kimondottak fölötti gondolkozásban és további fejtegetésben nem szeret vagy nem akar fáradni, sokkal könnyebb lévén a hivés a gondolkozásnál, ilyenféle czikkekkel az olvasóközönséget könnyen tévútra vezetheti, és a jó ügynek könnyen kárt okozhat, bátor vagyok ez iránt szerény észrevételeimet tenni. — Úgy látszik, hogy sokan csak azért is jónak és csalhatatlanak tartják P. urnak javaslatát, minthogy tőle van, azért nem lesz érdektelen P. véleményét, mellytől a Tiszavidéknek boldog vagy boldogtalan jövendője függni látszik közelebbről megvizsgálni. — Paleocapaura Tiszaszabályozásról kiadott véleménye szerint, a tiszai árvizek ellen töltéseket javasol, mellyek egymástól 500 — 800, néhol a hol szükséges 1000 és több ölnyi távolságra, és 8 — 9 lábnyi magasságra épitessenek, a vízfolyást is egy két mérfölddel átvágások által rövidíti. Ezen kiadott véleményhez egy átnézeti térkép is van csatolva, de a töltéseknek, mellyekről egész könyve szól, a melly töltési vonalakra átnézés és ítélés végett leginkább szükség lett volna, nyoma sincs. Igen nehéz egyes embernek illy térkép mellett a máz fedte és hamis eztezomába butt selejtet felfedezni; de jegyezzünk csak ezen töltési vonalakat P. ur akaratja szerint ezen térképbe, és azonnal meglátandja minden ember azon képtelenségeket, mellyeken ezen vélemény és javaslat alapul, látni fogja a nagy földtért, melly a töltések közt a vizhullámoknak átengedtetik, szemlélni fogja a sok helységeket, mellyek a mederbe esnek*), és az árvíznek kitétetnek, látni fogja a vízfolyásnak öszveütközését, a töltések helytelen fekvését, és a jelenleg fenálló hidaknak hosszabbítását; rajzoljuk mondom ezen töltéseket a térképbe, és adjuk egy technikai testületnek bírálatul, és tapasztalandjuk, hogy ezen tervet mint századunk tudományával és tapasztalásával ellenkezőt, a Tisza-vidékre, mint vészt hozót, kivált a nagyszerű , hasznos és szép érvölgyi átvágás ellenében minden izgalom nélkül a haza javára félre vetendő. Nézzük meg azon 500 ölnyi széles és 8—9 lábnyi magas töltésekkel ellátott medert, vagy recipienst, mennyi vízmennyiséget emésztend és levezetend másodpercenkint? Levezethető ezen meder Tokajon alul a legnagyobb azaz 500.000 köb. lábnyi és kétségbevonhatlan vízmennyiséget **)? Én azt hiszem, és minden józan ember azt fogja mondani, hogy ez lehetetlen, mert ezen meder ott legfelebb 180.000 köb. lábnyi vízmennyiséget emészthet***) és azt *) Medernek a töltések közt foglalt tér, ágynak pedig az anyaárok neveztetik. **) Ezen 500,000 köblábnyi vízmennyiséget még senki sem hozta kétségbe, sőt valamennyien eddig a Tiszaszabályozásról írtak, helyben hagyták. ***) A 9 lábnyi magas töltésekkel ellátott anyaárkának szelvénye Tokajon alól 600 láb szélessége, és 47 láb mélysége mellett