Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-12-03 / 201. szám
Egy vasút Fiumétól Vukovár vagy Zimony felé kedvencz eszme Magyarországban. Ezen terv kivitelére két út ajánlkozik: t. i. vagy részvényes társaság, vagy a kormány által. A magyar nemzet őszinte , bátor és nemesszivü. Egy dologra nézve azonban tehetetlen, t. i. tőkék gyűjtésére a munka megtakarításából. A szentírás azt mondja, hogy a hit által hegyeket mozdíthatni ki helyéből, hanem az bizonyos, hogy a democratai szónoklat, mint Magyarországban gyakoroltatik, a suli alpeseket át nem töri, és a fiumeiek minden reménye azon nyugszik, hogy a jövő országgyűlés eljárása más teend, mint az előbbié volt, hogy végre más európai országok példájára egy conservatív többség teend valamit azon közlekedési eszközökért, mellyek a forgalom életerei. Midőn egy adriai tengeri kikötőről szólunk, szeretnénk kerülni minden politikai beszédet, de Magyarország politikai helyzetétől lehetetlen Fiume anyagi jólétét elválasztani; e kérdés gyakorlati szempontja azért következő látszik lenni. Austria és Magyarország ugyan népileg és országilag elválasztják, de anyagi érdekük elválaszthatatlan. Az élet minden körülményeiben a legjobb fizető legjobban, a legroszabb fizető legroszabban szolgáltatik. Az angol, franczia és austriai jól fizeti kormányát, és azért jól szolgálnak fel nekik. A magyarországi szegény nemesség tribunusai (mondhatnám néptribunusok) az angol, franczia és austriai adórendszer eredményét kérjék, nem egyszersmind az előlegesen szükséges áldozatot, mi félig meddig egészséges emberi ész szerint is épen olly képtelen, mintha az ember a faültetés előtt gyümölcsöt akarna enni. Minden mivelt országban az adó azon vetés, melly a közlekedési eszközök létesítésére fordítva, a földek becsét és jövedelmét emeli, és az utat azon kézművekhez megkésziti, mellyek a földmiveléssel öszhangzanak, és mellyek , hogy egy szóval mindent megmondjunk, egy ország hatalmát, gazdagságát és jólétét képezik. Ha Austria e tekintetben valami különös tehetetlenséget tüntetett volna fel, úgy meg tudnánk fogni a két ország politikai összeköttetése feletti okszerű elégületlenséget, de Austria gyakorlati bizonyságát adta azon ügyességének , miszerint a birodalom anyagi segédforrásait tudja használni, és e tekintetben a szárazföld minden országaival (az egy Hollandot kivéve, melly nem alpeses , hanem zónás ország folyóvizekkel és kikötőkkel) teljesen egyenlő fokon áll, a kormány iránti bizodalmatlanság azért úgy látszik, hogy alaptalan. Fiume jövendője egy politicai kérdés megoldásában fekszik, abban t. i. váljon a kormánynak megengedik e, hogy a 18-ik századi franczia encyclopedismus szerint büzlö speculativus kérdésektől egy kissé kinyugodjék, hogy a gyakorlati haszon rendszabályait, mint Magyarország megmérhetetlen segédforrásai kifejlődése kívánja, foganatosíthassa. Ha a nemesség tribunusai azon helyzetben nincsenek, hogy a királyt, mágnásokat, és a misera contribuens plebs-et járom alá hajthassák, akkor Fiume javára semmi jobbat nem tehetnek, minthogy kényre s kedvre, minél hamarabb annál jobb, megadják magukat. Fiume rendeltetése úgy látszik a magyar termékek kivitele, mert ha az mindjárt mint szabad kikötő azon kedvezményekben részesül is mint Triest, mégis csalódásnak tartom, ha valaki azt hiszi, hogy valaha nagy kézműi és gyarmati áruk lakhelye legyen; nagyon közel fekszik Triesthez, és a fiumeiek megvallják, miszerint arra sem pénzük, sem kereskedési összeköttetésük nincs, hogy önállólag fölléphessenek, ha csak Triesttel a szabad kikötői kedvezmény el nem vétetik; erre nézve azonban legkisebb valószínűség sem mutatkozik. Triest közelsége mindig azon kikötőbe fogja a magyar vevőt csalogatni, hol legnagyobb alkalma van a válogatásra, ez fog történni a gyarmati és kézműáru-kereskedőkkel is, mivel ott vevő, és használható tőkepénz községben találkozik. Fiume nagy tápforrása most a hajóépítés, mit a suli alpesek jeles erdői úgy előmozditnak, mint az alacsony munkabér és a derék munkások. Jelenleg több mint húsz hosszú utu hajó van épülőben Fiuméban és a közel kikötőkben, némellyek azok közül a fekete tengerre szánvák, mivel a magyar tengerpart fája sokkal tartósabb. Csak a javításra van nagy szükség. Fiume szabad kikötő majd mindenre, csak a vasra nézve nem. Az angol és svéd vas meg van tiltva, azon tekintetből, hogy a vasművezet ezáltal előmozdítassék; ezt azonban a csempézés meghiúsítja, ahelyett hogy a vas a rendes várs után jönne, a kereskedő kényszerülve van mellékutakon beszerezni. E baj gyors orvoslást igényel. Hajó-építő helyen mint Fiume a vas nem védelmet igénylő közmű, hanem egy része a hajó-építési nyersanyagszernek. Azért annak bevitelét nem kellene megszorítni. A stayer vas ugyan szegnek és késműves árunak jobb mint az angol vas, de a hengerhez, lánczhoz és horgonyhoz megkivántató keménységgel nem bír, és azonfelül fölényivel drágább. A Magyar- ésErdélyországban létező kisdedovo-i idézetek. Folyószám Az intézet helye. A vezérlő minősége Az intézet közvetlen vezetőjének neve. 1Almás (Kolozs. vmgye)igazgató Papp József. 2Aradóvó Nagy József. 3B. Gyarmat 55 Toldy János. 4Besztercze-Bánya . 5 Rokosz István. 5Bályog . 55 Mihálcz N. 6Buda (várban) . 55 Horváth Ferencz. 7 — (Kristinaváros) . 55 Horkay György.8 — (Víziváros) 55 Vidics Péter.9 — (Tabán izrael.) .v Strass József. 10Debreczen (első) 55 Csokonay Dániel. 11 — (második) 55 Fodor Sándor. 12Décs 55 Turbucz Ferencz. 13Érsekújvár 55 Papp János. 14Fiume 15Gyoma . 55 Halász Márton. 16Győr Magvasy Mihály. 17Hédervár óvónő Körmendy Kata. 18Hídja óvó Szigethy Mihály. 19 Ipolyságh 55 Korosy János. 20 Istvánhegye (Krassó) 55 21 Józseffalva 55 Farkas József. 22Kassa (példány) 55 Grusz Károly. 23 — (belváros) 55 Grusz Konstantin. 24Kolozsvár 55 Pap István. 25 Kendi Léna tanító Nagy András.