Hétvége, 1981 (3. évfolyam, 56-106. szám)

1981-12-17 / 104. szám

ARCÉL A CÍMOLDALRÓL____________________________________ Csizmás, a vasmunkás Z­ümmögnek a gépeik, s lassan megered a szó. Sok min­denről beszélgetünk. A szakmáról, arról, hogy esz-­­ tergályosna­k tanult­, de sokkal jobban szeret maró­gépen dolgozni, a családról, a két lányáról, akik közgazdász­nak készülnek, a brigád munkájáról, hiszen ő a karbantar­tó brigád vezetője, és a munkáról, a munka fortélyairól, a marógépben rejlő lehetőségekről, melyeket ő 24 év alatt nagyon kiismert. A vasmunkás beszél belőle, önkéntesen is József Attila úű gondolatokat fejteget, hogy itt a gép, a ,kezes átlát” velük fejlődik, s ha az ember, a gazdája úgy akarja, napról napra többet tud. Aztán bennünket, hozzá­ nem értőket is közelebb tessékel a sokat tudó vásárláshoz, a marógéphez, amely számunkra egy bonyolult fogaskerék­rendszer, de Csizmár látván számára nagyon is okos és szó­­fogadó, szinte társ. Úgy dolgozik a keze al­att, ahogyan pa­rancsol neki. Majd az Októberi díjas vasmunkás részlete­sen bemutatja és elmondja, mit nyert az ívelt fogú kúpike­­rekek alkalmazásával, amely az ő ötlete volt, vagy a maró­gépen a különböző szorítótengelyek beiktatásával, használa­tával. Mind-mind a munka leegyszerűsítését eredményezte. Ezeket a lehetőségeket csak az ismerheti fel, a­id nagyon szereti a szakmáját. Akinek a gép nemcsak munkaesz, hanem egy kicsit az ember tanítója. Képzeletet és alkotó­munkát fejlesztő társa is. Nem kell különösebb szakérte­lem, hogy felfogjuk, ha Csizmár István nem adott is világ­rengető újítást, de mindaz az apró ésszerűsítése, a munka­folyamat finomítása, a lehetőségek kamatoztatása ennek a közösségnek, a kábelgyár karbantartó dolgozóinak nagyon is sokat jelent. — Nehéz volt? — kérdeztük. — Sokat kellett számolni — válaszolta. — Amikor ma­tematikailag megtaláltam a megoldást, akkor már könnyű volt az elképzelt tárgyat, alkatrészt elkészíteni. Egy vas­munkásnak, ha valami újat is akar adni, jól kell ismer­nie a matematikát. Közben egy 20 cm átmérőjű, fél méter hosszú acélrú­­don akad meg a szemünk. Rajta egy ,,V” alakú vájat. — Még nem kész — mondja anélkül, hogy kérdeztük volna. — Tudja, mi ez? A huzalszigetelő műanyag elosztó­ja. Ha ez tönkremegy vagy eltörik, leáll ж egész termelés.­­ Tehá­t a külföldi gépekhez alkatrészeket is gyárt a karbantartó részleg. És egy újabb történetet mesélt el Csizmár István. Né­hány évvel ezelőtt az egyik gépsoron, a huzallkészítőben tönkrement a szigetelőkészülék műanyag elosztója. Külföl­di gépekről volt szó, logikus, hogy a gyártóhoz fordultak. A gyártó válasza rövid és világos volt: minős és ezt az al­katrészt nem is gyártjuk. Végül a kábelgyár talált egy an­gol céget, amelyik vállalta, hogy a kért alkatrészt elkészí­ti, és nyolc hónap múlva le is szállítja. Az árát is megad­ták. Mikor ezt Cszmár István meghajtotta, jelentkezett fe­lettes mérnökénél, hogyha a gyár megfelelő acélt szerez, ő ezt az alkatrészt egy hónap alatt elkészíti. A kért acélhen­ger megérkezett, Csizmár pedig elkezdett számolni. Számol­tak vele együtt munkatársai és a mérnökök is. Számoltak és dolgoztak. És szurkoltak. Hiszen ha sikerül, az az egész brigád büszkesége. Csizmár István tartotta magát az adott szóhoz. Egy hóna­p alatt valóban elkészítette azt az alkat­részt, amit az angolok nyolc hónap múlva, nagyon borsos áron szállították volna le. Volt is izgalom, amikor a házi­lag gyártott elosztóval elindították a huzalrészleg gépsorát. És ilyenkor egy vasmunkásnak mi­­lehet a legnagyobb elég­tétele, ha nem az, hogy sikerült a vállalkozása. Akkor ta­lán az élet legszebb élményét, a munkasiker élményét élte át. Erre a napra, percre sokszor visszaemlékszik. Ezért sze­reti a munkában a kihívást, a megoldhatatlannak tűnő feladatokkal felvenni a harcot. Ez szép, ez nemesíti az em­bert — vallja. És mindezt, a maga egyszerű munkásszavai­val így fogalmazza meg: — Én nagyon szeretem ezt a gyárat, a munkahelyemet és a szakmámat. Nagy lehetőségek vannak az alkotómun­kára. — Megéri? — Nagyon. Hát kell ennél szebb elismerés és nagyobb jutalom, miint az Októberi díj? Megkaptam, őszintén örü­­l­ök­ neki, de nagyon kötelez. HATALA Zoltán Csizmár István munka közben . KOMPAS JUGOSLAVIJA A KOMPAS TÉLI AJÁNLATAI TÉL 1982 Vérbeli sízőknek igazi téli síközpont: KANIN Teljes ellátás — 7 teljes napra Din. Felnőttek 5950 Gyerekek 7 éves korig 4630 (külön fekhely) Gyerekek 7 éves korig 3750 (ha szüleikkel alszanak) Harmadik fekhely 5710 Félpanzió: Din. Felnőttek Gyerekek 7 éves korig 5630 (külön fekhely) Gyerekek 7 éves korig 4410 (ha szüleikkel alszanak) 3590 Harmadik fekhely Kompas kirándulás *81­­. váltás Indulás: 1982. I. 16. 5390 Visszatérés: 1982. I. 24. 2. VÁLTÁS Indulás: 1982. I. 23. Visszatérés: 1982. II. 1. Csehszlovákia — Smokovec (Magas-Tátra) Din. Az I. váltás részre az ár 5800 A 11. váltás részére az ár 5900 Csehszlovákia — Tatranská Lomnica Din. I. váltás 5700 II. váltás 5800 Váltások: I. VÁLTÁS Indulás: 1982. I. 16. (hajnali 04.00 óra) II. VÁLTÁS Indulás: 1982. I. 22. (23.00 óra) Az árba az alábbi szolgáltatásokat számítottuk be: — Utazás autóbusszal a kijelölt út­vonalon — Szállás és élelmezés a kijelölt program szerint — A Kompas állandó útvezetőjének­­ szolgálatai — Szervezési költségek. Kellemes téli üdülést kívánunk! A Kompas szabadkai kirendeltsége, Dimitrije Tucovica Tel.: (024) 21-405, 21-465 13

Next