A Nap, 1994. március (1. évfolyam, 1-14. szám)
1994-03-16 / 1. szám
9! AMAP Jelképesen újra birtokba vesszük a szabadságjogokat (Folytatás az 1. oldalról) így nincs kiszolgáltatva, alárendelve idegen érdekeknek. Végül - vélte a szónok, - ilyenkor ünnepeljük az egyén szabadságát is, azt, hogy az ember maga alakíthatja maga sorsát, gondolatait szabadon kifejtheti, bármilyen hivatást betölthet, szabadon mozoghat az országban, sőt, ha akarja el is hagyhatja azt. Március 15-én mintegy jelképesen újra birtokba vehetjük ezeket a szabadságjogokat, újra megélhetjük azt az élményt, amikor egy társadalom, egy ország, egy nemzet és az egyén felszabadul — mondta befejezésül Balás István . A megemlékezés ezt követően a Petőfi-szobornál folytatódott: a belváros utcáin keresztül sokan sétáltak át a Petőfi térre, illetve az azt övező parkba, ahol az önkormányzat, a pártok és szervezetek, valamint az iskolák képviselői helyezték el virágaikat, koszorúikat a szobor talapzatánál. A lelkész március idusáról Mit jelent Kádár Zsoltnak, az Egri Református Egyház lelkipásztorának március 15.? Hogyan ünnepel e jeles napon az az ember, aki nemcsak pap, de szülő is, emellett megfontoltságáról híres személyiség. - Március idusa olyan ünnep, melyről hiszem, hogy szebbé tudja tenni életünket, meg tudja áldani hétköznapjainkat, munkánkat. Azt a pluszt adja számunkra, melynek lényege: nekünk nem széthúzva, hanem összefogva kell tennünk a hazáért. Egykoron, 1848-ban ébredt rá a magyarság a világ történelmi hivatására. Ez nem lokális ügy volt. Elődeink iszonyú terheket vállaltak a szabadság érdekében. - Felfedezhetők-e párhuzamosságok az akkori és a jelenlegi helyzet között? - Szinte minden mozzanatban találhatók ilyenek. Elég, ha csak a sajtóra utalok. A márciusi ifjak először is elfoglalták a Landerer-nyomdát. Ugye, már akkor is kulcskérdésnek számított a nyilvánosság, a tömegkommunikáció kérdése. A helyzet azóta sem változott. Mi adja meg ennek az ünnepnek az immár 146 éve tartó fennköltségét, titkát? - Az, hogy a szabadságért küzdöttek, de erre azért volt szükségük, hogy szolgálhassanak. Életüket, vérüket, mindenüket odaadták, így lett naggyá a magyarság nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is. Amikor 1990-ben Washingtonban megfordultam a Parlament épületében, a Szabadság Hősei Csarnokában láthattam, hogy Garibaldi mellett a második szobor a Kossuthé. Vendéglátóim szemében még én is nőttem ezáltal, hogy olyan kis népnek, mint a miénk, ott van a fia a világ legnagyobb szabadsághősei között. — Szülőként és papként mit tart ilyenkor fontosnak? - Mint lelkész büszke vagyok arra, hogy azidő tájt a protestáns kollégiumok melegágyai lettek a haladás eszméjének. Kossuth Lajos például Sárospatakon kapott egy olyan bibliás töltést, amely egész életét meghatározta. Ennek lényege: Jézus is mindig az elnyomottak oldalán állt. Meghatottan keresem fel azokat a helyeket, ahol a szabadságharc hőseinek az emlékével találkozhatom. Fontosnak éreztem, hogy gyermekeimet - néhány évvel ezelőtt - elvigyem Monokra, Kossuth szülőházához. Minden szülőnek legalább egyszer meg kell ezt tennie,ha szeretné, hogy utódai ráérezzenek arra, mi az a nemzettudat. Homa János Egyidős a demokráciával... FOTÓ: GÁL GÁBOR Társadalmi kontroll nélkül működik a sajtó A polgármester beszélt Gyönyösön A mátraalji városban járt Petőfi is, ott fogadta Kossuth Lajos Görgey Artúrt, de nem egyértelmű a kép, hiszen megfordult ott Windischgrätz, sőt még egy éjszakát is eltöltött a településen Paszkievics herceg - tudtuk meg az ottani ünnepségen, ahol a koszorúzás után Keresztes György polgármester beszélt, aki így kezdte: A magyarok Istene nekünk megadta a szabadság érzését, de még elkelnek az 1848-as buzdító szavak. A város első embere a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a forradalom és a szabadságharc ellentmondásait feloldjuk, ám ezt szerinte szinte lehetetlen. Ezután hosszasan ostorozta az egykori MSZMP-t, majd a rendszerváltás történeti áttekintése után sajnálatosnak tartotta, hogy az 1989-es lelkesedés lanyhul és így a „kislelkűek” kétkedése egyre erősebbé válik. Keresztes a szabad sajtó ünnepén szólt a magyar újságírásról is. - Annak idején is azt követelték a reformerek, hogy jöjjön létre a célszerű törvényekkel körülvett sajtószabadság - mondta. - Most is gondot okoz, hogy társadalmi kontroll nélkül működhet az írott és az elektronikus sajtó. Végezetül demokráciánkról kifejtette, hogy az fiatal és lendületes, ám, hogy ez ilyen is maradjon, ahhoz szükséges, hogy a polgárok aktívabban vegyenek részt a közéletben. Keresztes György: lanyhul a lelkesedés FOTÓ: KONCZ JÁNOS Tisztelt Vásárlóink! Új vezetéssel olcsóbb árakkal megnyitottuk nyugati autóalkatrész boltunkat Gyöngyösön, a volt Mátra Mobil KFT. helyén, a bíróság mellett, a Kossuth út 46/1. alatt Szerelőknek, viszonteladóknak, taxisoknak, gépjármű-oktatóknak 20 % engedmény! Nyitvatartás: hétfő-péntek 8-17-ig szombat 8-13-ig Tel: 37/311-029 ÜNNEPI TÜKOR Nekünk szakma „Az én ünnepem is március tizenötödike, mint állampolgár magamban én is ünnepelek, de hadd ne beszéljek erről többet, azt hiszem, megértheti.” Dr. Farkas Sándor, Eger város rendőrkapitánya mondja ezt, mindjárt beszélgetésünk elején. Nem politizálok, nem politizálhatok, ez nekünk előírás. De őszintén szólva könnyebb is így a munkánk, nem terheli az agyonpolitizáltság, mint korábban — vélekedik a rendőri munkával kapcsolatos kötöttségekről a kapitány. - Szakmai szempontból mit jelent önöknek tizenötödike? - Természetesen szakmailag sem olyan mint régen, hiszen nincs akkora biztosítás, viszont mint minden más ünnepünkön, nyilván nagyobb figyelemmel kell lennünk a biztonságra, a nyugalomra. Nemrég tartotta kapitányságunk szokásos évi értékelését, itt volt az országos főkapitány is, nekünk ez mindig meghatározóan fontos esemény. Jó minősítést kaptunk. Úgy értékelték, hogy Eger közbiztonsági szempontból az ország egyik legnyugodtabb pontja. Úgy hiszem, terjedőben van az a munkastílus, amit „polgárbarát" jelzővel lehet illetni. Azért a skinhead-ek, cigányok torzsalkodásai vagy a népkerti rablótámadások... — Mindezekkel együtt is érvényesnek hiszem, amit az előbb állítottam. Ha a tendenciát nézzük, ma már mindenképpen jobb a helyzetünk. Nem teszünk különbséget, ha valaki szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, egyformán bíráljuk, bármilyen hosszú is a haja. Ami pedig az esetek gyakoriságát illeti, tényleg nem több mint az országban másutt, sőt... H.S. Fodor: aktuális az első pont - Ma is aktuális az első, az 1848-as tizenkét pontból - jelentette ki tegnap este a gyöngyöstarjáni ünnepségen Fodor Gábor. - A Magyar Rádióban tisztogatnak, s ennek a nyilvánvaló politikai cenzúra az oka. A politikus 1848 legfontosabb üzenetének azt tartotta, hogy akkor nemzet és demokrácia párhuzamos fogalmak voltak, ma pedig néhány szélsőséges politikai erő megpróbálja szembeállítani ezeket. Fodor szerint az ilyen nézeteket valló szervezetek ellenállnak a magyarországi fejlődésnek. A forradalomnak volt egy parlamentáris vetülete is folytatta. Nem csak a radikális fiatalokon múlt az, ami akkoriban történt, hanem az országgyűlés 1832-ben kezdődő munkáján is. Fodor végezetül rendkívül fontosnak tartotta a kisebbségi jogokat, s elmondta, hogy az 1848-as vezetők nem tulajdonítottak ennek nagy jelentőséget. Részben emiatt is bukott el a szabadságharc. 1994. MÁRCIUS 16., SZERDA Kívánjuk a sajtó szabadságát... Kisebb-nagyobb kokárdák a szív felett. Szinte mindenkin, aki az egri ünnnepségen megjelent. Néhány emberen apró kék szalagocska is, ugyanott. A rádiós elbocsátások miatt. A szónok a szabadságról beszél. A szabadság megjelenései formáiról. Megható. A sajtószabadságról nem esik szó. Aztán a kulturális műsor résztvevői lepik el a Bazilika előtti teret. Szórólapokat osztogatnak, közben innen is, onnan is hallatszik harsány hangjuk, hogy ’’Felelős minisztériumot Buda Pesten,, meg, hogy ”A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak... Azt, hogy kívánjuk a sajtó szabadságát, nem hallani. Pereg a korabeli dokumentumok alapján szerkesztett műsor. - Mit kíván a magyar nemzet? - kérdezi teli torokból az egyik szereplő. A nap során ekkor hangzik fel először: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését!” Mert ahogy az egykori gondolatokat kommentálják a színpadon lévők: ez a társadalomnak életadó eleme. Ez örök éber őr a népek érdeke fölött Egyetlen soha el nem pusztuló fegyvere a szabadságnak. Ez az ellenőre mindazok eljárásának, akik a nép közjavával foglalkoznak, így gondolták akkor Petőfiék. H.J. Azért nem töltem fel az idén kokárdát... - Miért nincs rajtad kokárda? - nézem ismerősöm szokatlanul üres kabátfelhajtóját. Állunk a Petőfi-szobornál, szól a méltóságteljes zene, koszorúkat tesznek a költő szobrához. Ismerősöm csak áll, és furcsa kifejezés ül ki az arcára. Nem értem, nézem a kokárda üres helyét a felöltőjén, arca furcsa fintorait, és látom rajta, próbálkozik a válaszadással, de valahogy nehezen bukkannak elő a mondatok. A koszorúzók jönnek, ahogy a hangosbemondó szólítja őket Éppen a Nemzeti Ifjak nevében két lány és egy fiú lép a talapzathoz virágcsokorral. Fölül pici haj, alul nagy bakancs, középen bomberdzseki, bal karján széles nemzetiszínű szalag. A megemlékezés virágait a többi párt és szervezet koszorúi közé helyezik, mint ahogyan ez már megszokottá vált az utóbbi években. E jelenetet hátulról taps és éljenzés fogadja a kis számú, de lelkes nemzeti ifjak köréből. Fotó is készül, a kamera annak a lánynak a kezében van, akire a minap a bíróság ítéletet mondott, s ugyanez a bíró javaslatot tett e szervezet betiltására is. A háttérben az ifjak csoportjában éljenzett annak a fiúnak az apja is, aki az ítélet miatt egy pár évig nem vehet részt semmilyen ünnepségen. - Ezért nem tettem föl az idén kokárdát, és míg ez így lesz, addig nem is fogok. Még akkor sem, ha mindig nagyon tiszteltem ezt az ünnepet - fakadt ki kokárdátlan beszélgetőpartnerem. - Újabban ilyen és ehhez hasonló szélsőséges elemek sajátítják ki ezt az ünnepet, s én ezekkel nem vállalatok közösséget. A nemzeti érzelmű ifjak piros virágai a költő lábai előtt hevernek, majd szép rendben odakerül melléjük a a szocialistáké, a szabaddemokratáké, a lokálpatriótáké, a városszépítőké, a borászoké. Mindenki koszorúzott, aki számít Egerben... (sárközi) Torgyán: nyomorúság a lelkekben A szokásos óriási tömeg fogadta tegnap este Hatvanban, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökét, Torgyán Józsefet, aki szinte közvetlenül Innsbruckból érkezett. Útjáról mesélve elmondta, hogy látott egy biogázzal működő égetőművet, amelyet ott gyártottak, s rövidesen az amerikai elnök feleségének iskolájában működik majd. Torgyán sajnálta, hogy hazánkban ilyenek nincsenek, ám okát is adta ennek: — 1989-től tönkretették az országot, az ipart, a kereskedelmet, s nyomorúság van a lelkekben - mondta többek között az éjszakába nyúló eseményen. Hatvanban hagyomány a szabad választások óta, hogy ezen a nemzeti ünnepen a megemlékezésen nem állítanak szónokot, ugyanis még a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy esetleg valamely politikai erő maga mellett kampányol. Minden esztendőben egy-egy iskola mutat be zenés irodalmi műsort, az idén a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium tanulói léptek fel.