Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2002. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-06 / 1. szám

2KORKÉP HÍREK Duray és Bugár a státustörvényről­ ­ ■ POZSONY­ A román-magyar egyetértési nyilatko­zat bizonyította, hogy a megegyezésnek van járha­ j­­­tó útja - mondta Duray Miklós, a Magyar Koalíció­­ Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke arra reagálva, hogy az MSZP szerint a magyar kormány „félre­­­ vezette és elárulta” a határon túli magyarokat.­­ A Nagy-Britanniában tartózkodó Bugár Béla, az­­ MKP elnöke is kijelentette: nincs tudomása olyas­­­­­­miről, ami az MSZP vádját alátámasztaná. Hazazsuppolt román munkások I­N­I ■ TEL-AVIV - Napokon belül 15-20 ezer román ille­gális munkavállalót zsuppolnak ki Izraelből, s to­­­­vábbi 60 ezer legális román munkavállalónak kell lemondania munkaszerződésének meghosszab­­­­­­bításáról. Az izraeli kormányzat ugyanis be­­­­fagyasztotta az engedélyek kiadását, így a törvé­­­­nyesen dolgozó románoknak is haza kell térniük, ha lejár a munkaszerződésük.­­ ■ KABUL - Továbbra is folytatódik a hajsza a legfőbb­­ tálib vezető, Mohammed Omar mella után, aki leg­­­­­­utóbb motorkerékpáron menekült el a dél-afga­­­­nisztáni Hilmend tartományból. Eközben Gardez városa közelében meghalt egy amerikai katona.­­ A 31 éves Ross Chapman őrmester az első ameri­­­­kai, aki ellenséges fegyvertől vesztette életét. Arafat továbbra is házi őrizetben ! ■ JERUZSÁLEM - Anthony Zinni nyugalmazott tá­bornok, amerikai közel-keleti megbízott tegnap be­jelentette, hogy izraeli és palesztin illetékesek na­­­­pokon belül megkezdik a tűzszüneti tárgyalásokat.­­ Az izraeli kormány egyelőre nem kommentálta a­­ bejelentést, ám Gideon Szár, a kabinet főtitkára egy rádióinterjúban megerősítette: a „rámalláhi őrizet­ben lévő” Jasszer Arafat palesztin elnök nem vehet­­ részt Betlehemben az ortodox karácsonyi szertar­­­­tásokon. A kedélyeket borzolta egy Jeruzsálemben történt robbanás, ám kiderült, hogy az üzem­­i anyagot szállító kamion baleset miatt robbant fel. ] A cipőbombás al-Kaida­ kapcsolatai I ■ LONDON-A londoni The Times értesülése szerint a „cipőbombásként” elhíresült merénylőnek, aki december 22-én fel akarta robbantani az American­­ Airlines Párizs-Miami járatát, kapcsolatai voltak az­­ Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezet tagjaival. A londoni lap szerint még 1998-ban egy­­ mecsetben együtt látták a robbanóanyagot cipője sarkába rejtő Richard C. Reidet az al-Kaida két, az­óta letartóztatott tagjával. Omar mellé motoron menekült I (A téltől szenved fél Európa ■ ATHÉN - Athénban tegnap a nagy havazás miatt­­ megbénult a görög főváros közlekedése, szüksége­s állapotot hirdettek, a nemzetközi repülőteret lezár­­­­ták. Törökországban Isztambul lakóit felszólítot­­­­­­ták, hogy ha lehet, maradjanak otthon. Cseh­országban rekordfagyot mértek: a dél-csehországi­­ Horská Kvildán mínusz 37 Celsius-fok volt, ami a­­ szakértők szerint már sarkvidékinek számít.­­ ■ BANGALOR - Az indiai Bangalorban tartózkodó­­ Tony Blair brit miniszterelnök a helyi gyáriparo­ I sok tanácskozásán a párbeszéd felvételére sürgette­­ a szemben álló feleket. Eközben a dél-ázsiai együtt­működési csúcs keretében Pervez Musarraf pakisz­­­­táni elnök kezet fogott Atal Behari Vadzspaji indiai­­ kormányfővel, aki azonban később távolmaradásé­­­­val tüntetett. Ezután a két külügyminiszter, Abdul­­ Szattar és Dzsaszvant Szingh állítólag találkozott, ám ezt hamarosan indiai részről cáfolták. 5 I Fokozódó harcok Csecsenföldön 1 ■ MOSZKVA - Csecsenföldön az orosz szövetségi­­ erők saját közlésük szerint hét lázadót öltek meg­­ az elmúlt 24 órában, míg ellenfeleik tizenhat­­ orosz katona haláláról adtak hírt. Mindkét had­viselő fél arról számolt be, hogy az utóbbi napok­­­­ban fokozódott a harcok hevessége. Orosz részről­­ azt állítják, hogy múlt vasárnap óta száz lázadót megöltek, de ezt az ellenfeleik cáfolják. India és Pakisztán: cáfolatok napja 2002. JANUÁR 6. Győzni mindenáron? Minden párt korrekt, gyalázkodástól mentes, pozitív hangvételű választá­si kampányt hirdetett. De már az el­ső jelek is azt mutatják, hogy ez ko­rántsem lesz így, sőt soha nem lá­tott lejáratási akciókra lehet számí­tani. Az SZDSZ például „Szamizda­­ta” pályázatot hirdetett a „búcsúzó kormány törvénytelenségeinek” be­mutatására, a Fidesz pedig a szocia­listák és a szabaddemokraták „kö­zös múltját” próbálja felemlegetni. ■ Nagyon nehéz meghúzni a határt a pártok politikai vitái, illetve az egy­más lejáratására, megalázására irá­nyuló akciók között, de annyi már most biztos, hogy kíméletlen össze­csapásokra lehet számítani mindkét térfélről az áprilisi választásokig. Az MSZP állítja, miniszterelnök-jelöltje ellen - a Gresham palota ügyében va­ló lobbizása miatt - folytatott nyomo­zás ocsmány kampányfogás; ugyan­ezt mondja az SZDSZ az ingatlanügy­letei, az állítólagos mérleghamisítása miatt kezdett eljárásról. A kormány­­oldal viszont mossa kezeit, mond­ván, az igazságszolgáltatás normális menetrendje szerint zajlanak az ese­mények, nekik semmi közük hozzá. Nem tartozik a fair eljárások közé az sem, hogy Medgyessy Péter nevé­ben - és őt lejáratandó - valakik sms­­eket küldözgettek, miszerint az MSZP a szocializmus visszaállításá­ért küzd a választáson. A szabad­demokraták Tessék választani 2002! című plakátja pedig hatalmas vitákat gerjeszt. Az ellenzék szerint zseniális ötlet a Fidesz 1990-es ötletével karikí­­rozni Orbán Viktort, a hatalmon lé­vők viszont meg vannak róla győződ­ve, hogy a rendszerváltás egyik szim­bólumából, a csókos fotóból és a mi­niszterelnökből űznek gúnyt. A sza­baddemokraták egyébként is har­sány, humoros, izgalmas kampányt hirdettek meg. Feltehetően ebbe a ke­retbe illik, hogy meghirdették a Szamizdata pályázatot, amelyre fotó­kat és képaláírásokat kérnek a „bú­csúzó kormány négy évéről: az ön­teltségről, a hazudozásról, a korrup­cióról, a törvénytelenségekről”. Folyik az idősek biztos voksaiért is a küzdelem, olykor nemtelen esz­közökkel. Az MSZP internetes hon­lapján a Nyugdíjasok Pártjának el­nöke tiltakozik amiatt, hogy az Or­szágos Nyugdíjas Polgári Egyesület - amely állítólag fantomszervezet - szórólapokat küldött szét, miszerint a jelenlegi kormány áll valójában az időskorúak pártján. A szocialisták jókat poénkodnak a Széchenyi-ter­­ven is, és Szamóca-tervnek keresz­telve a hazai filmgyár tízéves prog­ramját vázolják fel. Eszerint „2009- ben 4 milliárdos költségvetéssel ké­szítik el a Nyaral a miniszterelnök című filmet - amatőr VHS-felvételen -, a rendező Várhegyi Attila, amen­­­nyiben szabadlábon lesz”. A jobboldali pártok az MSZP és az SZDSZ összemosására készülnek, sőt azzal riogatnak, hogy alakul a nagy baloldali koalíció, kiegészülve a kommunista Munkáspárttal és Schmuck Andorékkal. Csurka István, a MIÉP elnöke már kijelentette, sze­rinte Kuncze Gábor lesz a szocialis­ták és a szabaddemokraták közös mi­niszterelnök-jelöltje. Információnk szerint a Fidesz stratégái is olyan óriásplakátot terveznek, amely az egykori koalíciós partnerek „közös gyökerére, múltjára”, illetve közös kormányzásuk negatívumaira utal. Gyakran találkozunk a beszédek­ben, röpiratokon már-már szimbó­lummá vált nevekkel, szitokszónak számító kifejezésekkel. Az ellenzék előszeretettel hivatkozik Simicskára, Schlecht Csabára, az Orbán-bányák­­ra, a Torgyán-villára, míg a másik ol­dal nem felejti el megemlíteni a Bok­ros-csomagot, a Tocsik-ügyet. Az SZDSZ-plakát most a pártszékház előtt van, de országos körútra viszik Véglegessé vált az MDF egyéni listája ■ Az MDF Országos Választmánya tegnapi ülé­sén egyhangúlag jóváhagyta a 176 egyéni válasz­tókerületben a Fidesz-MDF közös listán induló je­löltek névsorát, köztük a huszonhét, MDF által megnevezett képviselőjelölt indítását. A listát elő­terjesztő Dávid Ibolya pártelnök elmondta, hogy a választmány nem élt vétójogával abban a 38 egyéni választókerületben, ahol nem a jelenlegi országgyűlési képviselő a jelölt. Az MDF választ­mányának döntése alapján a Fidesz-MDF közös képviselőjelöltjei: Baranya megyében Pichler Im­re, Bács-Kiskun megyében Font Sándor és Lezsák Sándor, Békés megyében Varga István, Borsod- Abaúj-Zemplénben Halmai István, Budapesten Balsai István, Tarlós István, Hock Zoltán, Csapody Miklós, Csongrád megyében Balogh László, Fejér megyében Kelemen András, Győr-Moson-Sopron megyében Medgyasszay László, Hajdú-Bihar me­gyében Püski András, Heves megyében Tóth Jó­zsef, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Szádváry Gábor, Komárom-Esztergom megyében Gordán Ildikó, Nógrádban Sisák Imre, Pest megyében Csáky András, Gémesi György, Somogy megyé­ben Herényi Károly, Szászfalvi László, Szabolcs- Szamár-Beregben Fülöp István, Tolna megyében Dávid Ibolya, Vas megyében Németh Zsolt, Veszp­rém megyében Ékes József és Horváth Balázs, Zalában Boros Imre, valamint - huszonnyolcadik­ként - Hende Csaba, aki nem indul egyéni válasz­tókerületben. Fidesz: kisebbségi kabinet? ■ A Die Presse című bécsi lapnak nyilatkozva Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnö­ke kijelentette: ha mégsem kapna pártja abszolút többséget, „el tudunk képzelni kisebbségi kor­mányzást is”. Hozzáfűzte: „nem kötünk koalíciót sem a volt kommunistákkal, sem a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. A kisgazdák pedig be sem jutnak a parlamentbe”. A Lungo Drom támogatói ■ Tizennégy cigányszervezet csatlakozott a Fidesz- Magyar Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, valamint a Lungo Drom által a 2002. évi ország­­gyűlési választásokra vonatkozóan megkötött együttműködési megállapodáshoz - jelentette be tegnap Farkas Flórián. Osztojkán Béla, a Phralipe vezetője elmondta: az együttműködési megállapo­dás minden pontja vállalható, egészen a 2002 őszén esedékes helyhatósági választásokig. Elkezdődött a Kossuth-év ■ A 2002-es Kossuth-év nyitórendezvényeként teg­nap a Református Kollégiumban rendezte meg a Debreceni Kossuth Társaság a 7. debreceni Kos­­suth-napot. Az ünnepi tiszteletadáson Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója mellett arról is megemlékeztek, hogy az ideiglenes kormány el­nökeként Kossuth egy nap híján 153 évvel ezelőtt, január 7-én érkezett meg Debrecenbe. Inflációt meghaladó árhullám Az inflációt meghaladóan drágul az élemiszer, maga­sabb lesz a családok rezsije. Hiába nő a termelékenység, a bérek alig emelkednek. Februártól havi tízezer forinttal lehet több a csalá­dok kiadása. ■ Nem véletlenül várják ret­tegve a háziasszonyok a ja­nuár-februárban esedékes áremeléseket. A magyar ott­honok zömében még ma is az alapvető élelmiszerekre és a lakás rezsijére költik el a fi­zetések döntő részét - derül ki a Tárki háztartási panel­­vizsgálataiból. Egy átlagos család élelmiszerre a családi költségvetés 35, közlekedés­re, hírközlésre 15, lakásfenn­tartásra és karbantartásra 26 százalékát költi el. A jövede­lem negyede jut ruházkodás­ra, szórakozásra, gyógy­szerre, takarékoskodásra. Az év elején kilátásba he­lyezett áremelések azért érin­tik a szokásosnál is súlyosab­ban a családokat, mert várha­tó mértékük meghaladja a beígért inflációt, ugyanakkor néhány hónapig még a tava­lyi bérekből kell kigazdál­kodni az idei árakat. A pékek február 4-től emelik a kenyér árát, átlagosan tíz százalék­kal. A kereskedők a drágulás­ból 1-2 százalékot átvállal­nak, de a boltokban így is 150-160 forint lehet egy kilo­gramm cipó ára. Mindezt az elektromos áram drágulásá­val, illetve a minimálbér 50 ezer forintra emelése miatt megnőtt bérköltségekkel in­dokolják. Hasonló emelésre készülnek a következő he­tekben a hústermelők is, an­nak ellenére, hogy a hús ta­valy az infláció kétszeresével drágult. Januártól már meg­emelkedtek a közlekedési költségek, volt, ahol ugyan csak a kormány által terve­zett inflációval arányosan, hat százalékkal, de egyes helyközi buszjáratoknál, il­letve a vonatközlekedésnél átlagosan az infláció közel duplájával lesz drágább. Kü­lönösen fekete éve lehet a fő­városiaknak, illetve a vidéki nagyvárosokban élőknek, egyes közszolgáltatások, pél­dául a szemétszállítás, víz- és csatornadíj szinte mindenhol a kormány által eredetileg kalkulál­t infláció másfélsze­resével drágul. A drágulás miatt a családoknak február­tól 8-10 ezer forinttal több ki­fizetnivalójuk lesz. Sokan abban sem re­ménykedhetnek, hogy a munkahelyükön idén kapott béremelésből telik a maga­sabb számlák kifizetésére. A munkáltatók a bértárgyaláso­kon már jelezték, részben a minimálbér emelése miatt, részben a gazdasági növeke­dés lassulása miatt idén nem terveznek az inflációt meg­haladó emelést. Ez elsősor­ban az iparban, azon belül a feldolgozóiparban jelenthet majd szűkös költségvetést a családoknak. Rosszul jár a majd egymillió, közszférá­ban dolgozó alkalmazott (hi­vatalnokok, egészségügyiek, tanárok) is, hiszen az ő bérü­ket az inflációhoz igazodva emelik. Csakhogy tavaly is kiderült év végére, a pénz romlása a kormány által ter­vezettnél nagyobb mértékű.

Next