Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
1959. február 3., ltedd Utat kap a termelőszövetkezet A nagyfügedi Dózsa tagjainak sok nehézséget okozott, hogy központi tanyájukhoz csak lóháton, vagy gyalog lehetett eljutni, ha beállt az őszi vagy tavaszi esőzés. Ez a probléma hamarosan megoldódik, mert még ebben az évben hozzáfognak állami segítséggel egy köves út építéséhez. Az új út ezt a termelőszövetkezetet is bekapcsolja a közlekedési hálózatba. »' ept',» s a © VASMŰSZAKI ÜZLET A KÖZSÉGNEK Tarnaőrsön évek óta bántja az emberek szemét a félig felépült kultúrház lassan omladozó fala. Ebben az évben eltűnik a fel sem épült ház romja, mert a földművesszövetkezet jelentős összegű beruházással két szaküzletet létesít ott. Az egyik már el is készült, s nemsokára megnyitják a vasműszaki szaküzletet. A modern üzlet építésének befejezésére és felszerelésére 267 ezer forintot fordítottak. Még ebben az évben tető alá kerül az épület másik fele is, ott egy ruházati boltot nyit a szövetkezet. TÖBB HIBRIDMAGOT VETNEK A hatvani járás szakemberei ezen a télen majdnem minden községben tartottak előadásokat a hibridkukorica-vetőmag előnyeiről. Az eredmény meg is lett. A járás termelőszövetkezeteiben az idén a vetésterület 100 százalékán hibridmagot vetnek, s jelentős területen készülnek hibridmagot vetni az egyéniek is. Eddig mintegy 1000 holdra igényeltek vetőmagot. SZŐLŐTERMELŐ SZAKCSOPORT ALAKULT GYÖNGYÖSPATÁN 25 gazda szőlőtermelő szakcsoportot alakított Gyöngyöspatán. Ezek a gazdák először csak géphasználati társulás tagjai voltak, s a napokban döntöttek úgy, hogy egy fokkal előbbre lépnek. Tervük, hogy 15 holdon közös gyümölcsöst, köztesként pedig málnát telepítenek. Létesíteni akarnak egy közös pincét is, ide szüretelik közösen híres borszőlőiket. *■. NEM SOKÁIG JÁRUNK MÁR BOKÁIG ERŐ SÁRBAN... mondják a visanekiek, s kijelentésüket csak alátámasztja az a tény, hogy egyre kevesebb olyan utca található a községben, ahol járdahiány miatt csak sáros lábbal lehetne közlekedni. A tanács újabb kétezer méter járda építését tervezi, s az építésre 70 ezer forintot fordít a községfejlesztési alapból. A község lakosai tízezer forint értékű társadalmi munkát végeznek annak érdekében, hogy befejeződjék a község teljes járdahálózatának kiépítése, s ezzel végleg legyőzzék a községekre annyira jellemző sarat. Növényvédelmi naptár február hónapra GYÜMÖLCSÖSBEN: Fagymentes napokon folytassuk az ősszel be nem fejezett gyümölcsfák fatisztogatási és metszési munkálatait. Javítsuk permetező és porozó gépeinket, számítsuk ki és szerezzük be az évi növényvédőszer-szükségletet. A hónap végefelé az előzőleg megtisztított fákon fagymentes napokon kezdjük meg a rügyfarkadás előtti téli lemosó permetezést. Hasznos madaraink védelmére helyezzük ki a mesterséges fészkeket, odúkat és az etetőket lássuk el megfelelő eleséggel. A nyúlrágás ellenrakott dróthálókat igazítsuk meg. SZÁNTÓFÖLDÖN: Enyhe, hómentes napokon gabonavetéseinkben figyeljük a gabonafutrinka vagy csócsároló kártételét, hogy tavasszal idejében védekezhessünk ellene. Évelő takarmánynövényeinkben, árokpartokon és gabonavetéseinkben kísérjük figyelemmel a mezei pocok megjelenését. Fagyos napokon folytassuk a trágya kiszállítását, hogy tavasszal mielőbb leszánthassuk. RAKTÁRBAN: A magtárakat és tároló helyeket állandóan ellenőrizzük gabonamoly és zsizsik megjelenésekor azonnal rostáljuk át a gabonát és a rostaaljat semmisítsük meg. A zöldség- és gyümölcstároló helyeken biztosítsuk a fagypont feletti hőmérsékletet, vizsgáljuk át a tárolt zöldséget és távolítsuk el a romló részeket. Prizmákból távolítsuk el a romlott burgonyát, répát és más gyök-gumós takarmánynövényeket. Lesz orvosi rendelő Tarnaőrsön Tarnaőrs egészségügyi ellátás tekintetében a legrosszabb helyen álló községek közé tartozik megyénkben. A községnek nincs külön orvosa, s így a szomszéd község orvosa jár át egy szükségmegoldásként létesített szobába rendelni. A községi tanács ezért fő feladatának tartja, hogy ezt a tarthatatlan állapotot megszüntesse. A tanácsülés elé terjesztett tervét — amelyben egy korszerű orvosi rendelő és egy orvosi lakás szerepel — s a tanácsülés egyhangúlag elfogadta azt. A község lakosai nagy örömmel vették tudomásul az elhatározást, s 40 ezer forint értékű társadalmi munka felajánlásával segítik annak mielőbbi felépítését. A 220 ezer forint értékű beruházás fedezetéről is gondoskodott a tanács, miszerint 150 ezer forintot a községfejlesztési alapból, a fennmaradó 70 ezer forintot pedig bankhitel formájában biztosítja. A rendelő és a lakás építését még ez évben befejezik. Belterjesebben A szövetkezetek belterjes gazdálkodásának egyik fokmérője az ipari növények és pillangósok termelése. Az aitkári Micsurin Termelőszövetkezetben ebben az évben ismét egy lépéssel közelebb kerülnek a gazdaság belterjesebbé tételéhez. Ezt mutatják a nemrég elkészült terv számai is. A terv szerint ebben az évben a szövetkezet pillangós vetésterülete az összterület 24,7 százaléka lesz, mintegy hét százalékkal több a tavalyinál. Megnövekedett az ipari növények vetésterülete is, csak cukorrépából 30 holdra kötöttek szerződést. Kihasználják ebben az évben a lehetőséget kertészet megteremtésére is. Most a szántóterület 5,9 százalékán kertészeti növényeket termelnek. A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyár ebédlőjében február 4-én délután két órakor termelési tanácskozást tartanak. Előadó Mazár Ferenc, a vállalat igazgatója. Zivatar... A csillogó kirakat előtt egy szőke fiú áll már hosszú percek óta. Bámulja a pulóvereket, apró csecsebecséket, unalomból. Hogy teljen az idő! Néha az órájára néz, de a világért sem fordulna hátra. Teszi, nagyon érdekli a kirakat. Néz, néz, s csak akkor fordul vissza, mikor felcsattan a háta mögött a lány hangja. Észre sem veszel? — Néztem a kirakatot! — hangzik a mesterkélten egykedvű válasz, de a hangsúlyban mégis benne van a harag, a sértődöttség, a számonkérés a késésért. — Hát csak nézd, — rántja meg a vállát a lány, s hogy a fiúnak ideje se legyen szólni, tovalibeg. Az egy percre értelmetlenül bámul utána, de már szedi is a lábát, hogy utolérje. Hol van már a sértődöttség? Csak a vágy van, hogy megbékítse. A csitri cipője hangosan kopog. Igyekszik, — de azért figyelte, jön-e a fiú. S az jön. Lohol, — de egyelőre a másik oldalon. Onnan nézeget át. A lány is át-átles, de ahogy összetalálkozik a tekintetük, rögtön elkapja a fejét. Mennek. A lány az egyik oldalon, a fiú a másikon. Pedig úgy szeretnének egymás mellett lenni... Mennek s már vészesen közelednek a lány lakásához. A fiú hirtelen elhatározással átvág a túlsó oldalra. — Azért nem kell mindjárt megsértődni — kezdi, de a lány mélységesen hallgat. — Tudod, azt néztem, azon gondolkoztam, milyen jól illene az a gyöngy a nyakadra — próbálkozik a fiú. A válasz ismét csak hallgatás, de már enyhe mosoly bujkál a lány szája szélén. — Haragszol rám? — kérdi a fiú olyan bűntudattal, mintha ő késett volna egy fél órát, s nem a másik. — Már nem annyira — hangzik a békülékeny válasz. Szótlanul mennek egymás mellett, s a fiú keze félénken keresi a lányét. Az apró kezecske tétovázik, de aztán belesimul a fiú tenyerébe, s már nincs is semmi hiba. Olyan jó erős, meleg, nagy tenyere van a fiúnak. A válluk összesimul, — s visszafordulnak. Csak ők ketten vannak most a világon. « békési — Kömlöi katolikusok 1905-ös templom-sztrájkja Párját ritkító eset volt az, ami 1905. februárjában Kömlö községben történt. „A szociális mozgalom, a sztrájk, úgy látszik, — írta a korabeli sajtó, — nem kíméli az egyház birodalmát sem, a ■ nagyvilágból oda is átterjedt.” Kömlö nagyközség lakosságának egyöntetű határozata alapján, egynéhány öreg nénike kivételével, megszüntette a templomba járást. Megemlítendő, hogy a község lélekszáma 3000-en felül volt ekkor és tisztán katolikus. Ennek a szokatlan templom-sztrájk oka az volt, fogy a katolikus plénos, aki különben nagy tudományú, de népszerűtlen embe megtiltotta, de nép a templom karzatára felmenjen. Egy nagyobb ünnep alkalmával oly nagy számban gyülekezett a nép a templomban, hogy annak földszinti hajójában el nem fértek, tehát, hogy vallási kötelességeiknek eleget tegyenek, a plébános furcsa tilalma ellenére, felmentek a karzatra is és azt egészen megtöltötték. Ezt látta a plébános, megparancsolta a bírónak, hogy „hajtsa le onnan a népet, mert ő addig nem misézik.” A bíró engedelmeskedett a papi parancsnak és „lekergette a kazatról a híveket.” Ezn a felháborító önkényeskedésen a templom hajójában össesereglett hívők annyira megbotránkoztak, hogy mielőtt a pap misézni kezdett volna, mindnyájan kimentek a templomból, s a nagy ünnepi szentmisét csak néhány öreg nénike részére mondta el a falu plébánosa, „aJcik, — mint a lapközlemény hírül adta, — mindenek felett valónak tartották buzgóságukat.” Az eset hatása alatt a plébános lemondott még a községi „Hitelszövetkezet” elnökségéről is. A plébánosnak, a falu lakosságát sértő magatartása miatt, a község katolikusai küldöttségileg keresték fel a szatmári püspököt, aki a község egyházának patrónusa, és az egri érseket és kérték, hogy a közbékesség megóvása érdekében, helyezze el Kömlőrt, a papot. A kömlői küldöttséget azonban sem a szatmári püspök, sem pedig az egri érsek nem fogadta! „Ezért a nép egyhangúan elhatározta, hogy nem megy templomba addig, míg a plébánost onnan el nem helyezik, s más plébánost nem adnak nekik.” — Hosszú-hosszú idő telt el azután még, hogy a község hangulata megnyugodott. Kömlő önérzetes parasztsága tehát már több mint félszáz esztendeje megmutatta, hogy ha annak szükségét érzi, a legszokatlanabb és „forradalmi” eszközökkel is iparkodjék kiharcolni igazát urai és parancsolói önkényeskedéseivel szemben. Sugár István szerelmes pasa Szeret — Nem szeret — i Nemest ígérték Vágott fát, jobb minőségű szenet, kulturáltabb kiszolgálást kérnek az egriek Még az elmúlt esztendő októberét tapostuk, amikor e lap hasábjain megírtuk, mit ígér a kereskedelem a téli hónapokra. A tervek, elgondolások, s az ígéretek nagy része azóta már valósággá vált. Bár már a tavasz felé kacsingatunk, azért még nem múlt el a tél a fejünk felől. Ezért hát a fenti címet a TÜZÉP-nek ajánljuk. E vállalat is igyekezett ígéretéhez híven megszervezni a megye tüzelőellátását. Mégis az egriek úgy érzik, hogy nem így, s nem ezt ígérték a TÜZÉP vezetői 1958. őszén. Nézzük, mi a helyzet. Eger környékén új bányát nyitottak. A szarvaskői szén — úgy mondják — magas kalóriájú tüzelő. Ez igaz. És most jön az a bizonyos „de’. De a bánya vegyes aknaszenet szállít, ez azt jelenti, hogy lehet benne bármilyen mennyiségű por és kő, a TÜZÉP-nek át kell azt vennie. Ez még nem is lenne baj. A hiba ott kezdődik, hogy azt a poros, köves szenet a TÜZÉP el is adja, s a fogyasztók megveszik, mert nincs más. Igen, ez a helyzet. A szarvaskői bánya megnyitása óta romlott Eger szénellátása. Itt most nem a mennyiségre, hanem a minőségre gondolunk. A tavalyi négyötféle szénhez képest, most csupán egyféle szenet lehet kapni: szarvaskért. Ez poros, köves, egyelőre tehát nem megfelelő. Van itt más probléma is. Január 1-től a TÜZÉP nagytelepén csak közületeket szolgálnak ki, így a Kanadában, s a vasút környékén lakók kénytelenek a város túlsó felére menni tüzelőért. Miért? Miért kell kilométereket gyalogolni az egrieknek, hogy tüzelőhöz jussanak, amikor van jobb megoldás is. És hadd szóljunk néhány szót a faellátásról is. Nagyon ritkán lehet fát kapni a TÜZÉP-telepeken, és aprított fa már hosszabb idő óta nincs, pedig szívesen vásárolták a fűrészelt fát az egriek És ha már a TÜZÉP-ről írunk, hadd mondjuk meg azt is, hogy elég kulturálatlan, primitív körülmények uralkodnak a telepeken. Olyan „önkiszolgáló” állapotok vannak. A vásárló maga lapátolja a szenet a kosárba, viszi a mérlegre, és maga önti fel a kocsira. Az önkiszolgáló boltok feltétlenül fejlődést jelentenek a Csemege-üzletben, de nem a TÜZÉP-nél, ahol az önkiszolgálás után még fizetheti az ember a hatforintos fuvart is.★ Nem könnyű dolog gondoskodni egy háztartás egész évi tüzelőjéről, hát még két megye lakóinak, üzemeinek s hivatalainak tüzelőellátásáról. A TÜZÉP vezetőinek bizonyára sok dolguk és gondjuk van. Mi mégis bekopogtatunk hozzájuk ezekkel a problémákkal. Biztosítsanak a város lakóinak többféle szenet. Ne adják el a szarvaskői kővel és port. Gondoskodjanak vágott fáról, nyissák meg a lakosság részére a nagy telepet és tegyék kulturáltabbá a kistelepeken a kiszolgálást. Nem könnyű, de jogos kívánságok ezek és ha nehezen is, de megoldhatók. MARKUSZ LÁSZLÓ Egri ipari tanulók a sátoraljaújhelyi Élelmezésipari Technikumban A tokaji hegyek vonulatán húzódik meg szerényen a város, amelynek omladozó falai az elmúlt időkről mondanak mesét az idetévedő idegennek. A környező hegyek koszorúja vonja körül a patinás ősrégi várost, ahol ipari tanulók készülnek az érettségire és két év alatt szerzik meg a szaktudást a város II. Rákóczi Ferenc Élelmezésipari Techni♦kumában. Heves megyéből is ♦ egyre többen keresik fel ezt az új technikumot, s A technikum kapujában 2 ügyeletes fogadja az idegent ♦ és vezeti be a sütőipari és hús- , ipari tanulók otthonába. 2 Virágos udvar, feltűnő tisztaság, — a tanulók keze mun- 2 Icáját dicséri mindez, ugyan- 2 úgy, mint az udvar közepén ♦ épített kosárlabda-pálya. Ez a 2. tisztaság meglátszik a háló- és az ebédlőteremben is. Nyolcvan bentlakó tanuló és 35 bejáró, akiket öt megye küldött erre a pályára, — azok laknak itt. A fogadószobában vasárnaponként igen népes találkozók zajlanak le. A szülők és a vállalatok tanulmányi felelősei látogatják meg az intézetet. Az ízlésesen berendezett klubhelyiségben rádió, könyvtár, kényelmes fotelok, székek, iparművészeti szőttesek alkotnak barátságos harmóniát. A sütőipar szakmai utánpótlásának reménységei itt gyűjtögetik az élet iskolájához szükséges alapokat. Fleiszig Imre, Budavári Gyula, Mélypataki János és Miklovics Károly másodévesek, Balogh József és Kovács György elsőévesek tanulnak itt Heves megyéből. Kényelmes otthonban, modern iskolában gyűjtik a tapasztalatokat és nem is sejtik, milyen volt az inasok élete, helyzete a mester, vagy mesterasszony által megtűrt; mosókonyha, vágy’’ segédszobának csúfolt helyiség szalmazsákján , Sevidi László igazgató, Dabronokiné• igazgatóhelyettes és Domboróczki oktató tanítja szakmára, rendre, fegyelemre, és az életre az otthon fiait. A vállalatok fizetést adnak a tanulóknak és csupán rajtuk múlik, hogy milyen eredménnyel térnek haza a befejezett tanév után. A Heves megyei ipari tanulók közül Fleiszig Imre szorgalma és Budavári Gyula szakmai szeretete érdemel említést. Az egri fiúk tanulmányi eredménye után büszkék lehetnek a szülők arra, hogy a kétéves ipari iskolán becsülettel megélitek a helyüket és biztosítva van a Heves megye élelmiszer és húsipari szakmunkás utánpótlása. Lombosi István Előadások a termelőszövetkezeti gazdálkodásról A termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztését szolgálja a hatvani járási tanács mezőgazdasági osztályának kezdeményezése. Elhatározták, hogy megfelelő szakemberek bevonásával előadás-sorozatot tartanak a termelőszövetkezetekben. Az előadások során ismertetik a szövetkezeti demokrácia elveit, az alapszabályt, a munkaegység számolást. Ismertette a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos párthatározatokat, s a jövedelmező gazdálkodás kialakításának módját. Ankét Gyöngyösin Gyöngyös város pedagógusai, a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezésére ankétot tartottak a napközi otthonok problémáiról Az ankét előadója dr. Molnár Mihályné volt. A végig nagy érdeklődéssel megtartott előadást vita követte, ahol felszólalt többek között Pöltl József, a megyei művelődési osztály tanulmányi felügyelője, Ferenczfaly Kálmánná a szülők és a napközi otthon, illetve a pedagógusok és a napközi otthon munkájáról beszélt hozzászólásában. Helyesen állapította meg, hogy a napközi otthonban levő nevelők munkáját sem a szülők, sem a pedagógusok nem értékelték kellőképpen.