Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

2 NEPÜJ8AÜ 1962. május 3., csütörtök MOSZKVA (MTI): A Vörös téren a Gum Nagy­áruház homlokzatán Marx, Engels és Lenin nagyméretű arcképe látható, alatta piros alapon aranybetűs felirat: „Előre a kommunizmus győ­zelméhez!” Az épület előtt, a tér egész hosszában, 15 ma­gas árbocon a szövetséges köz­társaságok színes zászlói lo­bognak. Szemben, a Kreml vörös téglafalát a 15 köztársa­ság címerei díszítik. A törté­nelmi Múzeum homlokzatán a következő felirat olvasható: ,,Az egész párt, az egész nép feladata, kivívná a mezőgaz­daság példátlan fellendülését!” Magyar idő szerint reggel 8 órakor már zsúfolásig megtel­tek a Vörös­ tér tribünjei. Ott voltak a szovjet kormány tag­jai, a szovjet hadsereg tábor­nokai és tengernagyai, ott voltak a szovjet főváros kül­földi vendégei, köztük a szak­­szervezeti küldöttség tagjai, a Pravda ünnepségére érkezett külföldi vendégek, közöttük Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt politi­kai bizottságának póttagja, a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának vezetője. Megje­lentek a nagykövetségek és követségek vezetői és beosz­tottai, köztük Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Ott volt Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa. Nyolc óra előtt néhány perccel viharos taps és éljen­zés köszöntötte a Lenin Mau­zóleum mellvédjén megjelenő Hruscsovot, Brezsnyevet, va­lamint az SZKP és a szovjet kormány több vezetőjét, akik kalapjukat lengetve, integetve viszonozták az üdvözlést. Amint tízet ütött a Kreml toronyórája — magyar idő szerint nyolc órakor — fel­hangzott a kürtszó, a fogadási induló hangjaira kigördült a Kreml Szpaszkij-kapuján Ro­­oyion Malinovszkij honvédel­mi miniszter ezüstszürke, nyi­tott gépkocsija. Sorra meg­szemlélte a díszalakulatokat. Zengett-zúgott a hurrá a nagy téren és a környező tereken, ahol szintén megfordult a marsall kocsija. Ezután a miniszter a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szov­jet kormány nevében köszön­tötte a szovjet katonákat, a dolgozókat, a külföldi vendé­geket, majd kijelentette: a szovjet nép a történelemben elsőnek tör utat az emberiség ragyogó jövője, a kommuniz­mus felé. Ezen az úton biztos léptekkel, vállvetve haladnak a nagy szocialista közösség or­szágai. A kommunista párt és a szovjet kormány, híven a bé­kés együttélés lenini elvéhez — folytatta — nagy erőfeszíté­seket tesz a nemzetközi fe­szültség enyhítésére. A nyuga­ti hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok uralkodó körei azonban akadályozzák a szovjet leszerelési javaslatok megvalósítását, nem hajlan­dók aláírni a nukleáris kísér­leti robbantások megtiltásáról szóló egyezményt, sőt, újabb légköri kísérlet-sorozatot indí­tottak. Kennedy elnök egyik legutóbbi nyilatkozatában preventív háborúval fenyeget­te meg a szocialista tábort. A most kialakult nemzetközi helyzet parancsolóan megkö­veteli a szovjet néptől, hogy éber figyelemmel­­ kísérje a há­borús uszítók cselszövéseit, s minden szükséges intézkedést megtegyen az ország védelmi potenciáljának további meg­erősítésére. A beszéd után a hagyomá­nyok szerint elsőnek a kato­nai akadémiák hallgatói lép­tek el a mauzóleum előtt. Ve­zetőik között ismert táborno­kok, a nagy honvédő háború hősei meneteltek. A nyugati hatalmak katonai attaséi lázas fényképezésbe és filmezésbe kezdtek, amikor megjelentek a szovjet tüzér­ség legkülönbözőbb fegyverei. Könnyű, gyorstüzelő légvédel­mi ágyúk, tankelhárító fegy­verek, majd önjáró nehéz­­ágyúk gördültek végig a téren. Általános érdeklődés fogadta a rakétafegyvernem egységeit is. A díszszemle után megkez­dődött a Moszkva dolgozóinak és ifjúságának színpompás felvonulása, amely több órán át tartott. PEKING (TASZSZ):­­ A Kínai Népköztársaság ün­nepi díszbe öltözött fővárosá­ban a dolgozók ünnepélyeket tartottak május elsején. A kü­lönböző művelődési házak és kultúrpaloták kizöldült park­jait vidám, ünnepi ruhába öl­tözött pekingiek töltötték meg. A főváros terein, az ünnepi alkalomra összeállított színpa­dokon a pekingi színházak mű­vészei szórakoztatták a lakos­ságot. A stadionokban sport­­bemutatókat tartottak. A dolgozók felvonulásában részt vettek a párt és a kor­mány vezetői is. Az egyik sportpalotába, ahol kosárlabda-mérkőzést játszot­tak, Csu Te látogatott el, a dolgozók kultúrpalotájának parkjában ott volt Csou En-laj. HANOI (TASZSZ): A szocialista országok közül elsőnek, — reggel 6 órakor —, a vietnami nép kezdte ünne­pelni május elsejét, a dolgo­zók nagy nemzetközi ünnepét kora reggel megtöltötte Hanoi főterét a munkások, értelmisé­giek, diákok, s a környező fal­vakból ideérkező parasztok tö­mege. Pham Van Dong miniszter­elnök üdvözölte az egybegyűlt tömeget. A gyűlés után, ame­lyen több mint 200 000 ember vett részt, a dolgozók ünnepi felvonulást tartottak. PHENJAN: Phenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fő­városában sportrendezvények­kel és tömegfel­vonulással ün­nepelték május elsejét. BERLIN (ADN): Berlinben ünnepi hangulat uralkodott. Az utcákat és te­reket vörös és nemzetiszínű zászlók díszítették, a nemzeti néphadsereg harcosai díszőr­­séget álltak a fasizmus áldoza­tainak emlékműve előtt. Heinz Hoffmann hadsereg­­tábornok, az NDK honvédelmi minisztere május elseje alkal­mából napiparancsot adott ki. A napiparancs megállapítja, hogy az első német munkás­paraszt hadsereg katonái az ipari és mezőgazdasági dolgo­zók munkasikerei által ösztö­kélve, minden tudásukat a nemzeti néphadsereg egységei harci készségének fokozására fordítják. Az NDK nemzeti néphadse­rege a szocialista haza iránti hűséggel és szeretettel minden­kor készen áll, hogy a szovjet hadsereg és a többi testvéri szocialista ország hadseregének oldalán megvédje minden el­lenséggel szemben a szocializ­mus igaz ügyét. Karl Maron, az NDK bel­ügyminisztere május elseje al­kalmából napiparancsot inté­zett a belügyminisztérium fegy­veres alakulataihoz. „Az a va­lóban emberbaráti és egyúttal lekötelező feladat jut két osz­tályrészünkül, hogy megbízha­tó védelmezői legyünk a szo­cialista építésnek, főként pe­dig biztos védelmeit építsünk ki nyugat-berlini államhatá­runkon. Amikor ezt a felada­tot megfontoltan és lelkiisme­retesen, fegyelmezetten és ál­dozatkészen, magas politikai öntudattal, a fegyverek mes­teri kezelésével elvégezzük, a proletár internacionalizmus szellemében cselekszünk” — fe­jeződik be az NDK belügymi­niszterének napiparancsa. PR­ÁGA (MTI): A felvonulás kezdetére zsú­folásig megtelt a Vencel tér, pontosan fél 9 órakor jelentek meg a tér „alsó” felében, szemben a Nemzeti Múzeum­mal elhelyezett dísztribünön a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának és a kormány tagjai, élükön Antonin Novotnyval, a párt első titkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöké­vel. A nemzeti himnusz el­hangzása után Antonin No­votny mondott üdvözlő be­szédet, amely után megkez­dődött a prágai dolgozók fel­vonulása. BUKAREST (MTI): Az ünnepi köntösbe öltözött román fővárosban május else­jén a Repülősök terén, már nyolc órakor tömött sorokban álltak a nagygyűlés részvevői. Az ünnepséget Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Közpon­ti Bizottság titkárának rövid beszéde nyitotta meg, mely után megkezdődött a román dolgozók hagyományos felvo­nulása. LONDON (TASZSZ—ADN): Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártja május elseje alkal­mából felhívást bocsátott ki. A felhívás felszólít minden an­gol békeharcost az egységért vívott harc fokozására. Köve­teli az általános és teljes lesze­relésről szóló szerződés meg­kötését, az atomháborús stra­tégia feladását, a Nagy- Bri­tanniában levő valamennyi külföldi katonai támaszpont megszüntetését A kiáltvány a nyugat-berlini kérdés békés rendezése mellett száll síkra és követeli, hogy ne adjanak atomfegyvereket Nyugat-Né­­metországnak. Nagy-Britannia lakosságának határozott har­cot kell vívnia a monopolisták és a földe­surak ellen. Nagy- Britannia Kommunista Pártja kiáltványában felhívja a mun­kásosztályt, hogy folytasson erőteljes akciót a Kommunista Párt erősítésére, a reakció erői ellen. Felszólítja a dolgozókat, hogy még energikusabban és határozottabban harcoljanak a szocialista Angliáért VARSÓ (MTI). Az ünnepi díszbe öltözött Varsó népe délelőtt lelkes hangulatú felvonulással kö­szöntötte a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának napját. A májusi ünnep alkalmából W. Gomulka, a LEMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, üdvözölte a lengyel népet. Hangoztatta, hogy a lengyel nép május elsején a szocializ­mus és a béke, a szabadság és a demokrácia nemes célkitűzé­sei mellett tesz hitet. A lengyel fővárosban több órán át tartott száz- meg száz­ezer ember emlékezetes mene­te, amelyen a dolgozók ötletes dekorációkkal, feliratokkal, képekkel adtak számot terme­lési eredményeikről, a LEMP és a kormány politikája mel­letti kiállásukról és elszántsá­gukról a béke megvédésére. Hasonló megmozdulásokra került sor Lengyelország más városaiban és falvaiban is. HAVANNA (TASZSZ): Kuba népe ünnepélyesen köszöntötte május elsejét. Ha­vannában nagyszabású felvo­nulás zajlott le, több mint egy­millió ember részvételével. Az első sorokban meneteltek az egyesült forradalmi kormány tagjai, élükön Fidel Castro miniszterelnökkel és Dorticos köztársasági elnökkel. Országszerte szintén felvo­nulásokat és népünnepélyeket tartottak. SZÓFIA (ETA) A Szeptember 9 téren sok százezer szófiai dolgozó vonult fel a május elsejei ünnepségek alkalmából. A Georgi Dimit­rov Mauzóleum közelében álló emelvényről a párt és az állam vezetői, élükön Todor Zsivkov­­val, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával és Anton Jugov­­val, a Minisztertanács elnöké­vel, üdvözölték a felvonulókat A több mint kétórás felvo­nulás ékesen megmutatta a bolgár nép szolidaritását a bé­kéért, a demokráciáért, a sza­badságért és a nemzeti füg­getlenségért küzdő népekkel, készségét arra, hogy erősítse barátságát minden néppel a békés együttélés alapján, a bolgár—szovjet barátság ere­jét, a bolgár munkásosztály hűségét a marxizmus—leniniz­­mushoz és a proletár nemzet­köziséghez. HELSINKI (TASZSZ): „Biztosítsuk a békét és az ál­talános leszerelést!” „Erősít­sük Finnország és a Szovjet­unió baráti kapcsolatait!” „Az életért, a háború ellen, a mun­káért, a demokráciáért!” — ilyen jelszavakkal tüntettek Helsinki dolgozói május else­jén. A hagyományos május else­jei nagygyűlésen, amelyen Aal­tonen, a Finn Kommunista Párt elnöke mondott beszédet, több mint harmincezer ember vett részt. STOCKHOLM: A stockholmi dolgozók má­jus elsejei tüntetése a mun­kásosztály szolidaritása, az atombomba ellen, a leszerelé­sért folytatott harc jegyében zajlott le. A tüntetés részve­vői üdvözölték Portugália, Dél-Afrika, Spanyolország, a fiatal, független afrikai álla­mok harcoló népeit. A tüntetést nagygyűlés kö­vette. Hasonló megnyilatkozá­sok voltak Svédország más vá­rosaiban is. KOPPENHÁGA (TASZSZ): A Dán Kommunista Párt felhívására a koppenhágai dol­gozók május elsejei tüntetést tartottak, amelyet nagygyűlés követett. BONN (ADN): Hiába fáradoztak a nyugat­német szakszervezetekben és a Német Szociáldemokrata Párt­ban ülő munkásárulók azon, hogy nyugat-németországi má­jus elsejei tüntetéseket az osz­tálybékéről hangoztatott hazug frázisok igazolásává tegyék. A nyugat-németországi városok­ban lezajlott május elsejei megmozdulásokon a dolgozók kifejezésre juttatták, hogy el­lenzik a fasiszta terrort és az atomfegyverkezést, így példá­ul Északrajna-Westfáliában sok ezer ruhrvidéki munkás vörös szekfűvel a gomblyuká­ban, tüntetett az atomfegyver­­kezés és a kivételes törvények ellen. A brémai dolgozók transzparensein ilyen jelmon­datokat olvashattunk: „Általá­nos leszerelést — kezdjük Né­metországban!” Hamburgban a május elsejei tüntető munkásokat durván megtámadta a rendőrség. A jobboldali szakszervezeti veze­tők által kiküldött „rendező­gárda” segítségével a rendőrök rárontottak a felvonuló fér­fiakra és nőkre, kitépték a ke­zükből a vörös zászlóikat és transzparenseket és sok tün­tetőt letartóztattak. A támadókat különösen fel­­dühítette, hogy a tüntetők a lakosság nagy helyeslésétől kí­sérve, transzparenseiken a megértés politikájáért szálltak síkra. NYUGAT-BERLIN: A nyugat-berlini hatóságok május elseje ünnepét újabb provokációra használták fel, hogy még feszültebbé tegyék a helyzetet a frontvárosban. Hi­degháborús gyűlést rendeztek az NDK fővárosának határá­nál. A gyűlés szónoka Lübke nyugatnémet köztársasági el­nök volt, aki külön ezért érke­zett ide Bonnból, továbbá Clay tábornok, az amerikai elnök volt nyugat-berlini különmeg­­bízottja és Brandt nyugatber­lini polgármester. Beszédeik hemzsegtek a támadásoktól a Német Demokratikus Köztár­saság békepolitikája és külö­nösen 1961. augusztus 13-i in­tézkedései ellen. Lübke azt hangoztatta, hogy elszántan megvédik Nyugat- Berlin szabadságát, azt állítot­ta, hogy a nyugati hatalmak csapatainak nyugat-berlini je­lenléte „a szabadság biztosí­téka”. E provokációs gyűlés rende­zői tudatában voltak annak, milyen kockázatot vállaltak és már jó előre „óvintézkedése­ket” foganatosítottak. Már né­hány nappal előbb a rendőrség letartóztatott egész sor nyugat­­berlini lakost, mert azok röp­cédulákat terjesztettek azzal a felhívással, hogy május elsejét az atomfegyverkezés elleni harc napjaként ünnepeljék meg. A gyűlés színhelyét szö­gesdróttal vették körül. Köze­lében megerősített rendőrosz­tagokat állítottak fel. PÁRIZS (TASZSZ): A francia fővárosi dolgozói május elsején tömeggyűlést tartottak a párizsi munkaka­mara közelében, nem messze a Place de la Republique-től. Eugene Enaff, a Szajna me­gyei Szakszervezeti Szövetség főtitkára Párizs dolgozó népe nevében köszönetet mondott a Szovjetunió és más ors­zágok május elsejei üdvözleteiért. Ekkor a tömeg ütemesen kiál­totta: „Szolidaritás! Éljen a Szovjetunió!”, „Üdvözlet a többi országok dolgozóinak!”, „Üdvözlet a gyarmati rendszer alól való felszabadulásért har­coló népeknek!” A gyűlésen Leon Mauvais, a CGT titkára és Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövets­­ég főtitkára is beszédet mon­dott. Franciaország más városai­ban is tartottak gyűléseket, felvonulásokat és tüntetéseket nagy tömegek részvételével. ROMA (TASZSZ): Az olasz dolgozók tömeg­­gyűléseken és tüntetéseken ünnepelték május elsejét A tüntetések valamennyi olasz városban az általános és teljes leszerelésnek, az ameri­kai nukleáris kísérletek meg­szüntetésének követelése je­gyében zajlottak. 1962-nek a béke megszilárdulása évének, az esztelen fegyverkezési haj­sza megszüntetése évének kell lennie — hangsúlyozta a dol­gozók római gyűlésén Vittorio Foa, az olasz Általános Szak­­szervezeti Szövetség titkára. Rámutatott, hogy a háborúnak örökre el kell tűnnie a népek életéből. Az olasz dolgozók a világ többi országában élő testvéreikkel együtt készek harcolni e nagy célért BELGRAD (MTI): Belgrád népe nagy felvonu­lással köszöntötte május else­jét A három és félórás felvo­nuláson katonai egységek, fia­talok, munkások és sportolók vonultak el a dísztribün előtt, ahol Tito elnök, számos ju­goszláv politikai és katonai vezető, valamint a diplomáciai testület számos tagja foglalt helyet MADRID (MTI). A május elseje Spanyolor­szágban is hivatalos munka­szüneti nap. Az asturiai bá­nyavidéken azonban már na­pok óta áll a munka. Több mint 20 000 bányász sztrájkol a múlt hét vége óta, hogy bér­emelést érjen el. A spanyol kommunisták Madridban röpiratokat ter­jesztenek, amelyekben felhív­ják a munkásokat, hogy tá­mogassák a sztrájkoló bányá­szokat, akik tisztességes mun­kabérekért a sztrájk jogáért, a szakszervezeti és demokrati­kus szabadságjogok kivívásá­ért küzdenek. BECS (MTI): Fél órával a budapesti dol­gozók Dózsa György úti fel­vonulásának kezdete után, 10.30 órakor kanyarodott ki a Schwarzenberg téri gyüleke­zőhelyről a Ringre a bécsi kommunisták május elsejei tüntető menetének impozáns zászlós osztaga. Kékinges ifjú kommunista fiúk és lányok magasra emelt vörös selyem­­zászlóinak egybeolvadó folya­ma elöntötte a bécsi Ring szé­les medrét és egészen a par­lament előtt felállított dísz­tribünig ismét a hagyomá­nyos „vörös Bécs” képét tük­rözte ezen a hideg, de napfé­nyes május elsején. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Vezetőségének zászlós osztaga után haladó tagjai felmentek a dísztribün­re és forró testvéri szeretettel üdvözölték a szombaton Bécs­be érkezett szovjet pártkülötti­séget, valamint a bécsben tar­tózkodó nyolcvantagú magyar, és ugyancsak nyolcvantagú­ csehszlovák vendégcsoport tag­jait. így ünnepelt a világ Odaítélték az 1961. évi Nemzetközi Lenin Békedíjakat Dobi István a kitüntetettek között MOSZKVA (TASZSZ): A Nemzetközi Lenin Béke­díjakat odaítélő bizottság az 1961. évi díjakat, a béke meg­őrzéséért és megszilárdítá­sáért folytatott harcban szer­zett kimagasló érdemeiért a következőknek ítélte oda: Kwame Nkrumah ghanai államférfinak, Pablo Picasso francia festőművész és közéleti sze­mélyiségnek, Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság ál­­lamférfiának, Faiz Ahmad Faizu pakisztáni költőnek és társa­dalmi személyiségnek, Olga Poblete de Es­­p­i­o­n­o­s­a, chilei közéleti személyiségnek. A Nemzetközi Lenin Béke­díj Bizottság D­m­i­t­r­i­j Szkobelcin akadémikus elnökletével április 19-én­ és 20-án tartotta üléseit. A bizottság döntését kom­mentálva, Szkobelcin akadé­mikus elmondotta, hogy dr. Kwame Nkrumah az afrikai nemzeti felszabadító mozga­lom egyik legkimagaslóbb vezére, aki tevékenyen har­col az afrikai népek felszaba­dulásáért és a gyarmatura­lom elleni harcban való ös­­­szefogásáért. Nkrumah igen nagy és megérdemelt tekin­télynek örvend az afrikai földrész országaiban, de is­meri őt az egész világközvé­lemény, mint a béke bátor és megingathatatlan harcosát. A következő kitüntetettről, Pablo Picassoról szólva, a szovjet akadémikus hangoz­tatta, hogy Picasso nevét az emberek százmilliói ismerik. Művészi alkotásait ott találni a világ majdnem minden fő­városának múzeumaiban. A festészet Picasso számára — saját szavai szerint — „fegy­ver az ellenséggel szemben vívott védelmi és támadó há­borúban” —, az ellenség pe­dig a fasizmus. Szkobel­in akadémikus ez­után Dobi Istvánról szólt. Ki­jelentette, hogy Dobi István egész életét a népe boldogsá­gáért vívott harcnak, s az­ emberi haladás ügyének szen­telte. Fiatal éveitől kezdve,­ tevékenyen részt vett a dol­gozók felszabadító mozgal­­­mában, bátran harcolt a ki­­­zsákmányolás ellen, a szegé­nyek védelmében. A második­ világháború időszakában Do­­­bi István az ellenállási moz­­­galom egyik vezetője, szilárd, antifasiszta harcos volt. Attól kezdve, hogy Magyar­­­ország népköztársasággá ala­­­kult, Dobi István fontos álla­­­mi és társadalmi munkát vé­­­gez. Mély meggyőződéssel küzd a békéért és a népek­ barátságáért, eredményesen; hozzájárul a különböző tár­­­sadalmi rendszerű államok­ békés együttélése elvének­ megvalósításához. Dobi ist­­­van tevékenyen részt vesz a­ békemozgalomban, gyümöl­­­csöző munkásságát jól isme­rik az európai társadalom­ széles rétegei. Faiz Ahmad Faizu — foly­tatta Dmitrij Szkobel­in —,­ verseivel és hős életével; harcra lelkesít a gyarmati­ rendszer ellen, a szabad­­­ságért, a békéért és a népek­ testvériségéért. Mint publi­­­ciszta, szenvedélyes haraggal; ostorozza a reakciót és az­ imperializmust. Verses köte­­­teit lefordították angol, kí­­­nai, vietnami, arab és más­ nyelvekre. Olga Poblete, a santiagói­ egyetem professzora a béke­­­harcban és a nők jogaiért­­ folytatott harcban tette is­­­mertté nevét. Tevékenyen­ részt vesz a chilei békemoz­­­galomban, annak megalakít­­ lása óta. 1960-ban a chilei­ béketanács elnöke lett. Szkobel­in akadémikus a­ továbbiakban elmondotta,­ hogy a szovjet emberek sok­ sikert kívánnak a kitüntetett­ békeharcosoknak nemes­ munkájukhoz. A Lenin ne­­­vét viselő megtisztelő díjra­ méltatott személyiségek egész­ életüket a tartós béke bizto­­­sításának és a népek barát­­­sága megszilárdításának szen­­­telték. (MTI)

Next