Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

Szovjetunió Táncos kislányok A fényképen látható kis­lányok a moszkvai Úttörő­­palota gyermek tánc- és énekegyüttesének tagjai. A gyerekek különböző iskolák­ban, különböző­ osztályokban tanulnak, ám órák után ös­­szejönnek, mert nagyon sze­retnek énekelni és táncolni. Az együttesnek jelenleg 1380, hét-tizennyolc éves ko­rú tagja van. A táncosok­nak, énekeseknek, zenészek­nek nagyszerű próba- és előadótermek állnak rendel­kezésükre. Az együttes re­pertoárjában különböző or­szágok népeinek dalai és táncai találhatók. Az együttes tagjai a híres orosz „Kálinkét” táncolják ' ^ŐAőWWMAŐM/WVMŐAáAAA/WWVWWÍAAÓ/WVWWWSA/WVVVWWWWWWVWWWWS/WWVWWWVV Mongólia Biológusexpedíció öt éven át mongol és szovjet biológusok közös ex­pedíciója kutatta Mongólia talaját, flóráját és faunáját. Az ország területén a mér­sékelt égöv valamennyi ég­hajlati zónája megtalálható — a perzselő közép-ázsiai sivatagtól az erdőkig és az északi áthatolhatatlan kopár hegyekig. Több mint 200 tu­dós és 30 tudományos tes­tület szakértője vett részt a helyszíni kutatómunkában. Az expedíció rovartani, növényföldrajzi, erdészeti, talajtani, ősnövénytani, geo­morfológiai és füvész kutató­­csoportokból állt. Néhány év alatt mintegy 40 000 vi­rágos növényt, 3500 mohát és 11 000 zuzmót és több mint félmillió rovart sike­rült begyűjteniük. A talaj­kutatók és a geobotaniku­sok 15 000 leírást készítettek, ezer növényt és tízezer ta­lajmintát pedig kémiai elemzés céljából gyűjtöttek. A helyszínen gyűjtött anyagok értékelése és tudo­mányos vizsgálata folyama­tos. Az entomológusok már több mint száz cikket tettek közzé. Elkészült a „Mongó­lia rovarjai” című monog­ráfia két kötete; a harma­dik és negyedik kötet is ki­adásra kész. E munka so­rán kiderült, hogy hétezer rovarfaj él Mongóliában, kö­zülük négyszázat új fajként írtak le. A növénygyűjte­mény még korántsem teljes feldolgozása 80 új növény­fajjal gazdagította Mongólia ismert flóráját. Ennyi új fajtát manapság ritkán fe­deznek fel egyszerre. A szovjet és a mongol bo­tanikusok együttműködésé­nek eredményeként elké­szült Mongólia növénytani térképe is, amely szemlélte­ti az egyes fajták éghajlati övek és domborzati viszo­nyok szerinti eloszlását. A talajtani szakértők az or­szág talaj­térképét készítet­ték el, az erdészetiek pedig átfogó tanulmányt dolgoz­nak ki az ország területé­nek 11 százalékát kitevő er­dőkről. Az erdőkben, réteken, a hatalmas sztyeppéken, vala­mint a Góbi-sivatagban több száz fajta gyógynövény lel­hető fel. A szakértők térké­pet készítettek a gyógynövé­nyek előfordulási helyeiről, és az összegyűjtött anyag alapján elkészítették egy monográfia vázlatát. Kémiai analízisnek vetettek alá 250 növényfajtát. Megállapítot­ták, hogy egyesek vitamin­ban sokkal gazdagabbak, mint eddig hitték. Tíz olyan növényt fedeztek fel, ame­lyek az illatszergyártásban hasznosítható olajokat tar­talmaznak. A növényvegyé­szek 200 haszonnövényt vizs­gáltak meg abból a szem­pontból, hogy kémiailag ho­gyan befolyásolható fejlődé­sük és növekedésük. A szovjet és a mongol tu­dományos akadémia elnök­sége úgy határozott, hogy az expedíció 1980-ig folytatja munkáját. D. Branzagh­, a mongol—szovjet közös biológusexpedíció mongol vezetője Csehszlovákia Prága új főpályaudvara Július elején ünnepélyesen megnyitották a prágai új főpályaudvart. A Metrostar és más építővállalatok dol­gozói egy fél évvel hama­rabb teljesítették az állo­máscsarnok átadásának azt a határidejét, amit a Csehszlo­vák Kommunista Párt XV. kongresszusa tiszteletére vál­laltak. A főpályaudvar kor­szerű csomópontja az orszá­gos és a városi tömegközle­kedésnek. Csarnokához kap­csolódik a „Főpályaudvar” metróállomás, a csarnok te­tejét pedig az észak—déli közúti főútvonal egy része alkotja. A főpályaudvar tel­jes területe 1,5 hektár, eb­ből 150 ezer köbmétert épí­tettek be különböző helyisé­gekkel. A 2100 tonna súlyú acélszerkezetet az Ostravai Kohóművek szállította az építkezéshez. Az állomás­­csarnokot úgy tervezték, hogy 24 óra alatt 220 ezer utast fogadhat. A felszerelést te­kintve Európa egyik legmo­dernebb vasúti pályaudvarát alakították ki Prágában. Az új prágai állomáscsar­nok háromszintes. Az alsó szinten üzletek és szolgálta­­tóhelyiségek vannak. A kö­zépső szinten a jegypénztá­rak találhatók — jegykiadó automatákkal, hátsó részé­ben pedig a poggyászfelvé­tel és -kiadás történik, s itt található a vámhivatal. A felső szint a vágányokkal párhuzamosan a peront ké­pezi. Minden ki- és bejára­tot kényelmes mozgólépcsők kötnek össze a metróval és a villamosmegállókkal. A fő­­pályaudvarnak azon a ré­szén, amelyik az észak—dé­li közúti főútvonalat alkotja, hamarosan egy , 310 férőhe­lyes föld alatti autóparkolót építenek Jugoszlávia Transzjugoszláv autópálya Megkezdték a transzjugo­szláv autópálya építését, amely északnyugatról — Ausztriától — délkeleti irányba, a bolgár—görög ha­tárig szeli keresztül az or­szágot. Az új autópálya 1200 kilométer hosszú és hat nyomsávos lesz. Nemcsak a jugoszláv városok közötti for­galmat gyorsítja majd meg, hanem jócskán lerövidíti az­ Európát átszelő úthálózatot is. Jugoszláviát évente 10 millió gépkocsi érinti tran­zitforgalomban ; az európai országok közötti együttmű­ködés bővülésével ez a for­galom tovább növekszik. A 40 milliárd dinár költséggel épülő autópálya 1985-re ké­szül el. Románia Fokker-gyár-a hetedik Bukarestben megállapo­dást írtak alá, amelynek ér­telmében Románia a nyugat­német—holland tulajdonban levő VFW-Fokker repülő­gépgyárral közös vállalatot létesített. A vállalat a ro­mán fővárosban székel, s Románia 55 százalékos, a VFW-Fokker gyár pedig 45 százalékos arányban részese­dik a tőkéből. Ez a közös vállalat a Bré­mában kifejlesztett „VFW— 614” lökhajtásos repülőgépe­ket gyártja majd a nyugat­német-holland repülőgyár licence alapján. Románia te­rületén ez a hetedik gyárvál­lalat, amely nyugatnémet tő­ke részvételével működik. Bonn és Bukarest között az üzlet megkötésére vonatkozó tárgyalások több mint két évig tartottak. Időközben a román kor­mány az angol British Air­­craft Company repülőgép­­gyárral is szerződést kötött személyszállító repülőgépek gyártására, angol licence alapján. A részvénytársaságok léte­sítése bizonyult a legalkal­masabb formának ahhoz, hogy Románia részt vehes­sen a nemzetközi munka­­megosztásban. Eddig Afriká­ban 20, Latin-Amerikában három és Ázsiában is három ilyen vegyes társaságot léte­sítettek. Ezek a román ipari termékek eladására jöttek létre, míg további 9 társaság bankműveletekkel, szállítási ügyletekkel és markenting tevékenységgel foglalkozik. NDK Falumúzeumok—múzeumfalvak A falu elmúlt századokból származó emlékeit — az ősi parasztházakat, istállókat, malmokat, tanyák zsellérhá­zait — éppen olyan gonddal őrzik, s igyekeznek minél to­vább fenntartani a Német Demokratikus Köztársaság műemlékvédelmi hatóságai, mint a történelmi városok műemlékeit. A régi falusi építmények többségét ma már nem ere­deti rendeltetésének megfe­lelően használják, hiszen az életforma megváltozott. Az épületek, berendezésük azon­ban szinte kínálkoznak a falumúzeumok céljára. A Harz-hegységben, Thü­­ringiában, Mecklenburgban számtalan ilyen építmény várja a látogatókat. Sok he­lyütt egész településeket he­lyeztek a műemlékvédelem szárnyai alá. Ilyen például a Spreewald egyik faluja, Lehde, amely­nek jellegzetes, fából készült házait helyi és környékbeli bútorokkal, berendezési tár­gyakkal, edényekkel rendez­ték be, s ma már az egész falu múzeum. A vogtlandi Landwüst fa­lucskában a lakosság kezde­ményezésére rendezték be a múzeumot. Schwerin megye egyes helységeiben sikerült a falvak történelmi magját, korhűen helyreállítani. Res­taurálták a középkori pa­raszti erődítményeket a szászországi Pulsnitzban is. Priessnitzban egy XVIII. századból való falusi tanács­háza, Délnyugat-Thüringiá­­ban az egykori favázas pa­­ra%jházak idézik a letűnt mt­ 4t emléket. Bulgária Erdőirtás vegyszerrel öreg erdők helyén az új telepítés csak akkor kezdőd­het, ha a fák maradványait, gyökérhajtásait sikeresen eltávolítják. A szófiai Erdő­gazdálkodási Intézet szak­emberei olyan új eljárást dolgoztak ki erre, ami jelen­tősen megkönnyíti a munkát. A kidőlt fa törzsmaradvá­nyának, tuskójának alsó ré­szén az élő szövetbe 1—2 cm mély csatornát fúrnak, ebbe egy kis szerkezetet építenek. Ez a szerkezet olyan kémiai reagenseket vezet a törzs­höz, amelyek a szunnyadó rügyeket, hajtásokat „meg­ölik”. A vegyszert az esővíz oldja fel, s így az a fa min­den sejtjébe behatol. A gyö­kérhajtások teljesen meg­semmisülnek, vagy olyan je­lentéktelen a fejlődésük, hogy az már nem akadályoz­za az új telepítést. Ez a módszer a gyümöl­csösökben is sikerrel alkal­mazható. A környezetet nem károsítja, szennyeződést nem okoz, állatra, rovarra ve­szélytelen. \ Lengyelország „Stefan Batory” Ezt a nevet, mely lengye­leknek és magyaroknak egy­aránt közeli, viseli a lengyel tengeri utasszállítás óceán­­járó hajója, amely Gdynia és Montreál között közleke­dik. A „Stefan Batory”-t 1968-ban vásárolták Hollan­diától. Hossza 153 m, szé­lessége 21 m, a BRT 15024 sebessége 16,5 csomó/óra, és 773 férőhely van rajta. Tavaly korszerűsítették a hajót. Új, ízlésesen berende­zett, „góral” stílusú bárral, vadászteremmel, zeneterem­mel, bridzs-klubbal és éj­szakai bárral, 200 férőhelyes előadóteremmel, tornaterem­mel és masszázs-szobákkal gazdagodott. Korszerűsítették az uszodáját, fürdőszobáit, tussolóit, valamint a hajó személyzetének a lakóhelyi­ségeit is. Tökéletesítették a tűzvédelmi berendezéseket, generáljavítást végeztek a gépházban, kicserélték az elektromos berendezéseket is. Továbbá, felszerelték még a hajót kikötői erőműtelep­pel is, mely lényegesen csökkenti a fenntartási költ­ségeket. Azonban nem ez az első lengyel hajó, amely e név alatt szeli a habokat. Az ms/Batory nevű hajót 19­36- ban vásárolta Lengyelország Olaszországtól. Az „elődnek” gazdag tör­ténete volt. A II. világhábo­rú idején, lengyel zászló alatt teljesített szolgálatot, s többek között részt vett a norvégiai, szicíliai, dél-fran­ciaországi és afrikai partra­szállásokban. Továbbá, részt vett a Norvégiából, Fran­ciaországba és Franciaor­szágból Angliába történő hadsereg-evakuációban is. És miután nemegyszer sietett a bajba jutottak segítségére, csak csodával határos mó­don kerülte el a pusztulást, „lucky ship”-nek, azaz „sze­rencsés hajó”-nak nevezték. A háború után még hosszú ideig szállította az utasokat. Jelenleg Gdyniában állo­másozik, ahol új feladatot lát el: szálloda és étterem, szórakozóhely és múzeum. A lengyel tengerészet élő mú­zeuma. A „Stefan Batory” útban Montrealba Kuba Készülődés a VIT-re lidaritásukat az elnyomott népekkel, hogy barátságokat kössenek egymással. Prága, Budapest, Berlin, Bukarest, Varsó, Moszkva, Bécs, Hel­sinki, Szófia és Berlin után« — 1978-ban — Havanna les­­ a VIT színhelye. Kuba fiataljai, akik jelen voltak mind a tíz fesztivá­lon, és nagy részük volt a DIVSZ megalakításában is, őszinte lelkesedéssel készül­nek a vendégfogadásra. A XI. Világifjúsági Talál­kozó nemzetközi előkészítő bizottsága az idén Havanná­ban tanácskozott a felada­tokról. Meghatározta a XI. VIT jelszavát: „Az antiim­perialista szolidaritásért, a bé­kéért és a barátságért!” A nemzeti előkészítő bizottság elnöke maga Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, de a bizottság munkájában részt vesznek miniszterek, országos szervek és Kuba mind a 14 megyéjének a ve­zetői. Az előkészítő munkából — az állami és társadalmi szer­vek mellett — részt vállal az ország egész lakossága. Csi­nosítják a falvakat, városo­kat, ajándékokat készítenek a VIT-küldötteknek. Újjá­építik, megszépítik a feszti­vál színhelyeit, a havannai Lenin-parkot, a varadérói, matanzasi és más stadiono­kat, parkokat. A sportolók­ és az öntevékeny művészeti együttesek különleges prog­ramokat készítenek elő: 1978 ugyanis nemcsak a VIT éve lesz, de a Moncada-laktanya bevételének 25. évfordulója is. Az 1947-es első VIT óta tíz alkalommal gyűltek ös­­­sze a világ fiataljai, hogy ki­fejezzék békevágyukat, szo­

Next