Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-05 / 132. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 5., vasárnap 1/ •• •• • •• • Köszönjük a város nevében A Heves megyei művelődési ház fafaragó népművészei, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által adományozott faanyagból játszótéri felszereléseket készítettek a gyermeknap tiszteletére. A játszótéri felszereléseket az Alkotmány úti tömbbelsőben helyezték el. Eger város lakossága nevében köszönetemet fejezem ki a fafaragó népművészeknek a társadalmi munkában készített művészi kivitelű játszótéri felszerelésért, munkájukkal igazolták a város iránt érzett tiszteletüket, valamint a népi hagyományok ápolását. Különösen köszönetemet fejezem ki a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójának és kollektívájának a faanyag-adományozásért, valamint Koch Árpád fafaragó népművésznek a munka megszervezéséért. Bízom benne, hogy a város gyermekei olyan szeretettel és gondossággal fogadják a szép, művészi játszótéri felszerelést, mint amilyen szeretettel és körültekintéssel készítették a népművészek. A népművészek további munkájában kívánok sok sikert és eredményes alkotást. Dr. Varjú Vilmos Eger város Tanácsa elnöke Apróbb-nagyobb bosszúságok Miért e különbség? Szeretném, ha az illetékesek a lap hasábjain válaszolnának a következő kérdésemre: Az üveges Borsodi világos sör az üzletekben 7,S0 forint, a Nemzeti Bank mellett levő III. osztályú eszpresszóban 9,30, a III. osztályú Napfény büfében 11 forint. Újgy tudom, hogy a sör beszerzési ára nem változott. A Napfény bisztró is szerződéses tudomásom szerint, egyébként mindkét üzlet a Panorámához tartozik. Nem kötelező egyforma haszonkulccsal dolgozni? (Teljes név és cím) A vesztes fél — a lakó Problémámmal már nem tudom, hogy hová forduljak. 1978 őszén költöztünk be családommal (akkor egy fiú volt) a kétszobás tanácsi lakásba. A tanács a lakótelepet kiadta IKV-gondozásba. A lakásom kb. két és fél éve beázik. Panaszommal több alkalommal megfordultam az IKV-nál. Sajnos nem sok eredménnyel. Az IKV ugyanis pereskedik a kivitelező céggel és mi közben ázunk. Már kétszer voltak kint tetőt javítani (kb négy négyzetméter) de ettől a helyzet nem változott, sőt rosszabb lett, mivel ahol addig nem áztunk azóta ott is beázunk. Szóltam, hogy a feleségem várja második gyermekünket, de hiába. A gyereket egy hete hoztuk haza a kórházból. Jelen pillanatban a fürdőszobában és az előszobában a vezeték az esőzésektől zárlatos. A fürdőszobában nincs villany, fürdetni nem tudunk. A konnektorok zárlatosak. Kérem segítségüket panaszunk orvoslására. Bársony Balázs Bélapátfalva Szabadság u. 2. (Megértjük, hogy a két vállalat, nevezetesen az ingatlankezelő, meg a kivitelező vitatkozik, ám ennek a perlekedésnek nem lehet vesztese a lakó. Aki minderről semmit sem tehet. Úgy véljük, sürgős intézkedésre van szükség, vitatni, hogy kire hárulna a munka, utána is ráérnek. A szerk.) ... nem vették át a sertéseket? A panasz úgy hangzott, hogy Kálban az állatforgalmi nem vett át 150 sertést. A miértre adandó választ Lőrincz Imrénétől, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főosztályvezetőjétől kértük. — Kivizsgálást végeztünk Kál-Kápolnán Kálman Gyula kirendeltségvezetőnél és Rab József körzeti felvásárlóval. Felkerestük a termelőszövetkezetet is ott Gyetvai Árpád, elnökhelyettessel folytattunk megbeszélést — idézzük a levelet. — Elmondta, hogy nekik semmilyen konkért panaszról nincs tudomásuk. Jártak a nagyközségi tanácsnál és a pártszervnél is, de sem a tanácselnökkel, sem a párttitkárral nem tudtak találkozni. A felvásárlás ügyében végül írásos feljegyzést készítettek a tszben, amelyet Gyetvai Árpád tsz-elnökhelyettes, Tompa László kompolti szervezőtitkár, Lőrinczi Imre főosztályvezető, és Kolman Gyula kirendeltségvezető írt alá. Ebből idézünk. “ Április 23-án soron kívül 46 sertést vásároltak fel. A nagy meleg beállta miatt a 21. héten 120 sertést kínáltak felvásárlásra. Május 26- án értesítettük a tsz vezetőségét, hogy június 2-án szállítjuk el a sertéseket. Statisztikát is mellékeltek, amnely szerint kétségtelenül megállapítható, hogy a felvásárlás a tervnek megfelelően folyik a körzetben. Megkerestük még Molnár Gábort, a húsipari vállalat igazgatóját is, aki kérdésünkre elmondta, elég gyakran előfordul, hogy valamelyik kisgazdaság a sertést más cégnél szándékozta értékesíteni, de miután ez valamilyen oknál fogva nem sikerült, az állatokat felkínálják a vállalatnak és ilyenkor azt várják, hogy az állatforgalmi azonnal vegye át a sertéseket. — Mi minden sertést felvásárolunk, még akkor is, ha valaki egyszerre kétezret kínál szerződésen kívül — hangsúlyozta az igazgató. — Legfeljebb nem azonnal vesszük át, mert erre nem vagyunk felkészülve, de közöljük a szállítás pontos idejét. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a termelői kedvet fenntartsuk. A tanulság? Aki időben jelzi, annak nem lehet gondja a sertések átadásával. (gmf) Leveleink között tallózva Valóban a köz nevében? „Igazságot kereső visontaiak... ”, „a hevesiek nevében. .. ” ilyen és hasonló aláírással érkeznek mostanság egyre gyakrabban levelek a szerkesztőségbe. Valamennyien alá is húzzák bejelentésük — természetesen névtelenül — a köz érdekét szolgálja. A köz érdekét mondják, ám ha közelebbről vizsgáljuk ezeket a bejelentéseket, az esetek többségében egyéni bosszúval, haraggal, sértődöttséggel találkozunk. Igaz, s magunk is valljuk, minden embernek joga van igazságát vagy a közösség igazát keresni. Mi több, állampolgári kötelessége, hogy a visszásságokra felhívja a figyelmet. Sok éves tapasztalat alapján esetenként még azt a kérést is elfogadjuk, hogy a vizsgálatok során a bejelentést tevő nevét tartsuk titokban. Valóban akad olyan eset, amikor egyes vezetők, nem éppen dicséretes módon, a bejelentő és nem a bejelentés ügyében indítanak vizsgálatot. Védelmet joggal kérhet és várhat az igazságos ügyben bejelentő ember. Éppen ezért az esetek 99 százalékában teljesen indokolatlan a névtelenség. Azaz hogy csupán egyetlen indok van, egyéni indulatok diktálják olykor, és nem is kevés esetben ezeket a leveleket. Mert mi másra gondolhat az ember ilyen szöveg láttán: lehet így bánni egy idős emberrel? Jogtalanul elveszi a tanács a kertjét, jó lenne, ha megnéznék, mit meg nem enged itt magának a tanács’’. Vagy: többen is felháborodtunk a lakás kiutalásán. Kérjük, nézzenek utána, s közöljék az újságban. Magyarul indítsanak fegyelmi eljárást. Ám az, hogy például kiket sértett a tanács eljárása, az hiányzik a levelekből, épp úgy, mint az aláírás. A bizalom, hogy az emberek mindenféle gonddal az újsághoz fordulnak, megtisztelő számunkra, az, hogy a levelekkel egyéni sérelmek megtorlásához kérnek támogatást névtelenül, hogy rágalmazás fogalmát is kimerítő közlemények megírására ösztönözzék a sajtó munkásait, már kevésbé az. Különben is bizalom-e a névtelen levél? Számuk gyarapodásán óhatatlanul is arra gondol az ember, céljuk nem a javítás. Van egy régi anekdota arról az emberről, akinek ellopták a bundáját a ruhatárból. Vizsgálat indul, megfogják a tolvajt, s végül is az illető visszakapja tulajdonát. Ám évek múlva, mikor kinevezése kerül szóba, valakinek felrémlik: évekkel ezelőtt valami bundalopás miatt folyt vizsgálat... S ezzel le is került az illető kinevezése napirendről. Nekem az ilyen névtelen levelek többségéről mindig eszembe jut ez a történetke. Azt ugyanis, hogy valamit vizsgálnak a tanácsnál vagy másutt, azt az egész falu tudja. Hogy a vizsgálat során nem találtak hibára, az már csak nagyon szűk körben válik ismertté, íme tehát a recept, hogyan lehet ártani a köz nevében. Névtelenül, a felelősséget áthárítva másokra. Ezért nem tudom hát becsülni azokat, akiik a „köz” nevében ily módon kívánnak fellépni. Szándékuk ugyanis az esetek többségében igazán nem nevezhető közérdeket szolgálónak. — d. — Válaszol az illetékes Boltunk tatarozás miatt volt zárva A Népújság 1983. május 24-i számában megjelent „Körbe-karikába” című cikkre szeretnék reflektálni. E cikkben megróják boltunkat, mondván, hogy a közszükségleti cikknek számító jegygyűrűkért száz kilométert kell utazni, mert az már Egerben régóta hiánycikk. A cikk írója (g.) valószínűleg nem vette a fáradságot, hogy megtudja, pedig megtehette volna, hogy az Óra-Ékszerbolt 1983. április 24-től éppen a cikk megjelenéséig, május 24-ig nem működött. Ez idők alatt a bolt portálját és berendezését teljesen újjáépítették. Ebben a munkában mi, a bolt dolgozói is valamennyien derekasan kivettük a részünket. Ezért is rosszul esett a megjegyzés. Egyébként üzletünkben ugyanúgy, mint más Óra-Ékszerboltokiban, eddig és most is, háromféle karikagyűrű kapható. Nagy Mária boltvezető Egerben két Óra-Ékszerbolt van. Az említetten kívül — amelynek vezetője valószínűleg jogosan büszkélkedik — a Széchenyi-udvarban is van egy. Ott is hiába kereste a glossza főhőse a gyűrűt, ezért ment Gyöngyösre. Egyébként, ha egy bolt bezár, az ott dolgozóknak feladatuk az is, hogy tájékoztassák a vásárlókat, mikor nyitnak, és esetleg, hogy hol működik az az üzlet, ahol hasonló árucikkeket lehet kapni. (g.) S. Majális Novajon Hagyománnyá vált már községünkben, hogy a 826. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat egésznapos majálist rendez. A színvonalas szórakoztató program reggeltől estig tartott. Délelőtt 9 órától ünnepélyes csapatgyűlés: kisdobos, úttörő, KISZ- tagok avatása. Utána az SZMK látta vendégül a gyerekeket nagy szeretettel. A finom szendvics, sütemény, üdítő elfogyasztása után még ajándékot is kaptak. A Pipis alatti réten, addig is nagy volt a készülődés. Az üstben, bográcsokban már Totyogott az ízletes gulyás. A vidám zene csak fokozta a jó kedvet. A foci és röplabdapálya hamarosan benépesült. Együtt szórakoztak, sportoltak, versenyeztek a családok. Az úttörőcsapat külön meghívta azokat a patronáló tagokat, üzemeket, vállalatokat, akik már eddig is sokat dolgoztak az úttörőcsapatért, így a 4. sz. Volán novaji dolgozóiból álló Gárdonyi brigádot, a Szőnyi Márton KISZ-alapszervezet tagjait, akik a sportvetélkedőn a gyerekekkel együtt versenyeztek a 8X40 fős csapatversenyen. A délutáni kulturális program szereplői az ostorosi és novaji kisdobosok, a noszvaji úttörők voltak. Sikere volt a játékbazárnak is. A régi megunt játékok, nyakláncok, fafaragások új gazdára találtak. Az egésznapos szórakozás, sportolás, az esti diszkóval ért véget. Faragó Istvánná Novaj Adácsiak a falusi színjátszók országos találkozóján A Győr-Sopron megyei Kimlén rendezik meg a falusi színjátszók országos találkozóját. A rendező szervek szándéka nemes és egyértelmű volt: az egymástól elszigetelten, gyakran mostoha körülmények közt élő falusi színjátszó együttesek felmérése, először megyei, majd a legjobbak országos találkozón való résztvétele, egymás törekvéseinek megismerése. A kimlei találkozás igen alkalmas fórum volt. A meghívott tíz megye közt Heves is szerepelt, megyénket az adácsi színjátszók képviselték. Nyolcéves együttműködésre tekinthetnek vissza, Szekeres János művelődési ház igazgató vezetésével. Merték azt a műfajt vállalni, amit a 60-as évek irodalmi színpadi divatja — és más tényezők — elsorvasztott. Figyelembe vették, hogy a felnőtt vidéki közönség az ötvenes évek műkedvelő hagyományán nevelkedett. Nóti Károly: Nyitott ablak című művéből sűrítettek (a követelményeknek megfelelően) 40 perces összeállítást. A zsűri kiemelte az eddig lenézett „színházutánzás” létjogosultságát. Végiggondolt, hatásos, jó szórakozást nyújtó produkciót mutattak be az adácsiak. Igényes volt a kiállítás, emelkedett a hangulat a színpadon , és az amatőrök teljesítményea legjobbak országos találatát hangsúlyozták. A játék ötletessége, a kulturált feladatvállalás a hallgatóság megnyerését szolgálta. A közönség reagálása bizonyította, hogy sikerrel. A két főszereplő — Szekeres Jánosné és Varga Lajos — színészi teljesítményét külön értékelték a kulturált, kellemes éneklésért, a mozgáskultúráért, a „ragyogó svejki ötletekért”. A zsűritagok szaktanácsai tovább segíthetik az együttes munkáját. Az amatőr kollektívák — így a színjátszók is — közismerten három szerepet töltenek be: közösségben alkotnak, közvetítenek, önmagukat megvalósítva fogadják be a művészi élményeket. Az adácsi csoport oly színvonalon tette ezt, amely a közönségsiker mellett a zsűri külön elismerését is kivívta. Kapcsolatuk szélesedett: három megyéből meghívást kaptak teljes színházi estét betöltő előadás megtartására. (Nem akarok ünneprontó lenni: az anyagi nehézségek megoldásának módja még nyitott!) Szeretnénk, ha a 2 év múlva megrendezésre kerülő országos fesztiválon ismét jelen lehetne megyénk, több Heves megyei községi együttessel. Snekszer Károlyné Eger AZ EGRI LAJOS VÁROSI ÉTTERMÜNKBE FELVESZÜNK szakképzett szakácsot, pultost, női dolgozókat konyhára, félműszakos konyhamészárost. JELENTKEZÉS: az étterem vezetőjénél. A Szépasszony-völgyi kertvendéglőbe szakképzett szakácsot és konyhai dolgozókat keresünk. Jelentkezés: a helyszínen a vendéglővezetőnél. SZÖVETKEZETÜNK KÖZPONTI KARBANTARTÓ TELEPÉRE villanyszerelő szakmunkást keresünk. JELENTKEZÉS: a műszaki osztályon EGER, Kistályai út 1.