Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
A munka ünnepeltjei (Folytatás az 1. oldalról) Tóth János igazgató vállalati elismeréseket adott át 25 kiváló dolgozónak. További 12 dolgozó részesült igazgatói dicséretben. Két szocialista brigád a Vállalat Kiváló Brigádja címet, egy brigád Kiváló Brigád oklevelet, egy pedig kongresszusi emlékplakettet kapott. Tizenkét szocialista brigád nyerte el az aranykoszorús címet. A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja a gyöngyösi építőknél A klubhelyiségükben tartották meg a munka ünnepét április 30-án, délután a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet dolgozói. Beszédet mondott Tóth Mihály párttitkár. A szövetkezet elnyerte a Kiszöv vándorzászlaját. A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntető címet kapta meg a Béke szocialista brigád, amelynek Sándor István a vezetője. A kitüntetést Szabó István, az Okisz főosztályvezetője adta át. Elismerő oklevél a Kitérőgyáriaknak Zeltner Imre szb-titkár köszöntötte a Kitérőgyár dolgozóit a május 1-i ünnepségen, amelyet tegnap délután rendeztek meg. Beszédében Kelemen Árpád igazgató szólt az elmúlt évi teljesítményükről. A tervezett 603 millió forintos termelési értékkel szemben 670 milliót értek el. A közlekedési miniszter és a Vasutas Szakszervezet Elnöksége Elismerő Oklevéllel jutalmazta teljesítményüket. Az oklevelet Palik Dénes főosztályvezető adta át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Dudás Béla főművezető, Miniszteri Dicséretet pedig Bata László gyalus. Huszonhárman vették át a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt, összesen mintegy 350 ezer forint jutalmat osztottak ki a kitérőgyáriak között. Hatodszor kiváló a Csepel Autó Egri Gyára A közelgő május elseje alkalmából szerdán délután a Csepel Autó Egri Gyárában megemlékező ünnepséget tartottak. Demeter Pál igazgató ünnepi beszédében visszapillantott az elmúlt tíz esztendő eredményeire, hiszen egy évtizede már, hogy a Csepel Autógyár egri gyáraként tevékenykednek. Szólt a kollektíva egyenletes, kiemelkedő teljesítményéről, miután az utóbbi tíz évben az éves átlagos növekedés 13,5 százalék volt. Kiemelte a múlt évi munka eredményeit, melyek alapján immár hatodszor nyerték el a Kiváló Gyár címet. Az elismerést Sarkadi Károly, a Csepel Autógyár vszb-titkára nyújtotta át a kollektívának. Ezt követően kitüntetésekre, elismerésekre került sor. Átnyújtották a Kiváló Üzem, a Kiváló Osztály elismeréseket. A Vállalat Kiváló Brigádja címet adományozták a Kossuth és a Normáfia brigádnak. Ketten SZOT-oklevéliben, és harmincöten Kiváló Dolgozó elismerésben részesültek. Miniszteri Dicsérő Oklevél és egy új üzem a húsipariaknál Kettős esemény tette emlékezetessé április 30-át, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozóinak. Elnyerték a Miniszteri Dicsérő Oklevelet és új üzemet is avattak. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt többek között dr. Papócsi László MÉM-miniszterhelyettes, dr. Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Vanek Béla, az Édosz Központi Vezetőségének titkára. A megjelenteket Donovár András párttitkár köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Molnár Gábor, a vállalat igazgatója. Szép eredményeket sorolhatott fel a munka ünnepe alkalmából. Szerződéssel a VI. ötéves terv kezdetén 151 ezer sertést dolgoztak fel, ez tavaly már 224 ezerre emelkedett. Ugyanennyi idő alatt a vágómarhák száma 16 ezer 600-ról 20 ezer 500-ra nőtt. Exportjukat tavaly 125 százalékra teljesítették. Évente 7—12 millió dollár értékben szállítottak árut a tőkés piacra, a rubelelszámolású megrendelésük pedig 12 millió forintról 64 millió forintra emelkedett öt év alatt. Tavaly 2,2 milliárdot tett ki az árbevételük. Gazdasági társulással megépítettek 156 millió forintért egy új marhavágóhidat, saját pénzeszközeikkel pedig egy ezertonnás hűtőházat 181 millióért. A Miniszteri Dicsérő Oklevelet dr. Papócsi László adta át és ő avatta fel az új létesítményeket is. A Heves Megyei Tanács Építőipari Vállalata készítette el az üzemeket. Az építésvezető Handó István most Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott. Ugyancsak ezt vehette át Darvas Erzsébet, a hűtőház létesítményfelelőse. A vállalat dolgozói közül Kóczián Jánosné szakmunkás, Juhász József villanyszerelő, Balogh Lajosné adminisztrátor, Bogdány György gépkocsivezető, Kovács István szakmunkás és Bakovics Lászlóné titkárnő vehette át a miniszteri kitüntetést. Kiváló Dolgozó lett az építők közül 6, a húsipariak közül pedig 40 személy, összesen mintegy 600-an részesültek jutalomban. A vállalat ifjúsági szervezete a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta meg, amelyet Szántósi Rafael, a KISZ megyei bizottságának titkára adta át. A Kongresszusi-kupa a Dobó-laktanyáé Szerdán ünnepélyes állománygyűlésre került sor Egerben, a Helyőrségi Művelődési Otthonban, ahol a Dobó István Laktanya katonái emlékeztek meg május elsejéről, a munka ünnepéről, s ez alkalommal nyújtotta át Tóth Sándor ezredes seregtest parancsnokhelyettes azt a serleget és oklevelet, amelyet az alakulat katonái a kongresszusi és felszabadulási szocialista versenyben megszereztek. Az ünnepségen megjelent Kondráth József ezredes, a magasabb egység parancsnokhelyettese, Maillé Gábor alezredes a magasabb egység pártbizottságának titkára, és Nagy Géza alezredes, helyőrségi parancsnok is. Az ünnepi megemlékezést Erdélyi Sándor főhadnagy, az egységparancsnok megbízott politikai helyettese tartotta, a miniszteri parancsokat pedig Farkas Gábor őrnagy helyőrségparancsnokhelyettes ismertette a jelenlévők előtt. A versenymozgalomban elért sikereikért a miniszter Arany brigádérmet adományozott a Dobó István brigádnak (Csépe László), Kiváló Munkabrigád címet szerzett a Kállai Éva brigád (Dobos Józsefnél, míg Kiváló Dolgozó lett Poczok Frigyes és Orsi László. A sorállományból hét katonát léptettek elő különböző tisztesi rendfokozatba, ugyanennyien részesültek dicséretben és oklevélben is. Oklevél a hevesi takarékszövetkezetnek Ünnepi termelési tanácskozást tartottak szerdán délelőtt a hevesi takarékszövetkezet dolgozói. A szövetkezet múlt évi eredményeiről, a gondokról, problémákról Godó Pálné elnök adott számot. Elmondta többek között, hogy a takarékbetétek összege egy év alatt 27 millióval nőtt és az év végére elérte a 273 millió forintot. Tagjaiknak 70 millió forint kölcsönt adtak. Elsők között vezették be megyénkben tavaly a kedvezményes építési kölcsönök folyósítását, amelyből néhány hónap alatt 10 millió forintot adtak az igénylőknek. A munkaversenyben elért kiemelkedő eredményeik alapján a Mészöv elnöksége és a KPVDSZ megyebizottsága a szövetkezetet elismerő oklevéllel tüntette ki, ezt Fehérdi Béla, a Mészöv titkára adta át. Negyedikek az országos munkaversenyben Az Állami Biztosító Heves Megyei Igazgatósága az elmúlt év gazdasági eredményeivel az országos munkaversenyben a negyedik helyezést érdemelte ki. Az ezzel járó elismerő oklevelet dr. Szabó Imre ügyvezető igazgató adta át az ÁB-s kollektívának. Négy szocialista brigád a Vállalat Kiváló Brigádja címet nyerte el. „Bronzos” IBUSZ-brigád Az IBUSZ ismét kiváló vállalat lett, s elnyerte a KPVDSZ vándorzászlaját. Ez alkalomból az utazási iroda egri irodájának szocialista brigádja a munkaversenyben bronz fokozatot ért el. Kitüntetésben részesült: Szabóné Oszkay Ágnes, a Vállalat Kiváló Dolgozója lett. Takács Ferencné és Czeglédiné Tuza Katalin vezérigazgatói dicséretben részesült, Tarjányi Mária SZOT- oklevelet vehetett át. Kiváló Üzem a Tigáz korti palackozója A Tigáz korti töltő, és palackjavító üzeme — a vállalat tíz hasonló telepe közül egyetlenként — kiváló címet nyert és a hatvani pártbizottság kongresszusi zászlaját érdemelte ki 1985. évi munkája alapján. Tavaly 48 ezer 900 tonna pb-gáz palackozását végezték el a dolgozók illetve szolgálták ki öt megyére terjedően. Ez a mennyiség félmillió pbgáz-fogyasztó évi igényének felel meg. Ami a javítási tevékenységet illeti, csaknem 330 ezer palack szerkezeti vizsgálatával járultak hozzá a palackkészlet jobb biztosításához: a 306 millió forint árbevételből hozzávetőlegesen másfél millió forint jut egyegy dolgozóra. Az üzem nyereségtervét — 200 százalékos teljesítményével — 13 millió forintra teljesítette. A tegnap délután megtartott üzemi ünnepségen — Kádár János pártszervezeti titkár köszöntője után — mindezekről Király Mihály üzemvezető tájékoztatta a megjelenteket, közöttük Bányai Istvánt, az MSZMP KB tagját, Virág Károlyt, a megyei pártbizottság és Hermész Mátyást, a hatvani városi pártbizottság titkárát, valamint Kovács András országgyűlési képviselőt. Az ünnepség alkalmából Kiváló Dolgozó kitüntetéseken kívül sor került szocialista brigádcímek és -jutalmak átadására. Ez utóbbi összege 230 ezer forintot tett ki. Papócsi László miniszterhelyettes átadja a Dicsérő Oklevelet Molnár Gábor igazgatónak (Fotó: Szántó György) VIETNAM Áprilisi győzelem Tizenegy éve, éppen a nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepének előestéjén Saigon (ma Ho Si Minh város) felett, az elnöki palotán már a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának zászlaja lengett. A vietnami nép a legszebb május 1-i ajándéknak örvendezhetett: egész Dél-Vietnam felszabadult! Évtizedekig tartott a küzdelem a japán, a francia, majd az amerikai elnyomók, a régi és az új gyarmatosítók ellen. A győzelemben oroszlánrésze volt annak az összefogásnak, amely Dél- Vietnam hazafias erői és északi testvérei között valósult meg, s amelynek során hatékonyan kapcsolták össze a katonai, politikai és diplomáciai erőfeszítéseket. Ennek is köszönhető, hogy a véres küzdelem befejező szakasza nem kívánt fölösleges áldozatokat és nem adott módot az imperializmus szélsőséges katonai köreinek a beavatkozásra. Most, e győzelem évfordulóján,ha számvetést akarunk készíteni, elmondhatjuk: a Dél-Vietnam felszabadítása után hamarosan ismét egységes Vietnam népe a munka frontján is szép sikereket ért el azóta, s remélhetőleg mihamarabb már teljes figyelmét és energiáját csak a békés országépítésnek szentelheti. NÉPÚJSÁG, 1986. május 1., csütörtök * r 100 ÉVE TÖRTÉNT A chicagói véres események A XIX. század utolsó harmada a „nagy fellendülés" időszakaként vonult be az amerikai történelembe. Az 1861 és 1865 között zajló polgárháború befejezése után az Egyesült Államok egész területén felgyorsult a kapitalista fejlődés. Néhány évtized alatt uralkodóvá vált a gépi nagyipar, kiépült az országos vasúthálózat, létrejött a nemzeti piac. A gyors és látványos eredményeket azonban nem kis részben a munkásság terheinek fokozásával érték el. A bérek alacsonyak, a munkakörülmények rosszak, sokszor balesetveszélyesek, a munkaidő hossza pedig átlagosan napi 10—14 óra volt. William Z. Foster amerikai történész egy átlagos munkásnő, Hannah Bordent egy napját így jellemzi: ”... öt órakor ment be az üzembe, hogy elindítsa a szövőgépet. Fél nyolckor egy órás reggeli szünetet kapott, fél kilenctől délig dolgozott, aztán pedig a félórás ebédszünetet követően, este fél nyolcig dolgozott ismét, vagyis összesen napi 13 órát töltött a szövőgépek mellett.” A rendkívül rossz munkakörülmények megváltoztatására a munkások országszerte tiltakozó megmozdulásokat szerveztek. Az akciókat elősegítette, hogy ekkorra a dolgozók már megalakították legfontosabb politikai és gazdasági szervezeteiket. Ezek közül a legjelentősebb az 1869-ben létrehozott „A Munka Lovagjainak Nemes és Szent Rendje” (Noble and Holy Order of the Knights of Labor), valamint az 1881- ben egyesült szakszervezeti mozgalom, amely 1886-tól Amerikai Munkásszövetség (American Federation of Labor — AFL) néven működött. Az eseményeknek új lendületet adott az a határozat, amelyet az Egyesült Államok Szervezeti Szakmáinak és Munkásszervezeteinek Szövetsége az 1884-es chicagói konferenciáján fogadott el. Eszerint a munkásságnak ki kell harcolnia, hogy 1886. május elsejétől a munkanap törvényes hossza 8 óra legyen. Ennek kivívásáért az egész országban nagyszabású gyűléseket, sztrájkokat rendeztek, valamint felhívást intéztek Amerika minden munkásához hogy 1886. május 1-én vonuljanak ki az utcára, s ezzel is támogassák a 8 órás munkanap bevezetéséért folyó harcot. Különösen serényen készülődtek a május elsejei sztrájkokra és felvonulásokra a nagy ipari központokban: Chicagóban, New Yorkban, Pittsburgben, Bostonban, Baltimore-ban. A munkanap rövidítéséért indult mozgalom már 1886 áprilisában csaknem negyedmillió ipari munkást ragadott magával. Nem egy munkáltató igyekezett békés mederbe szerelni az eseményeket, s már a május elsejei országos megmozdulás előtt saját vállalatánál bevezette a 8 órás munkaidőt. Végre elérkezett a várva várt nap! 1886. május elsején az államokban több mint 350 ezren szüntették be a munkát és vonultak ki az utcára. A nyolcórás munkanapért folyó harc Chicagóban volt a leghevesebb. Itt sztrájkoltak a legnépesebb szakmák képviselői, a vasutasok, a villamosipari alkalmazottak, a rakodómunkások, a vágóhidak munkásai és mások. A megmozdulások még május 3-án és 4-én is folytatódtak. 1886. május 3-án a rendőrség a békésen tüntető chicagói munkások közé lőtt. Hat ember meghalt, sokan megsebesültek. Ezt követően május 4-én a Haymarket téren nagy tiltakozó gyűlés volt a tüntetőkre leadott sortűz miatt. A téren éppen a felvonulók egyik vezére, Albert R. Parson beszélt, amikor — máig kiderítetlen körülmények között — bomba robbant. A merénylet következtében hét rendőr és négy munkás meghalt. A hatóságok a munkásvezetőket tették felelőssé a véres eseményekért, a nemzetközi tiltakozás ellenére négyet közülük (A. R. Parsont, A. Spiest, G. Engelt és A. Fischert) 1887. november 11-én kivégeztek. Ennek ellenére a munkásmegmozdulások eredményei sók voltak. Az amerikai munkásmozgalom kutatóinak legújabb számításai szerint az Egyesült Államokban megközelítőleg 185 ezer munkás ettől kezdve csak napi nyolc órát volt köteles dolgozni. A II. Internacionálé I. kongresszusán pedig határozatot hoztak; eszerint minden esztendőben nemzetközi munkástüntetést rendeznek „hogy meghatározott napon a dolgozók minden városban és ’ minden országban követeljék a társadalmi hatóságoktól a nyolcórás munkanap bevezetését ...” Az 1886-os chicagói események emlékére május elsejét i a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepévé nyilvánították, s 1890. május 1-étől kezdve minden évben szerte a világon megemlékeznek arról a száz évvel ezelőtti napról. Földesi Margit