Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Átütemezés Ha az újságolvasó politikai vezetői látogatásáról az újságban megjelent tudósításokat olvassa, talán nem ad hitelt azoknak a gondolatoknak, hogy igenis termékeny, és fontos információcsere is zajlik egy-egy ilyen látogatáskor. Legutóbb a SZOT főtitkárának megyénkben látogatásakor kaphatott az ország vezetése olyan visszajelzést, amely megfontolásra érdemes. Megyénk legnagyobb elektronikai üzeme panaszolta el, hogy a gazdasági reform továbbfejlesztésének időszakában majdhogynem direkt utasítóként értelmezhető körlevelet kaptak a két ünnep közötti munkanapok hasznos eltöltéséről a felügyelő minisztériumból. Ebben azt kérték tőlük, pontosabban elvárásként közölték velük, hogy ha csak egy mód van rá, dolgozzanak a két ünnep között is. A gyáregység vezetőjének ellenérvelése meggyőzőnek tűnik. Az ünnepek alatt kihűlt üzemrészek két napra való felfűtése tetemes költség. Újra kell indítani a bejárókat szállító tömegközlekedést arra a két napra, arról nem is beszélve, hogy a munkatempó felvételére legalább egy nap elmegy. Az érvelés sarkalatos pontja az volt, hogy az év utolsó napjaiban megbízható alkatrészellátásra számítani egyszerűen nem lehet. Végül megemlítette a vállalat vezetője azt is, hogy nehezen tudja elképzelni a december 30-án gyártott termékek exportértékesítését . . . Való igaz, hogy a vállalatok szemszögéből ez az érvelés kikezdhetetlen. Anélkül, hogy mindenáron hibát keresnék a vállalat életéről szóló információkban — hiszen nem ott élek — azt azért megemlítem, hogy országos méretekben valószínűleg számít az a termékmennyiség, amely e két napon születik. És úgy vélem, az igazság valahol a mai döntés és a vállalatok érdeke között húzódik. Anélkül, hogy tippeket adnék, megemlítem, hogy a tavalyi igen szigorú tél termeléskieséseit, a munka nélkül eltöltött napokat a szomszédos Csehszlovákiában nem egészen három hónap alatt, már májusra pótolták a szabad szombatokra „átütemezett" munkanapokon. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen megoldást, — tehát mondjuk szeptember—októberben a szabadszombatokon előre ledolgozott ünnepek közti műszakokat — a dolgozó kollektívák ne fogadnának megértéssel. Annál is inkább, mert a mezőgazdaságban ez, amióta a világ világ, így szokás. És lassan évtizede az az építőipar is ezt az ésszerű gyakorlatot folytatja, amelyről a közvélemény megítélése sommásan negatív. Dolgozni tehát akkor kellene, amikor lehet. De akkor tényleg . . . Kőhidi Imre XXXVIII. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1987. január 2., péntek 1,80 FORINT Jó hangulatban, vidámságban telt a szilveszter, az óév búcsúztatása az egész országban, így Heves megye szállodáiban, éttermeiben, szórakozóhelyein és persze otthon a családi környezetben is. Mindenütt gazdag étel- és italválaszték, ínyencségek várták a szórakozni, a mulatni vágyókat. A nyugati határszélen Sopronban, ahol több ezer külföldi szilveszterezett, a kisvendéglők jellegzetes ételeleket kínáltak. Így például babrétest és babpogácsát, az egykor itt élő szőlőtermelők kedvelt ételeit. Utódaik most is a saját boraikat mérték, a kapualjban fenyőfakoszorúra kötött piros és fehér szalagokkal jelezve, hogy kékfrankost vagy fehérbort, illetve mindkettőt adnak. Szilveszter éjszakáján telt ház volt a pécsi gyermekhotelben. Az ország egyetlen gyermekszállodája ugyanis új szolgáltatásként elvállalta a szilveszterező szülők kicsinyeinek gondozását. Az egyik fővárosi programnak a Távol-Keleten is akadt nézője. A Neoton família Budapest Sportcsarnokban rendezett koncertjéről van szó. Ezen vendégül látta a japán Shohjo- Tai leánytriót, amelynek tagjai 16 esztendősek és ez volt az első európai bemutatkozásuk. A Neotonszilvesztert egyébként az egyik legnagyobb tv-társaság forgatócsoportja rögzítette, és azonnal Frankfurtba utazva, műholdátvitellel közvetítette Japánba. A fővárosiak jó része a mostani szilveszter éjszakán sem hagyta ki a hagyományos utcai szórakozást. A legforgalmasabb útvonalakon hajnalig volt keletjük a trombitáknak, a konfettinek, a szerpentinnek és a különböző tréfás maszkoknak. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalatnak volt bőségesen munkája, mire eltakarította az éjszakai vidámság nyomait. Az utak tisztításán több gép és csaknem másfélszáz ember dolgozott. A mátraalji városban, Gyöngyösön, a Mátra Szállóban telt ház volt szilveszter éjjelén. A bárban, a presszóban és az étteremben kétszázötvenen foglaltak helyet az asztaloknál. Ki-ki ízlése szerint modern tánczenét, diszkót és népi zenét hallgatott. Előházi Imre konyhafőnök specialitásokról is gondoskodott Így például fácánhússalátát, finom Mátra-koktélt, éjfélkor pedig pikáns góbélevest szolgáltak fel. Ez utóbbi a konyhafőnök receptje alapján készült. A vendégek között akadtak külföldiek is szép számmal, főleg a Német Szövetségi Köztársaságból, illetve Ausztriából. Nagy volt a nyüzsgés a mátrafüredi Avar Szállóban is. Félezer ember búcsúztatta ott az óesztendőt és köszöntötte 1987-et. Ezek közül közel háromszáz szállóvendég volt. A környékbeli üdülőkből is szép számmal érkeztek szórakozni vágyók. Az étlapon számos különlegességből válogathattak, így például szárnyas májpástétomból, újévi bőrös malacból, gödöllői töltött csirkéből pezsgős káposztával. Éjfélkor Avarkoktélt szolgáltak fel. Az éjjel egy órakor tartott sorsoláson az élő malacot dr. Faragó Tibor, mátrafüredi körzeti orvos nyerte. Az utolsó vendég reggel fél 6-kor hagyta el az éttermet. A megyeszékhelyen is sok volt a vidám évbúcsúztató ember. A Hotel Egerben, a Park Szállóban, a Grillben, a Fehér Szarvasban, valamint a Mecset étteremben közel ezren szórakoztak ... Sok volt a visszatérő vendég, közöttük számtalan külföldi, Japántól az Egyesült Államokig. Érdekes színfoltja volt a szilveszteréjszakának a Hotel Egerben a javasasszony megjelenése, aki sok vendégnek „jósolta meg” jövőjét, azt, hogy mi vár rá 1987-ben. Utcai trombitaszó hajnalig — Góbéleves Előházi módra — Élő malacot nyert a körzeti orvos — Japánok, amerikaiak a Hotel Egerben Vidám szilveszter Mókás óévbúcsúztató az egri Széchenyi utcán Az újév első percei a Park Szállóban (Fotó: Szántó’í Györgyíky'' 1987-től Új munkaügyi jogszabályok Január 1-ével több új munkaügyi jogszabály lépett életbe. Többek között a szabadságolásokra vonatkozóan is. Noha ez már tavaly november 1-én napvilágot látott, de csak 1987. évre járó szabadságok kiadásánál kell először alkalmazni. Januártól a korábbi tíz munkanap helyett a rendes évi szabadság kétharmadát szükséges egybefüggően kiadniuk a vállalatoknak. A munkáltatók és a dolgozók azonban ennél nagyobb arányban is megállapodhatnak a vállalati kollektív szerződésekben. Egy másik rendelet lehetővé teszi, hogy a termelőegységeknél a korábbi hat nap helyett már három egymás után igazolatlanul távol töltött munkanapot követően is jogellenes kilépés címén megszüntessék a mulasztó dolgozó munkaviszonyát, abban az esetben, ha nem tudja utólag elfogadhatóan igazolni távollétét. A fegyelem javításának követelményével kapcsolatos az a rendelet is, amely január 1-től megtiltja a szeszes italok árusítását és fogyasztását a munkahelyeken. Losonczi Pál újévi köszöntője Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első napján tisztelettel köszöntöm hazánk minden állampolgárát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke változatlanul fennmaradt. 1986 jellemzője volt a Genfben kibontakozott folyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocialista országok új elemeket tartalmazó békekezdeményezései újraélesztették a népek bizakodását az enyhülés visszatérése iránt. A reykjaviki szovjet—amerikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecserében, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok az erők, amelyek a bizalmatlanság szításával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világpolitikai helyzetben is tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az államok közti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkraszálltunk a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködéséért, kiálltunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyaltunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a kölcsönös érdekek elismerése alapján akar velünk szót váltani. Vallottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen emelt, politikai természetű akadályok, amelyek az országok közötti együttműködés útjában állnak. Kedves Barátaim! Szűkebb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdagodott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó reformfolyamata, új tudományos eredmények, szociális és kulturális létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelődése folytatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták versenyképességünket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következményei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját munkánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégítése csak úgy lehetséges, ha a maga területén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a lehető legjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javítása és az ésszerű takarékosság Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is következetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül megbecsülni az élet, minden területén. Ez nemcsak kormányzatunk szándéka, hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és demokratikus intézményrendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. Legbiztosabb támaszunk azonban a baráti szocialista országok korszerűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. * E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenniakarással, sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunknak az egész világon. Húszcentis hó a Kékestetőn Az időjárás érdekes változásainak lehettek tanúi az új év első napján az ország különböző helyein. Verőfényes napsütés fogadta délelőtt Baranya megye székhelyén, a Pécsen lakókat. Érdekes természeti jelenségnek lehettek tanúi. Három évszak találkozott az év első napján, őszi gombák és tavaszi vadvirágok élénkítik most a téli erdőt. Az ország csúcsán, Kékestetőn viszont plusz egy fokos középhőmérséklet mellett 20 centis hó fogadta a délutáni síelőket. A déli pálya felső része ugyanis még alkalmas a sportolásra. Mátraházán viszont csak hófoltokat találtak az oda érkező szárkózók, így nem tudták birtokba venni a terepet.