Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-29 / 150. szám

6 Beruházási hitelt vesztet az állam ÖSSZESEN 3,65 MILLIÓ EURÓ összegű, innovációs projek­tek finanszírozását szolgáló hitelszerződést kötött a ma­gyar állam az Európai Beruházási Bankkal (EIB). A megállapodást Veres János pénzügyminiszter és Philippe Maystadt, az EIB elnöke írta alá tegnap. Használt autós cég igyekszik a tőzsdére AZ AAA AUTO CSOPORT év végéig megjelenik a prágai és a budapesti tőzsdén - je­lentette be tegnap Anthony James Denny cégvezető. A használtautó-értékesítő csoport 30-40 millió eurónyi részvényt hozna forgalom­ba. Onnan váltak ismertté, hogy kedvező autócserét ajánlottak az Nl Ferro pórul járt ügyfeleinek. Magyarok is építik a Pannon új székházát A MAGYAR TULAJDONÚ Arca­­dom Építőipari Zrt. a skan­dináv tulajdonú Narva Kft.­­vel együttműködésben építi a Pannon törökbálinti szék­házát. A Pannon az Égett­­völgyi területnek mindössze a 7,55 százalékát építi be, s a völgy 69 százalékát meg­hagyja zöldövezetnek. A BUX-index az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. június 28-án. t HMM +aft­a I A BUX-index 2007. június 28-án GAZDASÁG Egy hónapnyi pihenőidő szabadság Finnek, franciák, osztrákok élvezhetik a legtovább Magyarországon európai összehasonlításban nincs sok fizetett pihenőnap - ez derül ki a Mercer Human Resources Consulting felméréséből. A társaság a világ 49 or­szágát vizsgálta, és az éves alapszabadság mellett a „piros betűs” ünnepnapok számát is figyelembe vette. VG-összeállítás * 15 Hazánkban egy 31 -33 év közöt­ti munkavállaló a tíz piros betűs ünnepet is figyelembe véve 33 napig maradhat távol a munka­helyétől. A nemzetközi adatok összehasonlítását nehezíti, hogy sok országban tartományonként eltérő a piros betűs ünnepnapok köre. Az azonban így is látszik, hogy az egyes európai országok szabadságolási előírásai között óriási - esetenként 10 vagy akár 15 napos - eltérés van. Amerikában nem szabályoz­za törvény a szabadságolást. En­nek hiányában nem biztosíta­nak túl sok időt dolgozóiknak a cégek. A nagyvállalatok átlago­san 15 nap fizetett szabadságot finanszíroznak, ehhez jön még hozzá a tíz piros betűs ünnep. A multinacionális vállalatok­nak nem könnyű megtervezni személyzeti politikájukat. A leg­nagyobb gondot nem a fizetett alapszabadság mértéke jelenti, hanem az állami és vallási ünne­pek, illetve a gyermekek vagy különböző családi események (házasság, haláleset) után járó plusznapok dzsungele. Itthon minden munkavállaló­nak évi húsz nap alapszabadság jár, s ez az életkor előrehaladtá­val folyamatosan emelkedik. Maximumát - harminc napot - a negyvenötödik életév betölté­sekor éri el. Ezenkívül pótsza­badság is megilleti a dolgozókat, például a fiatalkorúakat, a vako­kat, a gyermeket nevelőket. A pótpihenőnapok száma 2-7 közötti egy évben, vagyis az alap- és a pótszabadság együtt akár 37 nap is lehet, így például egy többgyermekes szülő egy év­ben egy teljes hónapot, plusz egy hetet tölthet távol a munkahelyé­ről. Feltéve, ha erről meg tud egyezni a munkaadójával. A hazai szabályozók alapján ugyanis a rendes szabadság mindössze egynegyedéről dönt­het a dolgozó (15 nappal koráb­ban jeleznie kell szándékait), a többi pihenőidő kiadásáról a fog­lalkoztató dönt. Például a 25. életév betöltéséig öt, 28 és 37 év között hat, 37 és 45 év között hét, 45 éves kor után nyolc szabad­napról rendelkezhet csak a dol­gozó. Év elején nagy vihart kavart a szabadság kiadására vonatkozó törvény módosítása. E szerint a szabadság nem megváltható pénzzel, s nem halmozható. Ki­vételesen fontos gazdasági ér­dek, illetve a cég működési körét A szabadsággal csökkenthető a táppénzes idő A szabadság, különösen a nyári pihenés biztosításával a munkahelyi stressz hatásai jelentős mértékben enyhíthe­­tők. A stressz csökkentésével az egészségproblémák miatti, két hetet meghaladó táppén­zes hiányzások több mint egy­negyede elkerülhető lenne a Munkahelyi Egészségfejlesz­tés Európai Hálózatának (ENWHP) statisztikái szerint A munkával kapcsolatos egészségkárosodások mini­­maltálásával pedig Ma­gyarországon évi 400-500 milliárd forintot lehetne meg­takarítani. Egyszerűbb lesz egyéni vállalkozásokat létrehozni Elfogadta a kormány az egyéni vállalkozókról és az egyéni cé­gekről szóló törvényjavaslat kon­cepcióját, amelynek célja, hogy a magánszemélyek olcsóbban vál­hassanak egyéni vállalkozóvá, és átláthatóbb legyen a működésük - jelentette be tegnap Budai Bernadett kormányszóvivő. A magánszemélyek továbbra is egyéni vállalkozók maradnak vagy egyéni céggé alakulnak át. Az előbbi ezután sem lenne jog­alany, vagyona nem válna el a magánszemély vagyonától. Az egyéni vállalkozó így korlát­­lanul felelne a vállalkozás eset­leges tartozásaiért. Ezzel szemben az egyéni cég vagyona és a természetes sze­mély egyéni vállalkozó magán­vagyona elkülönülne egymástól. Az új cégforma tehát azoknak le­het vonzó, akik jelentős magán­­vagyont halmoztak fel. Itt nem lenne kötelező tőke­minimum. Az alapító választhat­na, hogy korlátlan vagy meg­határozott összeg felelőssége mellett működteti a céget. Az egyéni cégeknek nem kell vezető és ellenőrző testületeket létrehozni. Az alapításhoz nem lesz szükség közjegyzőre, ahogy illetéket és közzétételi díjat sem kell majd fizetni. ■ Z. H. Alapszabadságnapok közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt lehet áttolni a követke­ző évre a szabadság negyedét. Idén június 30-ig kellett volna kiadni a tavalyról bent ragadt szabadságokat. A törvényalkotó azonban „kegyes” volt, és átme­netileg lehetővé tette, hogy ezt szeptember végéig lehessen megtenni. Jövőre viszont már a június végi határidőt kell be­tartani. A hazai szakszervezetek sze­rint az éves szabadságok egyne­gyedét „elfelejtik” kiadni a cé­gek. A munkaügyi felügyelők sok renitens vállalkozásra buk­kantak: tavaly csak a pihenőidő­re vonatkozó szabályok megsér­tése miatt 662 céget büntettek meg. A szabálysértés közel öt­ezer dolgozót érintett. (az életkor függvényében, nap/év) Életkor Nap I 25 éves korig 20 nap a 25. életévtől 21 nap a 28. életévtől 22 nap a 31. életévtől 23 nap a 33. életévtől 24 nap a 35. életévtől 25 nap a 37. életévtől 26 nap a 39. életévtől 27 nap­­ a 40. életévtől 28 nap a 43. életévtől 29 nap a 45. életévtől 30 nap FORRÁS: A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE: 2007. JÚNIUS 29., PÉNTEK Nem húzza rá az iparűzési adóra az olasz döntést az Európai Bíróság Tegnap kezdte tárgyalni az Euró­pai Bíróság (EB) a magyar helyi iparűzési adó (hipa) ügyét. A tes­tület egyelőre nem fogalmazott meg véleményt, csak az érintett cégek képviselőinek érveit hall­gatta meg - tudtuk meg Oszkó Pétertől, a perben álló társasá­gokat képviselő Deloitte elnök­vezérigazgatójától. A jogi kép­viselő a mostani szóbeli tárgya­lás után még találgatásokba bo­csátkozott az ügy várható ki­meneteléről. Mindenesetre azt sikerült elérni, hogy a bíróság részletesen tanulmányozza az iparűzési adót, s arról külön dön­tést hozzon - hangsúlyozta. Az érintett cégek arról pró­bálták meggyőzni a bíróságot, hogy a magyar iparűzési adóra nem húzhatók rá egy az egy­ben azok az érvek, amelyek miatt tavaly októberben az olasz helyi adót, az IRAP-ot nem minősítette tiltott forgal­mi adónak. A bíróság azért tárgyalja az ügyet, mert korábban hét ma­gyarországi nagyvállalat (E.On, Erste Bank, Kögáz, OTP-csoport, Schneider Electric Hungária Rt., Tesco, Vodafone) a hipa jogsze­rűségét vitatva eljárást kezdemé­nyezett a befizetett adó visszaté­rítését remélve. Több magyar bí­róság előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól. A fő kérdés az, hogy a hipa forgalmi típusú adónak minősül-e. Ha igen, akkor az uniós irányelvek­be ütközne az adónem, mivel egy tagállamban csak egyféle forgalmi adó vethető ki, ez pedig nálunk az áfa. Az Európai Bizottság áprilisi álláspontja szerint nem ellen­tétes a magyar iparűzési adó az európai uniós jogrenddel. A Pénzügyminisztérium állás­pontja szerint sem ütközik a közösségi jogba a hipa, s a tár­ca azzal számol, hogy ezt az Eu­rópai Bíróság döntése is meg fogja erősíteni, ami az ősszel várható. ■ Tóth M. Iparűzésiadó-bevétel Fokozott jegyellenőrzés jön nagyító alatt Kalauzrazzia a nagyobb városok környékén Nyáron az eddigieknél többször lesz menetjegy-ellenőrzés a vo­natokon. A jegyeket a pályaud­varokon is vizsgálják majd az el­lenőrök - mondta Kavalecz Im­re, a MÁV szóvivője. Elsősorban Budapesten, a nagyobb vidéki városokban és vonzáskörzetük­ben számíthatunk erre. A nyári razzia szeptemberig tart. A MÁV arra kér mindenkit, segítse a munkájukat. Fontos, hogy az utasok a vasút területé­nek elhagyásáig őrizzék meg a menetjegyeiket. Az ellenőrök nemcsak a jegyeket vizsgálják majd, hanem utazási tanácsokat is adnak, például tájékoztatnak a kedvezményekről. Idén is min­den hónapban tartottak fokozott ellenőrzéseket országszerte, ki­emelten a budapesti elővárosi forgalomra fókuszálva. ■ T. M. Akcióval indít a MÁV Start harminchárom százalékos al­kalmi menettérti kedvezményt biztosít valamennyi utasa részé­re a MÁV Start Zrt. megalaku­lásának első és második nap­ján. A kedvezmény 2007. július elsején nulla órától július má­­sodikán huszonnégy óráig érvé­nyes, s bárki igénybe veheti. A peronon is ellenőrizni fognak

Next