Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-01 / 204. szám

2 A halál torkából sem ingyenes a mobiltelefonos segélyhívás Romlik az ország mentálhigié­nés állapota, sokan úgy érzik, hogy senki nincs, akivel meg­oszthatnák gondjaikat, akinek elmondhatnák kínosnak, szé­gyenletesnek érzett titkukat. Rajtuk segítenek a Lelki Elsőse­gély Telefonszolgálatok (LESZ), amelyek tagjai Egerben tartot­ták XXII. Országos Találkozóju­kat a Megyeháza dísztermében. Dr. Kállai Klára, a szervezet elnö­ke kérdésünkre elmondta: saj­nos még mindig nem megoldott - hiába fáradoznak rajta -, hogy a panaszosok mobiltelefonról is díjmentesen hívhassák őket. Ho­lott mind több rászoruló adja vissza alapdíjas, vonalas készü­lékét, amelyről a szolgálatot ed­dig ingyenesen elérte. A titkok nyomában­­ ezt a cí­met viselte a konferencia. A húsz éve alakult egri szolgálat szak­mai vezetője, dr. Cserhalmi Mag­da hangsúlyozta: mindenkinek vannak titkai, s lelkünk gyógy­ulását segíti, ha azokat megoszt­hatjuk valakivel. Ehhez feltétlen bizalom kell, s őszinteség, s ter­mészetesen olyan ember, aki a titkunkat megőrzi. A szolgálat tagjai önzetlenül segítenek a krí­zishelyzetek kezelésében. Az előadások után a csoportfoglal­kozásokon a tabukról, a hazug­ságokról, a lelki terrorról, a csa­ládi kapcsolatokról cseréltek eszmét az egybegyűltek. ■ Városháza: nincs burkolt díjemelés Fejes János, a Heves Megyei Re­gionális Hulladékgazdálkodási Társulás projektfelelőse szerint Eger időben felkészült a hulla­déklerakók július 16-án országo­san elrendelt bezárására. A tár­sulás tulajdonában Hejőpapiban megépült 80 település közös hul­ladéklerakója, koncesszióban pénzügyi lehetőség teremtődött Eger elavult lerakói rekultiváci­ójára is. E változást úgy sikerült 2009-ben megvalósítani, hogy a lakossági hulladékkezelési díjat nem kellett megváltoztatni. Sze­rinte az egri MSZP-frakció által a minap sajtótájékoztatón felté­telezett jövő évi díjemelési mér­ték minden alapot nélkülöz. ■ Üres emeletek, üres kórtermek hatvan A választásokig már nem keresnek új befektetőket a működtetéshez A hatvani kórház jövője egyelőre politikai kérdés. Megmentésével akár vá­lasztást is lehet nyerni, ám azt szinte mindenki elismeri: az intézmény a jelenlegi formájában „túl sok” a városnak. Tari Ottó Ma már nem titok, hogy a Molnár Lajos-féle szakpolitika a hatvani kórházat is bezárásra ítélte. Az országosan több mint félszáz, ha­sonló sorsra szánt gyógy­­intézmény megmaradása végül nem csak a lakossági tiltakozá­soknak­­ és az ezt nem kis rész­ben támogató ellenzéki politiká­nak­­ köszönhető, hanem annak is, hogy a kormányoldal szocialis­ta prominensei ugyancsak kriti­kusan viszonyultak a kérdéshez. A kórházak többsége végül to­vábbra is működik, ám ennek fel­tételei korántsem megoldottak. A társadalombiztosítási támoga­tás kevés, az önkormányzatok­nak pótolniuk kell a különbsé­get. Ez nem csupán azért gond, mert a legtöbb helyen nincs rá pénz, hanem azért is, mert fe­szültséget jelent, hogy az adott ellátási körzet érintett települé­sei nem járulnak hozzá a fenn­tartáshoz. Hatvan vonatkozásá­ban Túrától Lőrinciig, Apctól He­rédig legalább kéttucatnyi város­ra és községre érvényes ez. A kórházzal rendelkező tele­pülések évek óta keresik, miként lehetnének úrrá a problémákon. A legkézenfekvőbb megoldás a magánosítás volt; Hatvan az or­szágban az elsők között privati­zálta a szolgáltatást, s ez akkor megfelelő döntésnek tűnt. Oly­annyira, hogy a szocialista több­ségű városvezetés a 2006-os helyhatósági választásokat alig néhány héttel megelőzően is meg merte lépni, mégis maga­biztos győzelmet arattak a vokso­lás során. Idén azonban az új tu­lajdonos Hospinvest Zrt. be­­csődölt, s a gyógyintézmény vis­­­szakerült az önkormányzathoz. A képviselő-testület ezt követő­en úgy határozott, hogy ideigle­nesen a Hatvani Városgazdálko­dási Nonprofit Zrt. látja el a mű­ködtetést, egészen addig, amíg nyitt közbeszerzési eljárás kereté­ben nem sikerül tőkeerős szak­mai befektetőt találni. Ki is írták a konzorciumi pályázatot, akad­tak is érdeklődők - hazaiak és külföldiek egyaránt -, amelyek közül kettő a tendert is megvásá­rolta, de végül utóbbiak is letettek az üzletről. A Hiva­talos álláspont ek­kor még az volt, hogy megismétlik az eljárást, mivel hosszú távon az önkormányzat nem képes bizto­sítani a szükséges anyagiakat. A napokban azonban változott a helyzet. Érsek Zsolt polgár­­mester elmondta: a következő önkormányzati választásokig már nem írnak ki új pályázatot, hogy a 2010-ben megalakuló új képviselő-testület dönthessen a továbbiakról. Erre azért van mód, mert ésszerű gazdálkodás­sal sikerült annyira leszorítani az intézmény költségvetését, hogy a városnak immár „csak” havi 10-15 millióval kell kiegé­szítenie az állami normatívát. Ezt a tartalékkeretből még finan­szírozni tudja az önkormányzat. A polgármester ugyanakkor - mint mondta - jövőképet is sze­retne adni a kórháznak. Már dol­goznak a koncepció kialakítá­sán, s a munkába bevonták Ka­tó Gábort, a szakterület ismerő­jét is, aki korábban számos intézmény pénzügyeit rendbe tette. Nem lesz könnyű a feladat, tekintve, hogy ma már mindenki elismeri: túl nagy a kórház nem csak a városnak, hanem az egész körzetnek is. A polgármester annak idején - or­szággyűlési képviselőként - minden követ megmozgatott a lehető legmagasabb ágyszámért, ám a fekvőhelyek most kihasz­nálatlanok. Nem feltétlenül azért, mert kevesebb a beteg, mint régebben, hanem azért is, mert az emberek a megélheté­sért folytatott küzdelem során csak a legvégső esetben fordul­nak orvoshoz. Az is tény, hogy beutalót sem kap bárki olyan könnyen, mint­ a szocializmus­ban. Ennek következtében for­dulhat elő, hogy a nyolcemele­tes épület alig három szintjén zajlik gyógyító tevékenység - mutatott rá Érsek. Apropó, épület: az 1960-as évek második felében átadott kórház állaga - bárki láthatja - kétségbeejtő. Az objektum bel­sejét ugyan néhány évvel ezelőtt rendbe tették, ám kívül hozzá sem nyúltak. Évek óta tervezik a tatarozást, de a többmilliárdos beruházásra a jelenlegi helyzet­ben aligha nyílik lehetőség. A hosszú távra vonatkozó konkrét elképzelések még nem láttak napvilágot, ám egyre töb­bet hallani azt a vélekedést, hogy a gyógyító tevékenységhez ki­sebb kórház is elegendő lenne. A lehetséges megoldások között az is felvetődött, hogy a mostani épületet el kellene bontani, mivel többe kerülne a lassan halasztha­tatlanná váló felújítása - amire, mint írtuk, nincs is remény -, mint egy ésszerűbben működtet­hető gyógyintézmény létesítése. Utóbbi helyet kaphatna egy va­donatúj épületben, de vannak, akik szerint akár a nővérszálló­ban is. Mindez a szakrendelővel együtt biztosítaná a betegellátást - állítják többen. Mások szerint viszont inkább a jelenlegi állapotok lehetőség szerinti javítása lenne a célrave­zetőbb. Hogy végül mely szemlé­let diadalmaskodik, egyelőre nem tudható. Mi több, még csak nem is sejthető. ■ Felvetődött az is, hogy a mostani épületet el kelle­ne bontani. A hatvani intézmény egyik kórterme. A nyolcemeletes épület alig három szintjén zajlik gyógyító tevékenység. Képünk illusztráció. Tegye emlékezetesebbé legszebb ünnepét! Szerezzen örömet családjának és önmagának! Esküvői, születésnapi, névnapi és házassági évfordulós jókívánságaival örvendeztesse meg szeretteit! Bővebb információért hívja a 36/513-627-es telefonszámot. inms jkA í HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 1, KEDD MEGYEI KÖRKÉP Traumatológiára és egynapos sebészetre építenének - a városnak szüksége van a kórházra, ám azt el kell dönte­ni, hogy milyen formában. Vél­hetően nem a jelenlegiben - mondta ki Érsek Zsolt. - Ami­kor a lehetőségeket számba vesszük, úgy gondolkodunk, hogy a baleseti sebészet és az egynapos sebészet elsőbbséget élvez. Ezek jelentik ma is az in­tézmény fő profilját, ezért az említettekre kell építeni a jövő­beni tevékenységet. Ha bárki rendelkezik hasznosítható ja­vaslattal, azt a képviselő testü­­let elé viszem. Potyogott a lekvár az üstben noszvaj kemencében sült bukta várta a vendégeket Tizenegyedik alkalommal ren­dezték meg Noszvajon, a Gazda­házban a szilvanapot. Egész nap rotyogott a szilvalekvár az üstök­ben, sült a lekváros bukta, diós te­kercs a kemencékben. Ebben az esztendőben is több százan fordultak meg az udvar­ban, ahol borsodi együttes húzta a talpalávalót az Eger környéki táncosoknak. - Ismét be szerettük volna mu­tatni a hagyományos lekvárfőzést a látogatóknak. A portán a gyere­keknek kézműves-foglalkozást, valamint táncházat is tartottunk - mondta el Cseh Zsuzsanna tu­risztikai menedzser. Noszvajon két hét múlva pince- és kemencés napokat tartanak. ■ Hat csapat főzte a lekvárt A képgalériát keresse a HEOL hu hírportálon \ Orrcsontja tört a bántalmazott fővárosi férfinak Megvertek egy budapesti férfit egy egri szórakozóhely előtt va­sárnapra virradó éjjel. A bántal­mazott a rendőröknek arról szá­molt be, hogy hajnali három óra körül négy férfival keveredett szóváltásba. A vita végül a vendéglátóipari intézmény épülete előtt­ folytató­­dott, ahol már tettlegességre is sor került. A sértett ennek során nyolc napon túl gyógyuló orr­csonttörést szenvedett - ismer­tette az esetet Gálné Molnár Me­linda r. őrnagy, a rendőrség saj­tóügyeletese. Az Egri Rendőrkapitányság súlyos testi sértés miatt ismeret­len tettesek ellen indított eljárást az ügyben. ■

Next